Oidipusz személy
Idézetek
Oidipusz mindenesetre megoldja a Szphinx rejtvényét, a Szphinx pedig ezt követően leveti magát egy szikláról. Nem lehetett valami fejlett az önbecsülése.
17. oldal
Claudia Hochbrunn – Andrea Bottlinger: Pszichiáter látott már? 81% Zűrös hősök analízisben
– Halld hát az igazságot: Ha előbb föltalálták volna a körforgalmat, az egész nyugati civilizáció másképp alakult volna.
– Az egész?
– Bizony, az egész.
– Erre meg hogy jöttél rá?
– Emlékszel Oidipusz királyra?
– Milyen buszkirályra?
– Oidipuszra, aki megölte az apját, és feleségül vette az anyját.
– Ja, amiről a Fox tévé is beszámolt?
– Nem, ez elég régi eset. Oidipusz egy hármas keresztútnál belefut az öregbe…
146-147. oldal
Az ember nem saját gyengeségei miatt keveredik még tragikusabb helyzetekbe, hanem éppen az erényei miatt. Szophoklész Oidipusz királya ennek kiváló példája. Az ő vesztét, a tragédiát nem a lustaság vagy az ostobaság okozza, hanem éppen a bátorság és az egyenesség. Itt érhető tetten a sors kikerülhetetlen iróniája.
| → |
|---|
[…] Ha a fáraó lánya nem halássza ki a hullámokból a kosarat s benne a kis Mózest, nincs Ószövetségünk, sőt, civilizációnk sincs! Hány régi monda kezdődik azzal, hogy valaki megmentett egy kitett gyermeket. Ha Polübosz nem veszi oltalmába a kis Oidipuszt, Szophoklész nem írja meg a legszebb tragédiáját!
18. oldal, Első rész - Könnyű és nehéz, 4 (Európa, 2016)
| → |
|---|
Antigonénak nincs olyan véletlenszerű tulajdonsága, ami sorsában valamiképpen szerepet játszana. Mindaz, ami Oidipusz királlyal történt – ellentétben Lear sorsával –, bárki mással megtörténhetett volna. S ez az antik sors, az „általános emberi” fátum, ami valamely „testre” mint olyanra vonatkozik, s ami semmilyen módon sem függ a véletlenszerű személyes vetülettől.
Második fejezet - 16
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II. 94% A világtörténelem morfológiájának körvonalai
Tegyünk egy nagy lépést vissza az időben Freud korába, amikor a modern pszichológia született. Az 1890-es években, pályája kezdetén Freudot megdöbbentette, milyen sok női páciense számolt be arról, hogy gyerekkorában visszaéltek vele szexuálisan. Freud ezért arra a következtetésre jutott, hogy felnőtt nőknél az érzelmi zavarok egyik legfontosabb kiváltó oka a gyerekkori szexuális bántalmazás, és írt a témáról egy remek és együttérző tanulmányt A hisztéria etiológiája címmel. Azonban úttörő felfedezéséért elismerés helyett kollégái kigúnyolták Freudot. Kinevették, mert elhitte, hogy köztiszteletben álló férfiak – pácienseinek többsége „rendes családból” származott – incesztus elkövetők lehetnek. Néhány év alatt Freud meghátrált az erős nyomás alatt, és visszavonta megállapításait. Helyettük bevezette az Ödipusz-komplexus fogalmát, ami a modern pszichológia alaptétele lett. Ezen elmélet szerint a kislányok valójában szexuális kapcsolatra vágynak apjukkal, mert versenyezni akarnak az anyával, hogy ők legyenek a legfontosabbak az apa életében. Freud ez alapján arra jutott, hogy páciensei által elmesélt szexuális abúzus valójában soha nem történt meg, hanem a nők gyerekkorukban erre vágytak és erről fantáziáltak, felnőttkorukban pedig elhitték, hogy igazuk volt. Így indult az áldozathibáztató elmélet százéves pályafutása a mentális ellátás területén: az áldozatokat hibáztatták az ellenük elkövetett bántalmazás miatt, és eleve hiteltelennek tartották a nők és gyerekek szexuális visszaélésről szóló beszámolóit.
Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében? 96% Az erőszakos és uralkodni vágyó férfi
– És egy Aiszkhkülosz-töredékben – Kamocsayné izgatottan hadonászik – Oidipusz azonfelül, hogy megöli az apját, még a vérét is kiszívja.
212. oldal