oktatás fogalom

Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”
Charles Bukowski: A kezdő
Kim Edwards: Az emlékek őrzője
Virginia Woolf: Messzeség
Victor Hugo: A nyomorultak
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Terry Pratchett: Mort (angol)
Terry Pratchett: Soul Music
Feldmár András: Szégyen és szeretet
Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának
Kassai Lajos: Lovasíjászat
Anthony De Mello: A szív ébredése
J. D. Robb: Halálos tisztaság
A. S. Neill: Summerhill
Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás
Alan Dean Foster: A bolygó neve: Halál
Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora
Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról
Jiddu Krishnamurti: Gondolkozz ezeken
Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak
John Stuart Mill: A szabadságról
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből
Franz Kafka: A császár üzenete
Philip Roth: Szégyenfolt
Ignotus: Emma asszony levelei
Oscar Wilde: The Importance of Being Earnest
Camilla Läckberg: Jéghercegnő
Fred Hoyle: Stonehenge-től a modern kozmológiáig
Osho: Intuíció
Mihail Heller – Alexandr Nyekrics: Orosz történelem I-II.
Eötvös József: A karthauzi
Forró Tamás – Havas Henrik: Ki tudja, merre…
Peter Lauster: Ne hagyd magad!
Thomas Bernhard: Egy gyerek megindul
Anna Dosztojevszkaja: Emlékeim
Robert A. Heinlein: A fenevad száma
Robert Dallek: Befejezetlen élet
Ken Robinson – Lou Aronica: Az alkotó elem
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Benjamin Spock: Az iskoláskor
Mikonya György: Rend a rendetlenségben
Kurt Vonnegut: Kékszakáll / Bluebeard
Erdő Péter: Egyházjog
Reinhard Marx: A tőke
Rudolf Steiner: A nevelés művészete – Metodika-didaktika
Jean-Paul Brighelli: Butaságra kárhoztatva
Járai Zsigmond: A pénz beszél
Schirilla György: Vegetáriánuskönyv
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Kerner Tibor: Sziklaszilárd önbecsülés
Joshua Foer: Einsteinnel a Holdra
Csányi Vilmos: Ironikus etológia
Andreas von Bülow: A CIA és szeptember 11-e
XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate
David Mitchell: Felhőatlasz
Vladimir Pištalo: Tesla, avagy arckép álarcok közt
Révai Gábor: A kisközösségekről
Mikes Kelemen: Mikes Kelemen törökországi levelei
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Szigethy Gábor (szerk.): Reformkori útirajzok
Paul Auster – J. M. Coetzee: Itt és most
Szörényi László – Hafner Zoltán: Hogyan él a múlt
L. Stipkovits Erika: Közelebb egymáshoz
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Tóth Lajos: Judo gyerekeknek
Daniel Quinn: Az én Izmaelem
Kadosa Árpád: Viszontlátásra, hadnagy úr!
Jan Grue: Test és elme
Ken Robinson – Lou Aronica: Elemedben vagy?
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák
Kepes András: Szerencsés útjaim
Keresztury Tibor: Temetés az Ebihalban
Almási Kitti: Bátran élni
Murányi Péter: Természetes Nyelvtanulás
Daniel Goleman: A jóság hatalma
Platón: Állam
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Samuel Bjørk: A bagoly röpte
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Sabatina James: Eurábia
Andrea Wulf: A természet feltalálója
Kaszás György: Kreativitássuli
Michael J. Sullivan: A Koronatorony
Joanne Harris: A St. Oswald fiúiskola
Ella Frank: Tease
J. R. dos Santos: A lila pavilon
Boyé Lafayette De Mente: A kínai észjárás
Umberto Eco: Pape Satan
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Czeglédi László: Könyvtár és oktatás
Robert McCammon: Egy fiú élete
Marcelo M. Giugale: Gazdasági fejlődés
R. F. Kuang: Mákháború
Nadya Tolokonnikova: Lázadj!
Masha Gessen: A szavak ereje
Moldova György: Az Úr jó vitéze
Sárközi László: Dedikáció az örökkévalóságnak
Maëlle Brun: Brigitte Macron
Molnár Piroska: Kvittek vagyunk
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
Matthew Dicks: 21 tétel a szerelemről
Seth Godin: Az alkotás rutinja
Kádár Annamária: Valódi példaképek
V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete
Petra Rautiainen: Hamuba rajzolt föld
Tara Porter: Te nem értesz engem!
Vekerdy Tamás: Belső szabadság – Válogatott előadások
Dara McAnulty: Egy ifjú természetbúvár naplója
Bengt Jangfeldt: Mi és ők

Idézetek

Carmilla >!

