Orbán Ottó személy

Esterházy Péter: A szív segédigéi
Vjacseszlav Ar-Szergi: Уй вадьсын – Бубылиос / Lepkelelkek
Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő
Bächer Iván: Sétatárs
Marton Mária (szerk.): Magánérzetek
Szepes Erika: A költő és a mítosz
!

Orbán Ottó született Szauer Ottó (Budapest, 1936. május 20. – Szigliget, 2002. május 26.) magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi vendégoktató; a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n_Ott%C3%B3


Idézetek

vargarockzsolt>!

A szövegben szó szerinti vagy torzított formában, többek közt, Apáti Miklós-, H. C. Artmann-, Babits Mihály-, Donald Barthelme-, Georges Bataille-, Thomas Bernhard-, Jorge Luis Borges-, Albert Camus-, Anton Csehov-, Dsida Jenő-, Füst Milán-, Hajnóczy Péter-, Peter Handke-, Illyés Gyula-, Jelenits István-, Juhász Ferenc-, Valentyin Katajev-, Kormos István-, Kosztolányi Dezső-, Lautréamont-, Stéphane Mallarmé-, Mándy Iván-, Mészöly Miklós-, Molnár Ferenc-, Robert Musil-, Orbán Ottó-, Ottlik Géza-, Szabó Lőrinc-, Szt. Pál-, Blaise Pascal-, Pilinszky János-, Arthur Rimbaud-, Jean-Paul Sartre-, Ronald Sukenick-, Lev Tolsztoj-, Georg Trakl-, Vas István-, Vasadi Péter-, Várady Szabolcs-, Weöres Sándor-, Ludwig Wittgenstein-idézetek vannak.

Előszó

3 hozzászólás
encsy_eszter>!

Lakik a házunkban egy költő

lakik a házunkban egy költő
orbán ottónak hívják és állítólag nagymenő
kitüntették mindenféle díjjal és portréfilmet vetített róla a tévé
bár ez nemigen látszik meg rajta
épp olyan ő is mint a többiek
a többi öreg a házban
nyomorult öregebb a saját életkoránál
ez már mifelénk így szokás
de ő kiváltképp nyomorult mert ő még beteg is
botjával kaparászva dülöng a körfolyosón a lift felé
máskor meg rángógörcs rázza kaszálnak a tagjai
mintha egy óriás pók rontana rá az áldozatára
nem hinnéd hogy ugyanaz izgatja őt is
ami Arisztotelészt Kopernikuszt vagy Einsteint
az emberiség lakcíme a postai irányító számmal
a csillagözön világvárosában

lakik orbán ottóban egy költő
nincs aki tudná hogy hívják nem nagymenő és nem söpör be díjakat
portré már csak azért sem készül róla merthogy nincs miről hisz teste sincs
sem botja minek kaparászna a körfolyosón inkább suhan
nem tudni mikor hova távozik s hogy visszajön-e
nem tudja még a szállásadója sem
csak hallja a szomszédos szobából a zajt hogy no ne mégiscsak haza jött a lakó
az meg a falon át máris súgja az első verssort
lakik a házunkban egy költő
aztán hirtelen elhallgat hogy folytassa ha tudja a főbérlő vagy szakadjon bele
és újra megtörténik a sokszor megtörtént csoda
a béna elhajítja a mankóját de nem esik el
röpdös a kalitkából szabadult szellem a vén papagáj
halhatatlanság rikácsol most megfogtalak
s föllobog és kialszik a napkitörés fáklyája
a végtelen és fagyos éjszaka macskájának szánt kacér üzenet

Kapcsolódó szócikkek: Orbán Ottó
Carmilla >!

O. O.: Soha még ennyi és ilyen jó irodalmi folyóirat nem létezett még egyidőben ebben az országban. Ugyanakkor verseskötettel például nagyon nehéz megjelenni, s az írók kirablása divat. Hétköznapi dolog, hogy valaki nem kap honoráriumot, csak bagót vagy könyvpéldányokat. Szóval úgy bánnak vele, mint az utcai koldussal.

226. oldal, Orbán Ottó (Százszorszép, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: Orbán Ottó
Szelén>!

– Ide, az Abbáziába jártál?
– Nemigen. Én a Hungáriába jártam és főleg a Luxorba. De jó hely volt az, tudod ott…
– Tudom…
– Odajárt Kassák, Tamkó Sirató Károly, Bokros Birman Dezső, aztán Zelk… Ott voltam, amikor először olvasta fel a Sirályt… Vak szemgödör. Halott sirály… És Devecseri, Orbán Ottó, mindenki oda járt. A Kellér testvérek, akik elválaszthatatlanok voltak. Salamon Béla, Benedek Tibor, Pataki Ferenc, a fejszámolóművész, Rodolfo. A vécésnéni Kolozsvári Grandpierre-t olvasott a klozet előterében. Céh Laci volt a főpincér. Ott ismertem meg Kertész Imrét is. S akkor mutatta be Fodor Imre a József Attila Színházban a Bekopog a szerelem című zenés darabját, amelyhez Horváth Jenő szerzett zenét, és Zsüti – G. Dénes György – írta a szövegeket, például azt, hogy Járom az utam, macskaköves úton…

Ninácska P>!

