Obi-Wan Kenobi személy
Idézetek




2007 augusztusában Chris Messina vetette fel, hogy a # jelet események vagy bejegyzéscsoportok megjelölésére lehetne használni. Néhány hónappal később, a San Diegó-i erdőtüzek idején derült ki, hogy a jel alkalmazása milyen mértékben képes megsokszorozni a kollektív tudást és felerősíteni az érzelmeket. Mire észbe kaptunk, a hashtagek – ahogyan később elnevezték őket – már mindenütt ott voltak. Rengeteg közülük hamar eltűnik a süllyesztőben, de ha egyet-egyet sok ember átvesz, valóra válik, amit Obi-Wan Kenobi mondott A csillagok háborújában: „Hatalmas zavart éreztem az Erőben. Mintha milliók kiáltottak volna egyszerre.”
73. oldal
Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?




– Ebben tévedsz, Vane. Te vagy az egyetlen reményünk.
Nevetnem kellett. Úgy hangzik, mintha Leia hercegnő mondta volna. Segítsen, Obi-Wan Kenobi! Ön az utolsó reményünk.
67. oldal





– Mert minden mindennel összefügg. Nézd csak meg Obi Want és Luke-ot! Vagy Dumbledore-t és Harryt. Vagy ott van Gandalf és Frodo, Mindannyiuknak tanulniuk kell, de aztán rájönnek, hogy mik az erősségeik és egyedül folytatják az útjukat.
252. oldal




– A Sithek Yoda mester születése előtt léteztek, ugye?
– Yoda születése előtt semmi sem létezett, padavan – felelte Qui-gon, és csak nehezen állta meg, hogy ne kezdjen mosolyogni.
229. oldal, 23. fejezet – A megtévesztés leple (Szukits, 2014)




– Rohamosztagosok az első sorban. Obi-Wan a másik oldalon. Padmé még nem volt, ülj le valahová – mondta egyikük, miután szemügyre vették a ruházatunkat.
– Bádogember, te meg egy másik buliba, mert ez itt a Star Wars farsang – közölte szegény Jacques-kal a másik stúdiós, mire a francia fiú automatikusan rázni kezdte a fejét.
– Non. Non! – indult befelé, de feltartották.
Szegény Jacques-ot otthagytuk az ajtóban, és hosszú percekig tartó szóváltás árán jutott csak be, amikor végre elhitték neki, hogy ő C-3PO-silver. ☺
64. oldal, Január 29., péntek (Ciceró, 2011)




És sehol egy versenypálya vagy komolyabb műhely…Anakin biztos halálra unná magát ezen a helyen! Még csak egy kiadós verekedésre sincs kilátás!
(…)
Obi-van mester ezzel szemben nyilván azt mondaná, hogy a Raada remek hely a pihenéshez és a meditáláshoz – aztán villámgyorsan találna egy kalózfészket vagy Sith összeesküvést, amivel elütheti az unalmas óráit.
47-48. oldal




– Tessék?
A küldönc belép Peter üzletébe. A legkevésbé sem zavartatja magát a Peter mögött álló harci robot látványától. Elővesz egy műszert, és leteszi a földre.
– Zavart érzek az erőben – mondja kurtán, majd elhagyja az üzlethelyiséget.
– Miféle erőben? – kérdezi Peter.
A kis műszer fölött ekkor egy hologram kezd reszketni, és a következő pillanatban az Öreg jelenik meg Peter és Kiki előtt.
– Segítsen, Obi-Wan Kenobi – mondja. – Ön az utolsó reményünk! – teszi hozzá, majd kuncogni kezd.
– Hihetetlen, hogy még mindig állandóan a Csillagok háborújából idézel, noha az utolsó tizenhat részt pocséknak tartod – mondja Kiki.
362. oldal




A Jedi Tanácsban nem pofára osztogatják a székeket.
23. oldal




A nap fénye hirtelen áttört a felhők között, elkápráztatva Qui-gon szemét. A ragyogás elhomályosította es szétbontotta Obi-van arcvonásait. Egy pillanatra Qui-gon nem a fiút latta, hanem egy idősebb férfit, egyedül, egy kietlen bolygón élve, csupán sötét emlékei társaságában.
Qui-gon ugyanazt a borzongást érezte, mint O-Vieve jelenlétében. Volt egy látomása, amelyben önmagát látta öregen? Vagy ez a sötét vízió az volt, amelyben O-Vieve látta őt?
Ekkor beléhasított a fájdalmas igazság. Ez nem én vagyok. Ez Obi-van.
Vagy mégiscsak ő volt?
A nap visszatért a felhők mögé. A világ ismét kitisztult. Qui-gon Obi-vant tanulmányozta. Ismét a megszokott kisfiús arcvonásokat látta, és a csillogó szemeket. Megnyugvást talált, látva a fiatalságát. A jövő nem szilárd, hanem igenis formálható – mondta magának. A látomásoknak nem kell beigazolódniuk.
121. oldal