!

Odüsszeusz / Ulysses személy

Homérosz: Íliász
Homérosz: Odüsszeia
Mark Crick: Kafka levese
Stephen King: A Setét Torony – A harcos
Marcello D'Orta: Én, reméljük, megúszom
William Shakespeare: Troilus és Cressida
Johann Wolfgang Goethe: Werther szerelme és halála
Bernhard Schlink: A felolvasó
Publius Ovidius Naso: Átváltozások
Alberto Moravia: A megvetés
Publius Vergilius Maro: Aeneis
Márai Sándor: Béke Ithakában
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Arisztotelész: Rétorika
Rick Riordan: A szörnyek tengere
Xenophón: Emlékeim Szókratészról
G. K. Chesterton: Eretnekek
Christa Wolf: Kasszandra
Xantus Judit (szerk.): Utolsó szerelem
David Gemmell: Trója – Az Ezüst Íj Ura I-II.
András László: Egy medvekutató feljegyzései
Folco Tempesti: Asszonyunk, Szép Heléna
Krétai Dictys – Frígiai Dares – Philosztratosz: Szemtanúk a trójai háborúról
David Gemmell: Trója – A Villámlás Pajzsa
Örkény István: Április
Kendare Blake: Antigoddess
Ljudmila Ulickaja: Örökbecsű limlom
Madeline Miller: Akhilleusz dala
Homérosz: Homeros Iliásza
Dan Simmons: Ílion
Rick Riordan: Hádész Háza
Csák Gyöngyi: Mítoszködben
Paul Auster: 4 3 2 1

Idézetek

>!
Sastojci

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

[…] Odüsszeusz és Menelaosz összegyűjtötték a görög szövetségeseket, […] és akkor Akhilleuszért is elmentek. Az anyja, akár istennő volt, akár nem, azt mondta, nincs otthon, elutazott, messzire. Odüsszeuszban, aki ismeri az embereket és egy bizonyos pontig saját magát is, ami pedig ritkaság, Odüsszeuszban hirtelen gyanú ébredt, hiszen kettejüket, Akhilleuszt [fordítási hiba, igazából Kalkhaszt] és Menelaoszt – akit titokban minden görög megvetett, mert elvesztette Helenét – otthagyta a feleségénél [fordítási hiba: az asszonynál], és szimatát követve, ott találta Akhilleuszt egy félreeső kis szobában egy másik fiatalemberrel együtt az ágyon. És mivel a tapasztalt, előrelátó Odüsszeusz, miközben habókosnak tettette magát, ki akarta vonni magát a csapatszállítás kötelezettségei alól – micsoda? ezt nem tudtuk? ugyan mit tudunk mi egyáltalán az ellenségeinkről! – mivel nem akarta eltűrni, hogy egy másik megússza a dolgot, ő maga pedig vérét adja, a szó szoros értelmében nyakon csípte Akhilleuszt, és úgy vonszolta a háborúba. Lehet, hogy azóta már megbánta. Akhilleusz ugyanis mindenkit a szerelmével üldöz: ifjakat, akik után csakugyan sóvárog, és lányokat, bizonyítékul, hogy ő is olyan, mint a többiek. A harcban kegyetlen szörnyeteg, hogy mindenki lássa, hogy nem gyáva, s a csata után nem tud mit kezdeni magával.

136-137. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses
5 hozzászólás
>!
latinta SP

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Itt a háború – sóhajtott Odüsszeusz.
– Háború? – kacagott Pénelopé. – De kedves Odüsszeuszom, te nyílvesszőnek nézed a szarvakat! Nem háború ez, hanem szerelem… – És balgán nevetett, még mindig örvendezve a Spártából érkezett meglepetésnek.

111. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses
>!
Mandula8

Akkoriban ismét elolvastam az Odüsszeiát., amit az iskolában olvastam először, és úgy emlékeztem rá, mint egy hazatérés történetére. Az Odüsszeia azonban nem egy hazatérés története. Hogyan hihettek a görögök a hazatérésben, amikor tudták, hogy nem léphetnek kétszer ugyanabba a folyóba? Odüsszeusz nem azért tér haza, hogy maradjon, hanem hogy ismét útra keljen. Az Odüsszeia egy mozgás története, amely egyszerre céltudatos és céltalan, eredményes és hiábavaló.

185. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses
>!
encsy_eszter

És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből,
kélt keveretjéről Odüszeusz szeretett fiusarja,
öltönyt öltve, hegyes kardját vállára kötötte,
majd gyönyörű saruit ragyogó talpára csatolta,
s hálóterméből indult ki, akárcsak egy isten.

