Olaszország helyszín
Idézetek
– A „Szív”-et ismered-e?
– Igen, persze, hisz ez is olasz könyv.
– Több. Olaszország kapuja a Szív. Olaszországról csak olyan könyvben lehet igazán írni, amelynek a címlapjára egy nagy, piros szív van festve. Ne higgy azoknak, amelyeknek csizma van a címlapján. Ez az impérium a szívburokig terjed.
– A fasizmus…
– Már mondtam, hogy az nem komoly. Csak a felületet éri. Az ország bőrbetegsége. Violens ingdivat, fájdalmas jelvényjárvány. Megszűnik, esetleg recidivál, s újra megszűnik. A szívet nem érinti. Olvasd el a „Szív”-et. Megismered az olasz családot.
285. oldal Róma, 1938
→ |
---|
A „függő kávé” hagyománya is egy olyan történet például, ami mindig meghatott, és ami minden más anekdotánál jobban jellemez minket, nápolyiakat. Amikor a kávézóban az ember pénzt hagy egy függő kávéra, akkor gyakorlatilag fizet egy csésze kávét valakinek, akit sohasem ismer meg. A barista felírja egy táblára a felajánlott kávék számát. Amikor egy rászoruló bemegy, és megkérdezi, van-e függő kávé, ingyen kap egy csészével, ekképpen élvezheti a szolidaritás e nemes gesztusát. Gyakran azért teszünk valamit, hogy köszönetet kapjunk cserébe, vagy a cselekedetünk jó fényben tüntessen fel minket. A függő kávé azonban gesztus egy ismeretlennek, aki soha nem tudja megköszönni, és éppen ez teszi nemesebbé a segítségadást.
39. oldal
Salvatore Esposito: Nem akartam főnök lenni Hogyan valósítottam meg az álmaimat a Gomorrának köszönhetően
Télen különösen vasárnap, arra ébred itt az ember, hogy kong a város számtalan harangja, mintha a csipkefüggönyökön túl egy hatalmas porcelán teáskészlet remegne a gyöngyházszürke ég ezüsttálcáján. Az ember kinyitja az ablakot, és a szobát azonnal elárasztja a kinti kongásterhes köd, amelynek a fele oxigén, fele kávé és ima. Nem érdekes, hányféle-miféle gyógyszert kell aznap reggel bevennie, az ember érzi, hogy még nincs itt számára a vég.
29. oldal
Gyönyörű volt. De nekem Olaszországban mégis az tetszett a legjobban, hogy mindig és mindenütt zúgtak a harangok. Csengtek-bongtak, méltósággal búgtak,fennen zengtek, vidáman csilingeltek, falsul kongtak, leginkább mégis ünnepélyesen zúgtak a harangok. És ez szép volt, megindító. Hogy igenis úgy van, mégis úgy kell lennie, ahogy a nagyitól meg az aputól tanultam, és amit gyerekként még ösztönösen tudtam, hogy az életünknek igenis minden perce, minden pillanata ünnep. Néha vidám ünnep, máskor csak derűs, olykor unalmas, nagyon sokszor szomorú vagy fájdalmas ünnep, de ünnep. Ilyet, hogy emberként ennyire fontos, ennyire méltóságos, ennyire tiszteletre méltó volnék, ilyet még soha-soha nem éreztem azelőtt. Később ugyanez az érzés ríkatott meg a Szilágyság és Erdély pusztuló magyar falvainak templomaiban.
432. oldal
Olaszország a hazafiak országa, és valahányszor rosszul mennek a dolgok odahaza, pang az üzlet, túl nagy az elnyomás meg az adóteher, Mussolininek mindössze meg kell csörgetnie kardját valamely idegen ország ellen, és patriótái izzó elkeseredésükben, hogy az ellenség torkának ugorjanak, máris elfelejtik elégedetlenségüket az otthoni helyzettel. Ugyanezt a módszert alkalmazta uralma első éveiben is, és valahányszor személyes népszerűsége hanyatlani kezdett, az ellenzék pedig erősödni, sikertelen merényletet rendeztek a Duce ellen, amitől a népben olyan őrjöngő és hisztérikus szeretet ébredt a kis híján elveszett vezére iránt, hogy hajlandó volt bármit támogatni, és hazafiasan megszavazta az ellenzéket sújtó legelnyomóbb rendszabályokat is.
Cikkek, vallomások: Jegyzetek a következő háborúról (Esquire. 1935. szeptember), 560.o.
A monszunnal együtt új látogatók is érkeztek. Egy portugál pár, akik tizennyolc hónapot töltöttek azzal, hogy végigbiciklizték Portugáliát, Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot, Horvátországot, Bulgáriát, Törökországot, Iránt, Pakisztánt és most elértek Indiába. Végül felismerték, hogy mennyire hiábavaló az újabb és újabb látnivalók űzése, letettek arról, hogy továbbmenjenek Nepálba, eladták a biciklijeiket Indiában és egy sokkal veszélyesebb utazásba kezdtek: befelé néztek.
Két hétig bírták.
Karan Bajaj: A kereső 86% Az elégedetlenek jógája
Az Olaszország elleni 1916-os hadjárat, melyre CONRAD nagyszerű terveket készített, nem hozott döntést, hacsak a Monarchia hanyatlásának bizonyossá válását nem számítjuk annak – az a nagyhatalom, amelyik még az olaszokat sem tudja legyőzni, mindenképpen a végét járja.
279. oldal (18. fejezet Az erőszak jutalma - A Habsburgok bukása (1914-18))
Kolumbia, Venezuela, Brazília, Spanyolország, Németország, Horvátország, Olaszország, Afrika, Ausztrália. A legbiztosabb pontok, amelyeket bejelölhetünk a kábítószer-kereskedelem térképén. Persze közel sem teljes a lista. És amikor a hatóságok arról beszélnek, hogy az európai piacra érkező kokainnak csak átlag 10 százalékát sikerül lefoglalni, kimondják a keserű igazságot: a nagyobb szupermarketek ennél az aránynál magasabb veszteséggel kalkulálnak az áruházi lopások miatt.
202-203. oldal (Partvonal, 2014)
Roberto Saviano: ZéróZéróZéró 80% A világot felforgató kokain nyomában
Athén kapcsán passzív polgárjogról szokás a nőkkel kapcsolatban beszélni, de ez mindössze annyit jelentett, hogy fiúgyermekeik örökölhették ugyan a teljes jogú polgárság státuszát, de maguk a nők soha nem vehettek részt a polisz életében. Egy amerikai állam, Wyoming volt az első, amely 1869-ben szavazati jogot adott a nőknek, majd hosszú küzdelemben a világ szinte minden részén kivívták a női mozgalmak ugyanezt: Franciaországban 1944-ben, Olaszországban 1946-ban, Magyarországon pedig már 1918-ban. A nyugati demokráciák közül utolsóként Svájc lépett: mivel itt a választójog a katonai kötelezettséggel kapcsolódott egybe, és ez sokáig akadályozta a reformot, csak 1971-ben terjedt ki a nőkre a választójog. Még ezután is akadt azonban egy tartomány, amelyet a szövetségi bíróságnak kellett arra kényszerítenie 1991-ben, hogy a nők politikai egyenjogúsítását elfogadja végre.