Oroszország helyszín
Az Oroszországi Föderáció (oroszul: Российская Федерация, Rosszijszkaja Hallgat Fegyeracija) vagy röviden Oroszország (Россия, Hallgat Rosszija) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő, tagköztársaságokból álló ország.[6] A Föld legnagyobb területű állama, atomhatalom. Fővárosa Moszkva.
Idézetek
Oroszország beváltotta a fenyegetését. Február 27-én kora hajnalban maszkot viselő, felségjelzés nélküli osztagok rohanták meg a Krím félsziget parlamentjét, és orosz zászlót tűztek ki a szovjet időkből ott maradt épület tetejére. Időközben egy sürgősséggel összehívott ülésen kineveztek egy új regionális miniszterelnököt, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. Időközben egy 150 ezer fős orosz hadtest sorakozott fel az ukrán határ mellett.
373. oldal A csata elkezdődik
Catherine Belton: Putyin emberei 89% Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot
Az éghajlatot talán a következő módon lehetne summázni: tavasz: nedves, az utak járhatatlanok a sár miatt; nyár: elviselhetetlen hőség, az utak portengerré válnak; ősz: nedves, az utak járhatatlanok a sár miatt; tél: kibírhatatlan hideg, az utak járhatatlanok a hó miatt.
15. oldal, Értékek és magatartásformák
Putyin elnök nem rajong az utolsó szovjet pártfőtitkárért, Mihail Gorbacsovért. Őt hibáztatja azért, hogy Oroszország biztonsága megrendült, s a Szovjetúnió széthullását az 1990-es évek elején „a század egyik legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” tartja.
23-24. oldal, Oroszország (Park, 2018)
Tim Marshall: A földrajz fogságában 93% Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról
Oroszország megtanult mászni, és megtanult futni. De sosem tanult meg járni.
Oroszországban 1996 óta gyakorlatilag lehetetlen politikai ellenzéket létrehozni. Először is nincsenek független bíróságaink. Az ellenzéknek szüksége van független jogrendre, amelyre támaszkodhat. Másodszor nincs független országos tömegtájékoztatásunk. Itt természetesen a televízióra gondolok, elsősorban az egyes és kettes csatornára.
27. oldal
Szilágyi Ákos: A messzi évszázadokba visszatekintve Oroszország – legalábbis a hivatalos, állami emberölés terén – sokáig jótékonyan eltért Nyugat-Európától… Államilag szankcionált kivégzés nem vagy alig volt, és az emberölés, a másik ember életének elvétele – összhangban a kereszténység alapelveivel – olyan bűnnek számított, amelynél nincs nagyobb. A régi Oroszországban a gyilkost dusegub nak, vagyis „lélekölőnek” hívták. A Dosztojevszkij-regények cselekménye legtöbbször éppen e körül a legnagyobb bűn körül forog.
224-225. oldal
A sáfrány Magyarországon
Első ismert hazai írásos említése 1429-ből származik. Később az egész ország területén elterjedt. A 16. század első felétől Trencsén és Nyitra megyékben nagyban termesztették mint kerti növényt, de ugyanakkor importálták is. A jobbágyok adóztak is vele. Orvosságként és festőanyagként is használták. A felvidéki szlovák vándorárusok, a safranyikok házaltak vele. Más fűszerekkel és apró árucikkekkel a 18-19. században Európa számos országát és Oroszországot bejárták. Vándorlásaiknak az I. világháború vetett véget. A sárfány használatát a paprika terjedése és az ezzel járó ízlésváltozás kezdte visszaszorítani, a 20. század elejéig rendszeresen használt fűszere volta a magyar konyhának.
61. oldal, Jófélye sárfány (Kossuth kiadó, 2012)
Anyu állítása szerint a születésem előtt Oroszország is létezett, de én akkor még nem találok olyan nyomokra, melyek bizonyságul szolgálhatnának ilyesmire.
82. oldal