Nyitra helyszín
Nyitra (szlovákul: Nitra németül Neutra) Szlovákia hatodik legnépesebb városa (2011), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyitra_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
Idézetek
Az előttünk járó sorból […] avval fordul egy úr hátra, hogy Csomádra visznek bennünket. Ezt egy honvéd árulta el, állítólag. […] Csomád, Csomád, hol van az a Csomád, mi az, falu vagy nagyközség, valami gyár van ott, vagy micsoda?
Én se hallottam soha Csomád felől.
Lehajtom a fejem (bár így járni nem praktikus), vezekelni illik. Szaladtam én is mindig Párizsba, és Olaszországba nem volt olyan pici falu, hogy arra kíváncsi ne lettem volna. A hazámat elhanyagoltam. Nem jártam soha Brassóban, még Kolozsvárt se voltam; se Egerbe, se Nyitrán, se Pécsett. Kerget valami, hí valami örökösön, ezt a világot látni, minden szigetét a tengereknek; látni minden embert, aki egy időben él velem a Földön, mind az idegen fákat, virágokat, madarakat a tekintetemmel megsimogatni. De szent kötelességem lett volna a tulajdon hazámat keresztbe-hosszába megnézni, megnézni itt minden embert, asszonyt, leányt, minden öreganyót meg minden gyereket, és minden lovat meg minden kiskutyát befogadni a szemembe, míg a szemem nyitva tarthatom. Bűnhődöm most a hűtlenségemért, meg kell ismerni Csomádot.
82. oldal (Osiris)
A sáfrány Magyarországon
Első ismert hazai írásos említése 1429-ből származik. Később az egész ország területén elterjedt. A 16. század első felétől Trencsén és Nyitra megyékben nagyban termesztették mint kerti növényt, de ugyanakkor importálták is. A jobbágyok adóztak is vele. Orvosságként és festőanyagként is használták. A felvidéki szlovák vándorárusok, a safranyikok házaltak vele. Más fűszerekkel és apró árucikkekkel a 18-19. században Európa számos országát és Oroszországot bejárták. Vándorlásaiknak az I. világháború vetett véget. A sárfány használatát a paprika terjedése és az ezzel járó ízlésváltozás kezdte visszaszorítani, a 20. század elejéig rendszeresen használt fűszere volta a magyar konyhának.
61. oldal, Jófélye sárfány (Kossuth kiadó, 2012)
VILLŐ Újabb keletű névalkotás Kodály Zoltán 1925-ben szerzett gyermekkórusának a címe nyomán. A villő szó a villőzés, régi magyar tavaszi, téltemető népszokás során énekelt versekben fordul elő. Villőzéskor a Zoborvidéken (Nyitra környékén) feldíszített zöld fűzfaágakkal járták be a lányok a falut. A szó eredete és jelentése ismeretlen, esetleg a latin villus szóból ered, ennek jelentése: lomb; a szlovák víla szóval is összefügghet, ennek a jelentése: tündér.
298. oldal, Női nevek (Vince, 2016)
– Igen, ez a műveltség különösen a felföldön nagyon elterjedt. Negyven év óta Sáros, Szepes, Árva, Turóc, Liptó, Trencsény, Nyitra, Mosony, délen pedig Temes, Torontál, Krassó nagyon hátat fordítottak a magyarságnak…
– Nohát, istenem, akkor nincs is több igaz magyar, csak a kálomisták, mert azok képtelenek más nyelvet megtanulni, mint amit addig tanítottak meg nekik, amíg az értelmük ki nem nyílt.
Máriássy nyelt egyet, de meggondolta, hogy Szegeden van…
A casino
A reneszánsz építészet legszebb emlékei a vár- és kastélyépítésben: Sárvár, Zalaszentgrót, Kaposvár, Keszthely, Sárospatak (Perényi szárnya), Siklós, Trencsén, Nyitra, Fogaras.
216. oldal (1999)