Az oktatás tömegessé változtatása, amelyet a nyolcvanas-kilencvenes években indítottak be, ma tulajdonképpen kettős rendszer formájában működik: létezik egy elitképzés, amelynek résztvevői sokoldalú képességek birtokába jutnak, míg mindenki mást, a nagy többséget kulturális sivatagba taszítanak. Később aztán a magániskolák egykori tanulói fogják szakmai gyakorlati „képzésben részesíteni” ezt a minden tekintetben kiszolgáltatott tömeget.

A franciaországi tanártársadalom az európai unió ellenzője?

Jean-Paul Brighelli: Butaságra kárhoztatva Az iskolák programozott halála

Kapcsolódó szócikkek: oktatás
Carmilla >!

    A tennivaló sok, de ezektől megijednünk nem szabad, mert a konzervativizmus, azt hiszem, az élet egyik területén sem árthat annyit, mint az oktatás szférájában.

219. oldal, Tehetségpusztítás (HungariaSport, 1988)

Schirilla György: Vegetáriánuskönyv Hogyan vihetjük legtöbbre az életben?

Kapcsolódó szócikkek: konzervatívitás · oktatás
Szelén>!

Minél mélyebbre szállunk az alsó iskolák szintjére, érthető módon annál inkább eltűnik a saját tudásba vetett kétely, és félműveltség szökik hegymagasba néhány, évszázadok óta sulykolt tantétel körül, amelyek bár semmit se veszítettek örök igazságukból, ám e ködben-gőzben mindörökre felismerhetetlenek is maradtak.

Kapcsolódó szócikkek: oktatás
latinta P>!

A vége helyett legyen itt egy kis kitérő, miközben nyilván Pliniusra kell gondolnunk: „Ez nem kitérő – ez maga a mű.” Jobb volna, mindenesetre hasznosabb, ha ez a kitérő lenne valóban maga a mű, maga a cikk, de hát, mint rendesen, többnyire csak a mű a mű, a cikk a cikk. De legalább lett most benne egy kicsi kitérő, szerkesztői noszogatásra.
    Van igaza a noszogatónak. Reflex- és értelemszerűen az értékkeresés nehézségeiről beszéltem, mondjuk így lelkesen: a szabadság fantasztikus és nehéz esélyéről. Pedig a „pedagógusi” ezután kezdődik (folytatódik). Itt aztán, szerintem, minden kérdéses. Bizonytalanok az értékek, erről egyre haloványabb a közmegegyezés, kérdéses maga a „katedra”, a pedagógusi szituáció, röviden szólva: minden: a közvetítés, a közvetítendő, a közvetítő. Mi is van még?
    Nincsen semmi még. Mi vagyunk csak megint, és nincs mese, újra kell gondolni a lehetőségeket. Mit igen, mit nem. Újra ki kell találni, kihez, mihez van közünk. Haza kell találni, abba az otthonosságba, amelyről és amelyből Móra beszél. Vagy egy másikba.
    Az irodalomoktatás még külön is nehéz. A kultúrához való klasszikus európai magatartás van ugyanis változóban. Úgy mondanám, amerikanizálódik, azaz a gyakorlatiasság kerül előtérbe, a használhatóság, azaz a műveltség önértéke kérdőjeleződik meg. Lényegében az tehát, hogy a világ középpontja a könyv.
    Tudva és tudomásul véve a kérdőjel-erdőt, mégiscsak többnyire könyvek közt ülök, s próbálom a gyerekeimnek valószerűsíteni, hogy ez . Hogy olvasni jó. Itt érveim nem nagyon vannak, inkább azt hiszem, látszik rajtam, hogy ez így van, szóval hogy nemcsak a gyerekek számára nehezen elviselhető szorgalmam és kötelességtudásom béklyóz az olvasólámpa mellé (alá), hanem az élvezetvágy, vagyis a jókedvem.

120. oldal, Miben lakik a magyar tündér? (Magvető, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: irodalom · könyv · kultúra · oktatás · olvasás · Plinius
nero P>!

Tudja az oktatási intézményekben megszerzett ismeretek legnagyobb része teljességgel haszontalan. A felsőbbrendűség azok sajátja, akik a tanórákon ugyan keveset tanulnak a tankönyvekből, de annál többet az élet könyveiből. Nagy szimpátiát keltenek bennem a portugál iskolák intelligens lógósai. Az alapvető nem az, hogy tudjuk a dolgokat, hanem hogy tudjunk logikus gondolatokat építeni rájuk. Az ismeret és a kultúra célja nem az, hogy kidekoráljuk velük az elmét, hanem hogy formáljuk.

