óra tárgy

Stendhal: Vörös és fekete
Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek
Polcz Alaine: Nem trappolok tovább
Augusto Roa Bastos: Embernek fia
Murakami Haruki: Birkakergető nagy kaland
Michael Ende: Momo
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben
Salvador Dalí: Egy zseni naplója
Lewis Carroll: Alice Csodaországban
Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában
Philip Pullman: A tökéletes óramű
L. M. Montgomery: A kék kastély
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Moldova György: Az Abortusz-szigetek
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Agatha Christie Mallowan: Így éltünk Mezopotámiában
Mérő László: Észjárások
Claire Kenneth: Éjszaka Kairóban
Charles Berlitz: Nyomtalanul
Angelus Silesius: Kerúbi vándor
Lengyel Péter: Ogg második bolygója
Horváth Viktor: Török tükör
Michael Hoeye: Egy egér sem halhatatlan
Konsztantyin Szimonov: Nappalok és éjszakák
Jill Barnett: A komisz hercegnő
Borisz Akunyin: A koronázás
Berkesi András: Ha az igazságra esküdtél…
Vera Panova: Hány óra van?
Corrie ten Boom: A menedék
Dava Sobel: Hosszúsági fok
Ondřej Sekora: Piripócs város krónikája
Örkény István: Négyeskönyv
H. Vidra Gabriella: A fekete kő titka
Rachel Vincent: Stray – Kóborok
Benedek Szabolcs: A vérgróf
Örkény István: Április
Mathias Malzieu: A szív mechanikája
John Simmons: 100 tudós
Ruediger Dahlke: Testünk bölcsessége
Benke László: Veszteség
Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok
Karina Halle: On Every Street
Babiczky Tibor: Magas tenger
Charles Dickens: David Copperfield I–II.
Ernst Jünger: Homokórák könyve
Roald Dahl: Roald Dahl's Marvellous Joke Book
Havas Katalin (szerk.): Földön apám fia volnék
Yuval Noah Harari: Sapiens
Carlos Ruiz Zafón: Marina
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
Edmund Hillary: Pillantás a csúcsról
Petes Gábor: Új-Hunnia 2039 – Ősök útján
Jussi Adler-Olsen: A 2117. áldozat
Guillaume Musso: Most!
Szűcs Péter: Dharma
Simon Sebag Montefiore: Vöröslő ég a Don felett
Ella Frank: Edible
Ken Follett: Soha
Jane Austen: Minden napra
Machado de Assis: Brás Cubas síron túli emlékezései
Karin Smirnoff: A lány, akinek semmi sem drága

Idézetek

Inimma>!

A modern börtönökben és fogolytáborokban gyakran töltötte be a pénz szerepét a cigaretta. Még a nem dohányzó rabok is elfogadták fizetségként a cigarettát, és abban mérték minden más áru és szolgáltatás értékét. Auschwitz egyik túlélője így írta le a táborban használt cigarettavalutát: „Megvolt a magunk fizetőeszköze, amelynek senki sem kérdőjelezte meg az értékét: a cigaretta. Minden árucikk értékét cigarettában állapítottuk meg[…] »Normális« időkben, vagyis amikor a gázkamrára jelöltek szabályos ütemben érkeztek, egy vekni kenyér tizenkét cigarettába került; a háromszáz grammos margarin harmincba; egy óra értéke nyolcvantól kétszázig terjedt; egy liter szesz pedig négyszáz cigarettába került!”

Kagyló és cigaretta

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: alkohol · Auschwitz · börtön · cigaretta · kenyér · margarin · óra
Zyta88>!

A sarokban egy szép, magas, lassú járású állóóra tornyosult, egy olyan óra, ami éppen ebbe a házba illett: nem siettette az órákat, hanem megfontoltan pipálta ki őket. A legvidámabb öreg óra volt, kövér, hasas jószág nagy, kerek, embert ábrázoló festett óralappal.

177. oldal

Kapcsolódó szócikkek: óra
Kek P>!

Az óra baktat, űzi az időt,
kopog a kis lovacska benne: klik-klak.
Az ajtó alatt kibúvik és itt hagy,
az idő itt hagy s vissza sose jő!

117. oldal, Jékely Zoltán: Apátlan éjszakák

Havas Katalin (szerk.): Földön apám fia volnék Válogatás a magyar irodalom legszebb apaverseiből

Kapcsolódó szócikkek: óra
Belle_Maundrell>!

Az órák rendszerint sietnek vagy késnek. Nekem egy óra nem diktálhat.

A mansfieldi kastély

Kapcsolódó szócikkek: óra
Zakkant_Tudós >!

