önzetlenség fogalom

Azt hittük, előjogunk a nagyság, míg másokat semmibe vettünk.
De nagyságra szert tenni csak önzetlenség útján lehet.

Végső válság (Eaglemoss, 2017)

…felvázolom az érett, feltétel nélküli kapcsolat jellemzőit…:
1. Törődni valakivel önzetlen viszonyulást jelent: az ember félreteszi éntudatosságát, a Mit gondolhat rólam? vagy a Mi hasznom belőle? gondolatokat. Nem vár dicséretet, csodálatot, szexuális kielégülést, hatalmat vagy pénzt. Az adott pillanatban kizárólag a másikhoz kötődik: nincs harmadik szemlélő. Más szóval az embernek teljes lényével kell kötődnie: ha nincs teljes lényével jelen – például arra gondol, hogy milyen hatással lesz ez a kapcsolat egy harmadik személyre –, akkor annak mértékében hibádzani fog a kapcsolat.
2. Törődni valakivel azt jelenti, hogy a lehető legteljesebben kell őt ismerni. Ha az ember önzetlenül kötődik, akkor teljesen megismerheti a másikat – nem csak azon részeit, melyek valamilyen célszerűség miatt érdekesek a számára. Átnyúlik a másik lényébe, felismerve, hogy az érző lény, aki hozzá hasonlóan megteremtette a saját világát.
3. Törődni valakivel azt jelenti: fontos a másik léte és fejlődése. A gondos reá figyelés nyomán kialakuló teljes megismerés alapján az ember törekszik segíteni, hogy a másik az egymásra találás pillanataiban tökéletesen kiteljesedhessen.
4. A törődés aktív. Az érett szeretet nem azt jelenti, hogy az embert szeretik, hanem azt, hogy ő szeret. Nem „beleesést” a másikba, hanem a szeretet adását.
5. A törődés: létezési mód a világban; nem egy kizárólagos, tünékeny és mágikus kapcsolat egy adott személlyel.
6. Az érett törődés az ember gazdagságából, és nem a szegénységéből fakad – a fejlődésből, és nem a szükségből. Az egyén nem azért szeret, mert a létezéshez, a kiteljesedéshez és a magány előli menekülésben szüksége van a másikra. Az éretten szerető ember ezeket a szükségleteket már kielégítette máskor, máshogyan (nem utolsó sorban a koragyermekkorban kapott anyai szeretet révén). A múltbéli szeretet ily módon az erő forrása, a jelenlegi pedig az erő eredménye.
7. A törődés kölcsönös. Amilyen mértékben fordul az ember a másik felé, olyan mértékben alakul át ettől az odafordulástól. Amilyen mértékben életre kelti a másikat, olyan mértékben válik ő is elevenebbé.
8. A felnőtt törődés nem jutalom nélküli. Az egyén átalakul, gazdagodik, kiteljesedik, egzisztenciális elszigeteltsége gyengül. A törődéssel maga is törődéshez jut. De ezek a jutalmak az őszinte törődésből következnek; nem előzik meg azt.

292. oldal

Az önzetlenség és a bátorság nem sokban különbözik egymástól.

350. oldal

Az anyáknak nem illik arra vágyni, hogy egy kis időt a gyerekeik nélkül tölthessenek. Elvárják tőlük, hogy teljesen önzetlenek legyenek. Egy jó anya soha nem eheti meg az utolsó szelet süteményt.

45. oldal

    Popper Péter Assisi Szent Ferencnek tulajdonította azt a mondást, hogy a balek a leggazdagabb a világon, mert ezerszer ki lehet fosztani, és még mindig van miből… Mégsem javasolnám, hogy balekok legyünk, csak lélekben annyira szabadok, hogy saját indíttatásunkból és örömünkre tudjunk adni, nem azt vizslatva állandóan, hogy a másik megérdemli-e és arányosan viszonozza-e a gesztusunkat.

120. oldal Merjünk adni!

[…] Tartsatok akár Jézussal vagy Platónnal, Schillerrel vagy Spinozával, a végső bölcsesség mindig az, hogy nem boldogít sem a hatalom, sem a tulajdon, sem a megismerés, hanem egyedül csak a szeretet.
Az önzetlenség, a szeretet révén hozott áldozat, a tevékeny együttérzés, a lemondás mások javára veszteségnek, önmagunk kifosztásának tűnhet, holott ezáltal éppen hogy gazdagodunk és gyarapodunk, és ez az egyetlen út, amely előre és fölfelé visz.

20-21. oldal

– Ne ölj meg, ember! Én bölcs holló vagyok, sámánná tehetlek!
– Nem akarok csaló lenni!
– Gazdaggá tehetlek!
– Nem akarok a szegény nép sanyargatója lenni!
– Ajándékozok neked egy fatálat. Akármit kívánsz, a tálban terem.
– Ez már beszéd. Akkor segíthetek minden szegény vadászon.

11. oldal - Az ember meg a holló (Eszkimó mese)