!

nyárspolgár személy

Babits Mihály: S van-e hatalmasabb a gondolatnál?
Thomas Mann: Doktor Faustus / A Doktor Faustus keletkezése
Thomas Mann: Doktor Faustus
Anton Pavlovics Csehov: Anna a férje nyakán
Podmaniczky Szilárd (szerk.) – Bodó Gabriella (szerk.): Tavalyi vaj
Irvine Welsh: Skagboys

Idézetek

>!
Kkatja P

– Miért a nyárspolgárok tartanak állatot? – tört ki dühösen. – Az állatoknak van fantáziája, vannak vad álmaik, de a nyárspolgár csak cukros süteményt és meleg lakást kínál nekik. Cserében elvárja, hogy az állat nyüszítsen, amikor a gazda elmegy otthonról, és ujjongjon, amikor hazatér, mert a nyárspolgárok semmit sem tesznek ingyen.
Boman kitörésében volt valami megindító, ezért nem is volt szívem emlékeztetni rá, mennyire szereti ő is a cukros süteményeket, sőt, egyenesen kiköveteli őket.

27. oldal Pnetti Holappa: Boman

Kapcsolódó szócikkek: állat · fantázia · nyárspolgár
>!
JordanT

Ő: – … Hogy mi a beteg, mi az egészséges, fiam, ebben a kérdésben sose engedjük át a nyárspolgárnak a döntést. Nyílt kérdés, hogy a nyárspolgár vajon szakértő-e élet és halál dolgaiban. Gyakran megesik, hogy az élet kapva kap olyasmin, ami halál vagy betegség útján jött létre, és ettől váratlan távlatokba, magasságokba lendül. Elfelejtetted-é, amit a főiskolán tanultál, hogy Isten a rosszból jót tud csinálni, és nem szabad megfosztani Őt az erre való alkalmaktól? Item: egyvalakinek mindig betegnek, szelősnek kellett lennie, hogy a többieknek ne kelljen. És hogy az eszelősség hol kezd igazán betegséggé fajulni, nem könnyű ám eldönteni. Ha valaki révülten odaírja a margóra: „Idvezültem! Önkívületben lebegek! Ez új, ez nagyszerű! Ó, megvilágosodás túláradó gyönyöre! Orcám izzik, mint az olvadt acél! Őrjöngök, s ti is őrjöngeni fogtok valamennyien, ha ez eljut hozzátok! Isten legyen akkor irgalmas szegény lelketeknek!” – akkor ez vajon még eszelős egészség-e, normális eszelősség vagy pedig meg van támadva a meninxe? A nyárspolgár az utolsó, aki ezt eldöntheti, mindenestre jó ideig nem tűnik neki semmi rendellenesnek, hiszen megszokta, hogy a művészféle mind bogaras. És ha az a valaki másnap reakcióként így kiált fel: „Ó, sivár üresség! Ó, kutya élet, ha az ember alkotásra képtelen! Bárcsak háború törne ki odakinn, hogy valami mégis történjék! Hogy szépszerivel megdögölhessek! Bárcsak könyörülne rajtam a pokol, hisz úgyis pokol kárhozottja vagyok!” – akkor vajon vegyük-e szó szerint? A szó szoros értelmében vett valóság-e vajon, amit itt a pokolról mond, vagy pedig csak metafora némi Dürer-féle Melankóliá-ra? Summa summárum, mi csak azt szállítjuk nektek, amiért a klasszikus költők legtiszteletreméltóbbika oly igen szép szavakkal hálálkodik isteneinek:
Mindent megadnak a végtelen istenek
kedvenceiknek egészen,
minden végtelen örömöket,
a végtelen kínt is egészen!
Én: – Gúnyos hazug! Si Diabolus non esset mendax et homicida! Ha már végi kell hallgatnom csácsogásodat, legalább ne emlegesd az egészséges nagyságot és a termésaranyat! Tudom jól, hogy a tűzzel s nem napsugárral csinált arany hamis.
Ő: – Ki meri ezt állítani? Talán bizony a nap tüze előbbrevaló, mint a konyháé? És: egészséges nagyság! Meg ne halljam! Te igazán hiszel az effélében, az ingéniumban, melynek a poklokhoz semmi köze? Non datur! A művész a bűnöző és az eszelős édestestvére. Azt hiszed, valaha is létrejött élvezetes mű anélkül, hogy alkotója a gonosztevő és a tébolyult életébe belekóstolt volna? Beteg, egészséges: mit számít az? Betegség nélkül soha életében nem boldogult az élet. Igaz és hamis: mit számít az? Talán bizony csavargó szarházik vagyunk? A semmi orrából rángatjuk elő az értéket? Ahol nincs, ott ne keress: ez az ördögre is vonatkozik! …

Thomas Mann: Doktor Faustus Adrian Leverkühn német zeneszerző élete, egy barátja által elmesélve

>!
Nílkantha

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Sztarcevnek nagy ismeretsége volt, sokfelé eljárt, de senkivel sem barátkozott igazában. A nyárspolgárok beszéde, életszemlélete, de még a külseje is ingerelte. Lassanként arra tanította meg a tapasztalat, hogy amíg csak iddogál vagy kártyázik az ember ezekkel a nyárspolgárokkal, egész tűrhető, szívélyes, sőt nem is buta népség, de mihelyt valami nem ehető dologra, teszem azt politikára vagy tudományra terelődik a szó, zsákutcába kerül, vagy pedig olyan hülye és gonosz bölcselkedésbe fog, hogy legjobb, ha az ember csak legyint egyet, s otthagyja a társaságot.

210. oldal("Jonics" című elbeszélés, Európa Könyvkiadó Budapest, 1981

Kapcsolódó szócikkek: nyárspolgár
>!
tgorsy

… a művészetnek joga van hozzá, hogy gőgös legyen. A művészet: szellem, és a szellemnek nem kell magát elkötelezettnek éreznie a társadalommal, a közösséggel szemben – - nem kell, és nem is szabad, nézetem szerint; szabadsága, nemessége tiltja ezt. Az a művészet, amely „a nép közé megy” , amely a tömeg, a kisember, a nyárspolgár kívánságait a magáévá teszi, menthetetlenül romlásnak indul; és ezt – akár államilag – kötelességévé tenni, csak olyan művészetet engedélyezni, amelyet a kisember megért: ez maga a legalantasabb nyárspolgáriság, a szellem gyilkossága. Mert a szellem, hitem és meggyőződésem szerint, még a tömegek számára legérthetetlenebb előnyomulásaiban, legvakmerőbb, legkötetlenebb kutatásaiban és próbálkozásaiban is valamilyen, közvetett módon az embereket – sőt mi több: az embert szolgálja."

p.: 419 (Európa, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: művészet · nyárspolgár
16 hozzászólás
Hirdetés
>!
olvasóbarát P

Petőfi nyárspolgár a zseni álarcában. Arany zseni a nyárspolgár álarcában.

81. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyárspolgár · zsenialitás
>!
schummyka

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Végül majd egy olyan férfi mellett köt majd ki, mint ez. Talán egy menőbb kiadás lesz, aki néha megdugja, és esetleg egy kicsit arrogánsabb is, aki majd végül átbassza, de alapvetően ugyanilyen. Adj rá egy anorákot, és tűzz egy szódásszifon-szemüveget a képükre, vagy pumpáld izmosra, és öltöztesd őket rögbimezbe, nincs nagy különbség. Egy nyárspolgár mindig nyárspolgár marad.

238. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyárspolgár