Nyugat-Afrika helyszín

Az Afrika iránti rajongása és a vágy, hogy valami nagy tettet hajtson végre a vállalat alkalmazásában, arra sarkallta, hogy gondosan elolvassa és kijegyzetelje azokat a brosúrákat és más kiadványokat, amelyek közkézen forogtak a hivatalokban a Brit Birodalom és Nyugat-Afrika tengeri kereskedelmi kapcsolatairól. Később nagy meggyőződéssel hirdette is az ezekben olvasott eszméket. Eljuttatni Afrikába az európai termékeket és behozni az ott megtermelt nyersanyagokat nem csupán kereskedelmi ügylet, de egyben a kőkorszakban megrekedt, a kannibalizmus és a rabszolga-kereskedelem béklyójában vergődő népek fejlődésének záloga. A kereskedők magukkal viszik Afrikába a vallást, az erkölcsöt, a törvényt, a modern, művelt, szabad és demokratikus Európa értékeit, a haladást, amely idővel a kor embereivé formálja a primitív törzsek szerencsétlen tagjait. Ebben az európai vállalkozásban élen jár a Brit Birodalom, és büszke lehet mindenki, aki részt vesz benne és az Elder Dempster Line munkájában. Munkatársai gúnyosan néztek össze a háta mögött, találgatva, vajon az ifjú Roger Casement bolond vagy számító; valóban elhiszi azt a sok sületlenséget, vagy azért hirdeti, hogy jó pontokat szerezzen a főnökeinél.

26-27. oldal, Kongó, II (Európa, 2011)

A világ vérkeringését a kokain tartja fenn. Ha az egyik ér elzáródik az ellenőrzések miatt, azonnal másikat kell találni. Ezért aztán manapság már nem elsősorban Kolumbiából indul a kokain Európa felé, hanem Venezuelából, a Karib-térség országaiból, Nyugat-Afrikából és Brazíliából. Az egykor monopóliumot élvező narkónagyhatalom mára visszacsúszott a rangsor ötödik helyére.

332. oldal (Partvonal, 2014)

A nemesfém hiányát csak fokozták a kiépülő európai pénzgazdaság és a fejlődő területi államok, illetve az egyház adminisztrációs, katonai és reprezentációs igényei. A növekvő szükségletet a fellendülő közép-európai ezüstbányászat mellett afrikai aranyimportból próbálták fedezni. Ekkoriban feltehetően Nyugat-Afrika volt a világ legnagyobb aranytermelője; a Niger és a Volta folyók középső és felső folyása mentén fekvő lelőhelyeket virágzó karavánutak kötötték össze a Szaharán át a Mag- reb országaival. Ezeken keresztül jutott el – arab és berber közvetítéssel – a sóért, rézért, illetve gyengébb minőségű textilárukért cserélt arany és fekete rabszolga a Földközi-tenger déli partvidékére és Marokkóba. Az Ibériai-félsziget (Fez és Tlem- szen közvetítésével), a Baleárok, a délfrancia partvidék és Itália (Tuniszon át) régi és erős kereskedelmi szálakkal kötődött Észak-Áfrikához, ami biztosította Dél-Európa számára az aranyimportot.

323