Oroszország helyszín

Márai Sándor: Föld, föld!…
Zilahy Lajos: Két fogoly
Mészöly Miklós: Sutting ezredes tündöklése
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Martin Amis: Találkozások Háza
Robert Harris: Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!
Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn
Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet
Marcus Meadow: Könnyek városa
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A kamasz
Sinéad Moriarty: Egyről a kettőre
Viktor Jerofejev: Az orosz lélek enciklopédiája
Arkagyij Babcsenko: Jelenetek egy háborúból
Ernest Hemingway: Akiért a harang szól
Vlagyimir Szorokin: Az opricsnyik egy napja
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Márai Sándor: Napnyugati őrjárat
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska
Antoine de Saint-Exupéry: Éjszakai repülés
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Alekszej Tolsztoj: Golgota
Jules Verne: Sztrogof Mihály
Agatha Christie: A titokzatos Négyes
Eckhart Tolle: A most hatalma
Polcz Alaine: Főzzünk örömmel!
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben
John Keegan: A második világháború
John Dos Passos: Manhattani kalauz
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Torrente del Bosque: Kínzások és kivégzések története
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű
Arthur Koestler: Nyílvessző a végtelenbe
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Richard Pipes: A kommunizmus
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
Marx György: A marslakók érkezése
Władysław Szpilman: A zongorista
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból
Cormac McCarthy: Vad lovak
Sugár András: Ötven év titkai
Jevgenyij Tarle: Napóleon
Andrej Belij: Pétervár
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Szerintem ezt a bort már valaki megitta egyszer – I Think This Wine Has Been Drunk Before
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Száműzetésben – szabadon
John Berger: G.
John Steinbeck: Orosz napló
Joseph Goebbels: Napló
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök
Andrew Meier: Csecsenföld
Nacume Szószeki: Macska vagyok
Faludy György: Versek
Henry Kissinger: Diplomácia
Tótfalusi István (szerk.): Bukfencező múzsa
M. Nagy Miklós (szerk.): Orosz Erato – Szendvics vörös kaviárral
Somorjai Lajos: Megjártam a Don-kanyart
Konsztantyin Szimonov: Nappalok és éjszakák
Mihail Bulgakov: A fehér gárda
Edward Rutherfurd: Ruszka
Anna Dosztojevszkaja: Dosztojevszkij özvegyének emlékiratai
Jules Verne: Bombarnac Klaudius
Alexandre Dumas: Napóleon élete
Gideon Burrows: A fegyverkereskedelem
Andrzej Stasiuk: Hogyan lettem író
Owen Matthews: Sztálin gyermekei
Szokolay Katalin: Lengyelország története
Rudolf Pörtner: A viking kaland
Szergej Jeszenyin: Szergej Jeszenyin válogatott művei
Haynal Kornél: A sztyepptől a tundráig
Csató Tamás – Gunst Péter – Márkus László – Jemnitz János: Egyetemes történelmi kronológia
Dubravka Ugrešić: A feltétel nélküli kapituláció múzeuma
Borisz Akunyin: A halál szerelmese
Henry Troyat: Dosztojevszkij
E. Fehér Pál – Lator László (szerk.): Klasszikus orosz költők I-II.
Emmanuel Todd: A birodalom után
Gary Shteyngart: Orosz rulett kezdőknek
Kate Furnivall: A vörös sál
Magyar Larousse enciklopédia I-III.
Rolf Schneider – Winfried Maass – Anne Benthues – Anna Sorge: A 100 legjobb film
Czesław Miłosz: „A rabul ejtett értelem”
Jaan Kross: Martens professzor elutazása
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág
Niederhauser Emil: Borogyino, 1812