A National Airlines egy 727-ese tíz percre eltűnt a radarernyőkről – a pilóta azt jelentette, derengő ködben repül. Landolás után azt tapasztalták, hogy a fedélzeten tartózkodók órái – a gép központi kronométeréhez hasonlóan – tíz percet késnek, pedig a leszállás előtt fél órával szabályos időegyeztetésre (time check) került sor.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: idő · óra · repülőgép
Mandragoria>!

Varázslatosan pontosan járt ez az óra. Ill nem hazudott a csillagásznak.
Az óra a tennivalóira figyelmezteti az embert.
Emlékeztette, hogy itt az ebéd ideje.
Emlékeztette a leányt, hogy szerelme vár rá, már nagyon régóta vár rá – nehogy elfogyjon a türelme.
Mindent irányított, és mindenütt jelen volt. Sehol nem lehetett volna nélküle meglenni. Sem a laboratóriumokban, sem az iskolában, sem a vasútnál, sem a sportversenyeken, sehol.
Az óra rendet és összhangot teremtett. Hogy is lehetne meg nélküle a város?
Az óra előre haladt, és az idő is előre haladt, mert az óra a megfelelő irányba hajtotta.
És amikor az óra ünnepélyesen ütött, jelezve az Időt, az Előre Haladó Időt, akkor mindenkinek oly könnyű és vidám lett a lelke.

20-21. oldal

Vera Panova: Hány óra van? Téléji álom

Kapcsolódó szócikkek: óra
latinta P>!

Felhúzta az állóórát, az állványról leemelt egy könyvet, nézte a betűket és a papírt; nem olvasott, csak szemlélődött. Mintha az olvasás a szökéssel lett volna egyenrangú, s a könyv sorai egyenest az ellenséges világba vezetnék, szívós önmegtartóztatással vonta el magától a betűk örömét. Mindennel így volt; néha leült a zongorához, felcsapta a fedőt és leütött egy hangot, többnyire egy ét, giszt vagy ciszt. Sokáig tartotta a billentyűt, és lecsukott szemmel neszelt a hang után, ahogy elhalkult a szobában és végleg elnémult a fül tekervényes járataiban; volt úgy, hogy akkordot ütött és a húrok együtt érző tengését figyelte; csak éppen játszani nem szeretett. Talán bizarrul hangzik, de igaz, hogy anya a maga lecsökkentett országát a világ kivonatának tartotta, s kímélte, mint egy drága és ritka esszenciát. Talán a könyvek jelentették a test, s a zene a lélek kalandjait; az állóóra az élet ütemét ketyegte, és a kiskertben – mint a nagyvárosok füvészkertjeiben – távoli dzsungelek, hegyek és rónák válogatott növényei tenyésztek. Anya a remeteségben sem kívánta a magányt, és visszavonulás közben magával csempészte a világnak kicsinyített mását, melyben – hasonlóan a japán törpekerthez – minden megvolt, ami nélkülözhetetlen. Nem olvasott és nem zenélt, mert nem igazi a zongora, nem igaziak a könyvek, a virágok és a bútorok. Ezek a tárgyak csak az élet lehetőségét jelképezték, de ezekről a lehetőségekről anya következetesen lemondott. Sétára indult a kert ösvényén, könyvet tartott a kezében, hallgatta az utca zaját, élvezte a napsütést, s talán boldog volt ilyenkor, mikor sűrítve és kivonatosan maga köré csoportosította az élet nagyszerű és csábító jelképeit. De nem élt velük, semmiért a világon.

133-134. oldal, Klementin

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · élet · idő · jelkép · kert · könyv · lélek · magány · olvasás · óra · világ · virág · zene · zongora
Citrompor>!

Összeszámoltam: a házban tizenkilenc álló, és falióra volt, s mindegyik másképp járt. Elhatároztam, hogy magam húzom fel őket, ez a munka precízséget és pontosságot igényel. Egy ideálisan rendben tartott szép házat arról is meg lehet ismerni, hogy ugyanazt az időt mutatják-e a különböző szobákban lévő órák. Ezt bármelyik tapasztalt főkomornyik megmondhatja.

Kapcsolódó szócikkek: Afanaszij Sztyepanovics Zjukin · óra
Inimma>!

Tengeri óráival John Harrison a tér-idő vizeire merészkedett, sikert aratott, s minden esélytelensége dacára megnyitott egy negyedik – időbeli – dimenziót, hogy összekösse azt bolygónk háromdimenziós terével. Kitépte a világot a csillagok köte­lékéből, és a titkot egy aprócska zsebórába zárta.

A könyv utolsó bekezdése, 251. oldal

Kapcsolódó szócikkek: óra
Ligeia>!

Mr Trilby: The word 'politics' – can you give me an example of how to use it?
Fred: My parrot swallowed a watch and now Polly ticks!

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: óra · papagáj · politika