Orenburg helyszín

Andrew Meier: Csecsenföld
Jules Verne: Bombarnac Klaudius
!

Orenburg (oroszul: Оренбург) város Oroszországban Európa és Ázsia határán, az Urál folyó partján. Az Orenburgi terület közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.

1938-tól 1957-ig a város neve Cskalov volt (V. P. Cskalov szovjet pilóta emlékezetére).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Orenburg


Idézetek

Ezüst P>!

A történet úgy hangzott, mintha Gogol tolla alól került volna ki. Pedig csak egyike volt annak a több száz vallomásnak, amelyet a Lermontov utcai nyirkos kapualj félhomályában függő könyvben összegyűjtöttek.

A fiam ’95 januárjában tűnt el, amikor a tankja kiégett Groznijban. Leírom a nevét: Aljoskin, Kosztya. Tizenkilenc évesen vonult be Orenburg területről, Donguzszkaja állomásról. Csak tavasszal mondták meg nekem, hogy eltűnt. Elmentem Csecsenföldre, és megtaláltam a parancsnokait. Kedvesek voltak, nem kergettek el. Megetettek, és azt mondták, hogy menjek haza, és hogy Kosztya nem volt sem az elesettek, sem a sebesültek között. Így elmentem a csecsen harcosokhoz. Ők sem bántottak; megesküdtek Allahra, hogy Kosztya nincs a fogságukban. Aztán valaki azt mondta: „Menj Rosztovba; ott tartják az azonosítatlan halottakat a hűtővagonokban.” Csak most értem ide. Nem készültem fel erre, és reményem sem volt. Itt találkoztam Borjával, egy fiatal doktorral. Elvitt a vonathoz. Tele volt hullákkal, egyiknek feje nem volt, a másiknak keze, a harmadiknak lába. Megnéztem őket, de Kosztya nem volt köztük. Lefeküdtem, és alighogy elaludtam, megláttam Kosztyát. Azt mondta: „Mama, hogy tudtál elsétálni mellettem? Gyere vissza holnap. Az első sorban fekszem, a végétől nézve a harmadik helyen. Csak az a baj, hogy nincs arcom. De felismersz az anyajegyről a hónom alatt. Emlékszel.” Másnap odamentem a vasúti kocsihoz, és rögtön megtaláltam Kosztyát – pontosan ott, ahol mondta.

41. oldal

Andrew Meier: Csecsenföld Egy konfliktus mélyén

Kapcsolódó szócikkek: Csecsenföld · Groznij · Orenburg
ppeva P>!

Az oroszok nem csupán a Kaspin túli vasútat építették meg, hanem az 1888 óta tanulmányozott szibériai vasút is épül már, sőt a munkálatok szépen elő is haladtak. Az első nyomjelzést, mely szerint a vonal Isczimet, Omszkot, Tomszkot, Krasznojarszkot, Nisni-Ufimskot és Irkutskot érintette volna, egy második, délibb irányú vonallal cserélték föl, mely Orenburgot, Akmolinszkot, Minuszinszkot, Abatujt és Vladivosztokot fogja érinteni. E hatezer kilométert meghaladó hosszaságú vonal befejezése után Szt.-Pétervár csak hat napi távolságra lesz a japáni tengertől. És ez a szibériai vasút, melynek hossza meg fogja haladni az Egyesült-Államok Amerikát átszelő vasútjának hosszát, csak hétszázötven millió frankba fog kerülni.

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · Irkutszk · Krasznojarszk · Omszk · Orenburg