Olga Prozorov személy

Prozorovék házában. Szalon oszlopokkal, az oszlopok között az ebédlő látszik. Dél van. Kinn napos, derűs idő. Az ebédlőben villásreggelihez terítenek. Olga a leánygimnázium tanárnőinek kék egyenruhájában, egész idő alatt dolgozatfüzeteket javít, közben feláll, járkál. Mása fekete ruhában ül, kalapja a térdén, könyvet olvas. Irina fehér ruhában, elgondolkodva áll.

(első mondat)

Olga: A fivérem, Andrej Szergejics.
Versinyin: Versinyin.
Andrej: Prozorov. (megtörli izzadt arcát) Ön nálunk az új ütegparancsnok?
Olga: Képzeld, Alekszandr Ignatyics Moszkvából való.
Andrej: Igazán? Hát gratulálok, akkor a testvéreimtől egy perc nyugta sem lesz.
Versinyin: A testvérei már bizonyára meg is elégeltek engem.

Első felvonás

Andrej: (Kijön, könyvvel a kezében.) Mi van, Natasa?
Natasa: Nézem, hogy nem maradt-e égve valami… Farsang van, a cselédek ilyenkor nekiszabadulnak, figyelnem kell, figyelnem kell. Tegnap éjfélkor keresztül jövök az ebédlőn, hát itt ég egy gyertya. De hogy ki gyújtotta meg, ne adj isten, hogy megtudjam. (Leteszi a gyertyát.) Mennyi az idő?
Andrej: (Ránéz az órára.) Negyed kilenc.
Natasa: És Olga meg Irina még nincs itthon. Nem jöttek haza. Folyton dolgoznak szegények. Olga a pedagógiai tanácsban, Irina a távírdában… (Felsóhajt.) Ma reggel mondom a húgodnak: vigyázz magadra, mondom, Irina, kedvesem. De nem hallgat rám. Negyed kilenc, azt mondod? Attól tartok, hogy Bobik nem egészséges. Mitől olyan hideg? Tegnap forró volt, ma meg teljesen hideg… Én féltem!

Második felvonás