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses
>!
encsy_eszter

Hamis dolog sokkal több akad a világban, mint igaz. Ráadásul az igazság kritériumaival kapcsolatban is folynak már viták néhány évezred óta. A hazugságot sokkal egyszerűbb kutatni, mint az igazságot. A hazugság sokoldalúbb, több nüansszal rendelkezik, megjelenik benne valami vonzó játékosság. Azt hiszem, nincs a világon olyan jelentős irodalmi alkotás, amely fennmaradna, ha kivonnák belőle a hazugságot, legyen az szándékos vagy öntudatlan. A világirodalom legnagyobb alkotásai – Dante Alighieri Isteni színjátéka, Shakespeare Lear királya, Hamletje, Othellója, Goethe Faustja – kizárólag a hazugságnak, a hamis és kétes eszméknek, a nyilvánvalóan hazug hősöknek köszönhetik létüket. De micsoda gazdagság tárul fel az olvasó előtt! Micsoda nagyság tárulkozik fel ebben az igazságnak a hazugság, a jónak a rossz, az életnek a halál ellen folytatott, sikertelenségre kárhoztatott harcában! Jó lenne tudni, megvizsgálták-e már valaha a hazugságot mint a megismerés stimulálóját? Megpróbáltak-e már szemébe nézni a hazugságnak, félretéve a moralizálást és az álszenteskedést? Valószínűleg veszélyes foglalatosság ez: nem véletlenül parancsolta meg Odüsszeusz, hogy kötözzék oda bőrszíjakkal az árbochoz, hogy hallhassa a szirének énekét, anélkül, hogy belepusztulna. Az ókori mitológia nem fedd meg a hazugságért. A leleményes Odüsszeusz, ez a csaló és hazudozó – kétségbevonhatatatlanul az egyik legnagyobb hős, a „trójai faló” néven ismert hadműveletet pedig, amelynek kitalálását neki tulajdonítják, a mai napig a hadművészet egyik gyöngyszemének tartják. Az ókori görögök erkölcsi-morális álláspontjukat más anyagból alkották meg, mint az utánuk következő nemzedékek.

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · Odüsszeusz / Ulysses
>!
Sli SP

(…) míly szó szökkent ki fogad keritésén?

73. oldal, IV. ének - Esküszegés / Agamemnón hadiszemléje (Európa, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses
1 hozzászólás
>!
Sli SP

hadd mondom ki, amit kebelemben sürget a lelkem.

266. oldal, XVII. ének - Télemakhosz hazaérkezése Ithakába (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses
>!
Sli SP

más-más dolgokban lel más-más ember örömre.

212. oldal, XIV. ének - Odüsszeusz látogatása Eumaiosznál (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses · öröm
>!
Sli SP

Kedves társaimat fölleltem a fürge hajónál,
bánatosan sírtak s a kövér könny hullt a szemükből.
Mint a mezőnnőtt borjak, amint a tehén hazaballag
istállóba, ha megtöltötte hasát a füvekkel,
futva-szökellve sietnek elébe, tovább a karámban
nem várnak, de szelíden bőgve körülszaladozzák
anyjukat: éppígy tettek ezek, meglátva szemükkel,
sírva omoltak rám; és úgy érezte a lelkük,
mintha a városukat látnák már újra, göröngyös
jó Ithakában, ahol mindjük született, nevelődött.

154-155. oldal, X. ének - Aiolosz / A laisztrügónok / Kirké (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Ithaka · Odüsszeusz / Ulysses
>!
Sli SP

Töprengett, s azután ezt látta a leghelyesebbnek:
ment, s erdőt keresett: föllelte a víz közelében,
messzire látszott: s ott két fának az ága alá ért,
egy helyről nőttek: szelid ez, vadolajfa a másik.
Át nem járta a fúvó szél nedves dühe őket,
nem nyilazott sugarával a fénylő nap se közéjük,
rajtuk a záporeső sem járt át: annyira sűrűn
egybefonódva terültek szét; Odüszeusz odabujt hát
lombjuk alá. Majd összekotort két drága kezével
egy széles heverőt; az avarhalom éppen elég volt,
hogy két embert is, vagy akár hármat betakarjon,
téli vihar ha szakad, ha akármíly szörnyen is őrjöng.
Látván ezt, megörült a sokattűrt fényes Odüsszeusz,
és közepébe feküdt, hullott lombbal takarózva.
Mint amidőn parazsát a sötét hamuval betakarja,
messze határszélen, szomszédtól távol, az ember,
s őrzi a tűz magvát, másutt hogy kérni ne kelljen,
úgy takarózott lombbal Odüsszeusz. Néki Athéné
álmot szórt a szemére, hogy az szűntesse azonnal
nagy kimerültségét, jó szemhéját betakarva.

86-87. oldal, V. ének - Odüsszeusz tutaja (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses · Pallasz Athéné