Lemmy Kilmister – Janiss Garza: Lemmy – Fehércsíkláz
Zsolt Béla: Kilenc koffer
Winston S. Churchill: A második világháború 1-2.
John Keegan: Az első világháború
Elizabeth Roberts: Miért nem bírjuk a ruszkikat?
Aviv Ben Zeev: Miért nem bírjuk az izraelieket?
Molnár Gábor: Az Arany-Góbi kősivatagában
Richard Pipes: Az orosz forradalom története
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Georges Duby (szerk.): Franciaország története I-II.
Pandit Usharbudh Arya: Szupertudatos meditáció
Dmitry Glukhovsky: Metró 2034
Ivan Bunyin: Arszenyev élete
Anthony Giddens: Elszabadult világ
Anton Pavlovics Csehov: Szahalin
Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma
Karl Jaspers: A filozófiai hit
Steve Berry: A harmadik titok
Vaszilij Grosszman: Élet és sors
Vaszilij Groszman: Író a háborúban
Vladimir Nabokov: Adomány
Venyegyikt Jerofejev: Moszkva–Petuski
Henry Troyat: Rettegett Iván
Robert Service: Lenin
Dmitrij Bikov: ZSD
G. Metyelszkij: Északra szállnak a hattyúk
Anton Pavlovics Csehov: Anton Pavlovics Csehov művei I-IV.
Robert Dallek: Befejezetlen élet
Paul Johnson: A modern kor
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Martin Cruz Smith: Gorkij Park
Thomas Mann: Naplók 1.
Heinz Guderian: Riadó! Páncélosok!
Ryszard Kapuściński: Lapidárium
Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora
Maurice Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt
Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945–1989
Bernice Glatzer Rosenthal (szerk.): Az okkult az orosz és a szovjet kultúrában
E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora
Alice Munro: Mennyi boldogság!
Ránki György (szerk.): Hitler hatvannyolc tárgyalása I-II.
Füzes Miklós: Modern rabszolgaság
drMáriás: Nem élhetek Milošević nélkül
Drábik János: Uzsoracivilizáció
David Remnick: Lenin sírja
Lev Grossman: The Magicians
P. A. Kropotkin: Egy forradalmár feljegyzései
Ljudmila Ulickaja: Imágó
Trevor Baker: Dave Gahan & Depeche Mode
Rupert Rafael: Gulag
Gärtner-Kertész Tibor: Nagyapám fegyvert rejteget
Nagy Lajos: A tanítvány / Kiskunhalom / A falu álarca
E. M. Cioran: Egy kifulladt civilizációról
Vámbéry Ármin: A Nyugat kultúrája Keleten
Patrick J. Buchanan: A Nyugat halála
Borisz Akunyin: A cár könyvtára
Görgey Gábor: Öt arckép
Sinclair Lewis: Anna Vickers
Donald Rayfield: Sztálin és hóhérai
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Alekszandr Szergejevics Puskin: Levelek
Bill Laws: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet
Catherynne M. Valente: Marija Morevna és a Halhatatlan
Sigitas Parulskis: Mormogó fal
John Vaillant: A tigris
Radó György: Gorkij élete
Spiró György: Magtár
Szergej Lukjanyenko: Őrök világa
Alekszandr Szergejevics Puskin: Alekszandr Puskin válogatott költői művei
Demeter Györgyi Csilla – Póder Pálné (szerk.): Karácsonyi szakácskönyvem
Rideg Sándor: Tűzpróba
Voltaire: XII. Károly svéd király története
Stier Gábor: A Putyin-rejtély
Tusor András – Sahin-Tóth Gyula: Gasztronómia
A. J. Kazinski: Az utolsó igaz ember
Roger Coote: Lányok kézikönyve
Julius Evola: Fasizmus és Harmadik Birodalom
Ivan Szergejevics Turgenyev: Elbeszélések
Ljudmila Ulickaja: A mi Urunk népe
Will Fowler: D-nap: Az első 24 óra
Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék
Jonathan Franzen: Javítások
John Booth: Fabergé, a cár ékszerésze
Robert Hammel – Arkadiusz Wrobel – Katja Danilevskaja: PONS Megszólalni 1 hónap alatt – Orosz
Szilágyi Ákos (szerk.): A negyedik Oroszország
Maria Dąbrowska: Éjjelek és nappalok I-II.
Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk
Adam Makos – Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég
Csoma Mózes: Korea
A. I. Kuprin: Cirkusz
Herbjørg Wassmo: Dina vagyok
Borisz Akunyin: Ajánlott olvasmányok
David Benioff: Tolvajok tele
Max Hastings: 1914
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre
Holly Smale: Picture Perfect
William Gibson: A periféria
Horváth Csaba: Az ókor és a középkor
Douglas Smith: Az orosz arisztokrácia végnapjai
Anne-Laure Bondoux: Csodák ideje
Viktor Pelevin: Apolló batman
Jörg Baberowski: Felperzselt föld
Spiró György: Diavolina
Timothy Snyder: A vörös herceg
Hajnády Zoltán: Sophia és logosz
Borisz Akunyin: A fekete város
Christopher Clark: Alvajárók
Henry Kissinger: Világrend
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Naveed Jamali – Ellis Henican: Hogyan lettem orosz kém
Kubiszyn Viktor: Oroszrulett
Garri Kaszparov: Közeleg a tél
Hahner Péter: Államférfiak
Terry Hayes: Nevem Pilgrim
Kiss Álmos Péter: Háború a nép között
Richard Sakwa: Háború a határon
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Donnie Eichar: Halálhegy
Kepes András: Világkép
Ljudmila Ulickaja: Jákob lajtorjája
Robert K. Massie: A Romanovok
Edward Rutherfurd: New York
Tim Marshall: Prisoners of Geography
Fedinec Csilla – Halász Iván – Tóth Mihály: A független Ukrajna
Pajtim Statovci: Macskám, Jugoszlávia
Laura Lindstedt: Oneiron
Andreas von Rétyi: George Soros
Lev Sesztov: A prófétálás adománya
Antti Tuuri: A téli háború
M. Robinson: El Santo
Helen Rappaport: A négy nővér
Dmitry Glukhovsky: Text
David Autere: Máglyatűz
Douglas Murray: Európa furcsa halála
Salman Rushdie: A Golden-ház
Mellár Tamás: Elvesztegetett évek
Tim Marshall: A földrajz fogságában
Cserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik
Anna Politkovszkaja: Orosz napló
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság
Drábik János: Százéves Trianon
Timothy Snyder: A szabadság felszámolása
Illés György: Az orosz titok
Jerome R. Corsi: A Deep State legyőzése
Steven Pinker: Felvilágosodás most
Alexander McCall Smith: Találkozzunk Toscanában!
Nadya Tolokonnikova: Lázadj!
John le Carré: Ügynök a terepen
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve II.
Mackenzie Wallace: Russia
Masha Gessen: A szavak ereje
T. M. Logan: 29 másodperc
Vágyom rád
Botos Máté (szerk.): Mikor a pokolnak égő torka tárul…
Soros György: A nyílt társadalom védelmében
Katherine Arden: A boszorkány éjszakája
Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma
Szvák Gyula: „Mi, moszkoviták”
Simon Sebag Montefiore: Szásenyka
J. R. dos Santos: Halhatatlan
Steve Berry: A Romanov-jóslat
J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Soo Kim: Élj úgy, mint egy koreai
Viktor Pelevin: Gyengéd Érintések Művészete
Borvendég Zsuzsanna: A hálózat pénze
Andrew Roberts: Churchill: Kéz a kézben a sorssal
René Musset: A szökött katona
Édouard Laboulaye: Lengyelország első felosztása
Steve Berry: A Kaiser hálója
Edward Rutherfurd: Sarum
Ziemowit Szczerek: Via Carpatia
Dmitry Glukhovsky: Poszt 2
Catherine Belton: Putyin emberei
Stefan Aust – Adrian Geiges: Hszi Csin-ping
Tasmina Perry: A jachtparti
Pogátsa Zoltán: A globális elit
Mark Greaney: A Szürke Ember
Gyenes László – Kovács József: A szocialista társadalom fejlődésének kérdései
Tarjányi Péter – Dosek Rita: Dominó
Szelényi Zsuzsanna: Szétzilált ország
Sz. Bíró Zoltán: Putyin háborúja
Fedinec Csilla – Rácz András – Romsics Ignác: Az orosz-ukrán konfliktus történelmi háttérrel
Frei Tamás: Puccs Moszkvában
Bengt Jangfeldt: Mi és ők
!