…A pátosz hangja lehet az átkozódásé is, ha valami jó elmulasztását, valami gyalázat elkövetését pereljük az elkövetőn. A bibliai próféták átkaitól – hogy mélyen nyúljunk vissza az időben – Füst Milán Öregségéig feszül egy hatalmas gondolatiérzelmi ív, amely közös emberi fájdalom miatt szórja az átkokat. Mint kortársunk, Orbán Ottó, aki Istennek számos, az ember ellen elkövetett vétkét sorolja fel, már a megszólítással is leminősítve a Legmagasztosabbat:
Hallod-e, te Öregember?
Ez volna a te teremtett világod?
Ez a sötét kozmosz, teli rejtelemmel,
Hol szupernóvákkal gyújtasz világot?
A mítosz a kétlábon járó majomember álma.
A légtérben nem szállnak angyalok.
Isten van vagy nincs. Küszködve, meg-megállva
Tartok a sír felé gyalog. (Dal a teremtett világról)
A XX. század végének magyar mítoszát mindig a pátosz emeli a magasba. Keresztezheti hit, tagadás, káromkodás: ha a magyar költő jelentőset készül mondani, gyakran teremt magának vagy egész költészetét betöltő, egységes mitológiákat, vagy olyan mítoszokat, amelyek felhívják a figyelmet arra: a költő az emberiség hatalmas kulturális tradíciójához akar csatlakozni. Ha másként nem, hát tagadva azt, és a »majomember álmának« minősíti mindazt, amiről ez a kötet szól.

Kapcsolódó szócikkek: Orbán Ottó
Timár_Krisztina I>!

Előszó

Vjacseszlav Ar-Szergi (1962) a mai udmurt irodalom egyik legeredetibb alakja. Ír novellát, verset, színdarabot – felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt –, rádiójátékot, író és művész kortársait bemutató televíziós filmek forgatókönyvét. S ő írta a kis finnugor népek eddigi egyetlen kosztümös történelmi filmjének forgatókönyvét is (Alangaszar árnyéka, 1992, Kairosz Filmstúdió).
Ő az egyetlen író Udmurtiában, aki csak írásaiból él. Ő az, aki – megértve a fordítás fontosságát a kis nemzeti irodalmak számára – udmurt nyelvre ültette Solem Alechem történetét a tejesemberről, mesekötetet állított össze zsidó mesékből, csuvas regényt fordított és közreadta Bella István néhány gyermekversét is. Az ő kezdeményezésére született a „Dunának hullámai a Káma partján” címmel napvilágot látott fordításkötet is. A magyar nép eredetét elregélő népmondával kezdve az Ómagyar Mária siralmon, Balassi, Zrínyi költészetén át egészen Petri Györgyig, Orbán Ottóig olvasható ebben a kötetben a magyar líra udmurt nyelven. Az övé volt az antológia ötlete és ő szervezte meg a fordítók munkájáét, teremtette elő a kiadáshoz szükséges pénzt.
Írói munkássága elismeréseként az Udmurt Köztársaságban a nemzet írója címet is megkapta, tagja az orosz írószövetségnek.
Ez a kisregénye az első terjedelmesebb prózai munkája. Eredetileg a Kenyes című irodalmi lapban jelent meg (1999), majd az И плакало небо – Лемлем гондыръёс (És sírt az ég – Rózsaszín medvék, 2000) című gyűjteményes kötetben lehetett olvasni. A kisregény szinte esszenciája eddigi műveinek. S enciklopédiája az e távoli vidéken élő nép életének: a múlt és a jelen szétválaszthatatlanságának, egyén és közösség összefonódott sorsának.
A mű a mai Izsevszkben, Udmurtia fővárosában és a főszereplő falujában játszódik. Aki már járt arrafelé, felismerhet egyes helyszíneket: létezik a „Búcsúpohárhoz” nevezetű bár – pontosan szemben áll az épülettel, amelyben egykor Gennagyij Kraszilnyikov, a ma már klasszikusnak számító udmurt író élt, és amely mellett az izsevszki ortodox egyház központi épülete áll. Pontos a kórház, a lakónegyedek, a falu leírása.
Egyes szereplők is jól azonosíthatók – például a zeneszerző, a festő a könyvön kívüli világban Ar-Szergi barátja. S ráismerhetünk a műben magára az íróra is (több figurában is). Más szereplők tipikusak, a modelljeik létezőek, ahogy maga az író is közli velünk.
Ar-Szergi udmurtul írja műveit. Ebben a művében is fontos elem azonban, hogy egyes figurák oroszul szólalnak meg. Az eredeti orosz nyelvű szövegek megtartása és lábjegyzetben való lefordítása kissé nehezíti az olvasást. Elengedhetetlen azonban, hogy az eredetiben nem udmurtul szereplő részek a fordításban se magyarul, hanem eredeti formájukban legyenek olvashatóak.
Az udmurt nép történelme és szellemi kultúrája táplálja ezt a művet. A kisregény szövegét ezért jegyzetek is kísérik, de azok csak a legszükségesebb információkat tartalmazzák. Bízom benne, hogy a regény elolvasása után feltámad a vágy az olvasóban, hogy közelebbről megismerje e nehézsorsú népet: művészeit, irodalmát és egyszerű hétköznapjait.

Kozmács István

5-6. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bella István · Orbán Ottó · Petri György
2 hozzászólás