399. oldal

Kapcsolódó szócikkek: oktatás
Terezia_Gondon>!

Magas óraszámban oktatjuk a természet- és a társadalmi ismereteket, a legfontosabbra azonban nem tanítjuk meg a gyermekeinket: hogyan lehet teljesebb életet élni.

34. oldal

L. Stipkovits Erika: Közelebb egymáshoz 11 tévhit párkapcsolatainkról

Kapcsolódó szócikkek: oktatás
Belle_Maundrell>!

[…] ami az oktatást illeti, mindig is úgy véltem, a vallást, akárcsak a politikát, az iskolakapun kívül kell hagyni.

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: iskola · oktatás · politika · vallás
TiaRengia I>!

A változó világ követelményeihez való alkalmazkodás fontosságát az állatok is felismerték. A klasszikus történet szerint modern erdei iskolát nyitottak, és tantárgyaknak a következőket választották: futás, mászás, úszás, repülés.
A kacsa jónak bizonyult az úszásban, futásból viszont korrepetálásra szorult. A sok futástól azonban kisebesedett a lába, és emiatt jegyei úszásból is leromlottak. A nyúl toronymagasan osztályelső lett futásban, de az úszóedzésektől idegösszeomlást kapott, és ki kellett hagynia a félév hátralevő részét.
A mókus kiváló volt mászásban, a logika azonban nem volt az erőssége és nem értette, hogy a repülés miért csak a földről indulva érvényes. Túlerőltette magát, vizsga közben görcsöt kapott és megbukott.
A sas mindig elsőként jutott fel a fa tetejére, ezért mászásból ötöst kapott, de össze kellett miatta hívni a tantestületet, mert nem a tankönyvben előírt módszereket használta. Az ötöst megtarthatta, azonban igazgatói intőt kapott rossz magaviselet miatt, és beutalták az iskolapszichológushoz.
Év végén az angolna lett az osztályelső: úszásból csillagos ötöst kapott, a többiből elégségest, azonban még így is az ő átlaga lett a legmagasabb. Simulékony természete miatt minden tanár nagyon megkedvelte, így repülésnek elfogadták, amikor leesett a vízibicikliről.
A vakond fellebbezett diszkrimináció miatt, mert az ásást nem vették fel a tantárgyak közé. Később a borzzal és a hörcsöggel magániskolát alapított.
Az állatok szerencsére nem csinálták meg ezt a bizonyos erdei iskolát, csak mi, emberek próbáljuk meg hasonló logika szerint működtetni saját tanintézményeinket. Gondoljuk csak végig: mi az, amit az általános iskolák és a gimnáziumok tanítanak? Matematika, fizika, kémia, biológia, magyar, történelem, földrajz, rajz, ének. Mindenkinek mindent ugyanúgy.
Milyen tantárgyakra lenne szükség a 21. században a boldoguláshoz? Emberi kapcsolatok, időgazdálkodás, értékesítés, párkapcsolat, önbizalom-fejlesztés, pozitív attitűd, pénzügyi intelligencia, egészséges életmód.

65-66. oldal

Kerner Tibor: Sziklaszilárd önbecsülés Hogyan építhetsz megingathatatlan önbizalmat mentális állóképességed fejlesztésével

Kapcsolódó szócikkek: iskola · oktatás
1 hozzászólás
Dávidmoly>!

Mint Csianggal kapcsolatban minden más, a megvilágosodás is dühítően kis adagokban következett be. Zsin már a próbák előtt megtanulta, hogy Csiang oktatási módszerében első a cselekvés, második a magyarázat, ha egyáltalán sor került a második lépésre. Hamar rájött arra, hogy ha rossz kérdést tesz fel, nem kapja meg a kívánt választ.
– A tény, hogy kérdezel, bizonyítja azt, hogy nem állsz készen a tudásra – mondogatta Csiang.

207. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kérdés · megvilágosodás · oktatás
nagytimi85>!

A tálibok azért ellenzik az oktatást, mert azt hiszik, ha egy gyerek olvas vagy angolul tanul vagy reáltárgyakkal ismerkedik, akkor nyugatosodik.
Én azonban erre azt mondtam: “Az oktatás az oktatás. Jó lenne mindent megtanulni, és utána eldönteni, milyen utat követünk.” Az oktatás nem keleti vagy nyugati, hanem emberi sajátosság.

Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala A lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib fegyveres

Kapcsolódó szócikkek: oktatás · tálibok