Oroszország zászlaja

!

Az Oroszországi Föderáció (oroszul: Российская Федерация, Rosszijszkaja Hallgat Fegyeracija) vagy röviden Oroszország (Россия, Hallgat Rosszija) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő, tagköztársaságokból álló ország.[6] A Föld legnagyobb területű állama, atomhatalom. Fővárosa Moszkva.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszorsz%C3%A1g


Idézetek

Chöpp >!

Oroszország beváltotta a fenyegetését. Február 27-én kora hajnalban maszkot viselő, felségjelzés nélküli osztagok rohanták meg a Krím félsziget parlamentjét, és orosz zászlót tűztek ki a szovjet időkből ott maradt épület tetejére. Időközben egy sürgősséggel összehívott ülésen kineveztek egy új regionális miniszterelnököt, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. Időközben egy 150 ezer fős orosz hadtest sorakozott fel az ukrán határ mellett.

373. oldal A csata elkezdődik

Catherine Belton: Putyin emberei Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot

Kapcsolódó szócikkek: 2014 · Oroszország
Citrompor>!

    Az éghajlatot talán a következő módon lehetne summázni: tavasz: nedves, az utak járhatatlanok a sár miatt; nyár: elviselhetetlen hőség, az utak portengerré válnak; ősz: nedves, az utak járhatatlanok a sár miatt; tél: kibírhatatlan hideg, az utak járhatatlanok a hó miatt.

15. oldal, Értékek és magatartásformák

Kapcsolódó szócikkek: évszakok · Oroszország
shadowhunter1975 P>!

Putyin elnök nem rajong az utolsó szovjet pártfőtitkárért, Mihail Gorbacsovért. Őt hibáztatja azért, hogy Oroszország biztonsága megrendült, s a Szovjetúnió széthullását az 1990-es évek elején „a század egyik legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” tartja.

23-24. oldal, Oroszország (Park, 2018)

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: Gorbacsov · Oroszország · Vlagyimir Putyin
Ibanez P>!

Oroszország megtanult mászni, és megtanult futni. De sosem tanult meg járni.

Kapcsolódó szócikkek: Oroszország
Nagy_Detti>!

Oroszországban 1996 óta gyakorlatilag lehetetlen politikai ellenzéket létrehozni. Először is nincsenek független bíróságaink. Az ellenzéknek szüksége van független jogrendre, amelyre támaszkodhat. Másodszor nincs független országos tömegtájékoztatásunk. Itt természetesen a televízióra gondolok, elsősorban az egyes és kettes csatornára.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oroszország
vargarockzsolt>!

Szilágyi Ákos: A messzi évszázadokba visszatekintve Oroszország – legalábbis a hivatalos, állami emberölés terén – sokáig jótékonyan eltért Nyugat-Európától… Államilag szankcionált kivégzés nem vagy alig volt, és az emberölés, a másik ember életének elvétele – összhangban a kereszténység alapelveivel – olyan bűnnek számított, amelynél nincs nagyobb. A régi Oroszországban a gyilkost dusegub nak, vagyis „lélekölőnek” hívták. A Dosztojevszkij-regények cselekménye legtöbbször éppen e körül a legnagyobb bűn körül forog.

224-225. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oroszország
6 hozzászólás
Olympia_Chavez>!

A sáfrány Magyarországon

Első ismert hazai írásos említése 1429-ből származik. Később az egész ország területén elterjedt. A 16. század első felétől Trencsén és Nyitra megyékben nagyban termesztették mint kerti növényt, de ugyanakkor importálták is. A jobbágyok adóztak is vele. Orvosságként és festőanyagként is használták. A felvidéki szlovák vándorárusok, a safranyikok házaltak vele. Más fűszerekkel és apró árucikkekkel a 18-19. században Európa számos országát és Oroszországot bejárták. Vándorlásaiknak az I. világháború vetett véget. A sárfány használatát a paprika terjedése és az ezzel járó ízlésváltozás kezdte visszaszorítani, a 20. század elejéig rendszeresen használt fűszere volta a magyar konyhának.

61. oldal, Jófélye sárfány (Kossuth kiadó, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: 1429 · Nyitra · Oroszország · sáfrány · Trencsén
Niko_oka>!

Képzelje el a vasutat, amelyet a legkiválóbb mérnökök építettek; robog rajta a vonat, de olyanok ülnek a mozdonyvezetők helyén, akik tegnap még kocsisok voltak. Fuvarosok. Ez Oroszország sorsa, két kultúrában utazni. Az atom és a lapát között.

260. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oroszország · vonat
eme>!

Anyu állítása szerint a születésem előtt Oroszország is létezett, de én akkor még nem találok olyan nyomokra, melyek bizonyságul szolgálhatnának ilyesmire.

82. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oroszország
Chöpp >!

Oroszországban viszont a vodkát ősidőktől fogva mindenféle anyagra be lehetett cserélni.

571. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oroszország · vodka