Nógrád megye helyszín
Idézetek
Ha utazol Nógrád tompaélű és kerek dombjai közt, pár kilométerenként dúslombú fák sötét csoportja ugrik elő. Százados fák ezek, dús koronával, pazarló fák, melyek rengeteg árnyékot vetnek a földre s alattuk nem terem semmi hasznos, csak fű meg virág. A fák körül a kőfal beillenék várfalnak is, közöttük tágas kényelmes épület nyugszik. Olyan méltóságosan és magabiztosan nyugszik a tájban, ahogyan egy táblabíró ül régi karszékében, mely testének idomaihoz domborodott engedelmesen. E házak úri gőggel nevetik a parasztkunyhók csoportjainak földspóroló zsugoriságát, falaik vastagok, mintha faltörő kosok ellen épültek volna. Ablakaik aránya olyan nemesen békés, mint egy hűvös délután a barátságos és mégis büszke parkban jó borok mellett. A bejáratnál rendesen néhány neoklasszikus oszlop őrködik, fölöttük kicsiny tympanon, jelezvén, hogy az egykori építtetők nem vetették meg a klasszikus műveltséget, Cicero orációit és Horác nyugodt, méltóságos énekeit, a földközelben folytatott életről. E kúriák félelmesen megalapozva nyugszanak a nógrádi földben, úgy mintha soha senki nem mozdíthatná el őket és lakóikat. Ők őrzik annak a nemességnek a nyomát, mely azóta csak egy töredékében regnál még régi házaiban s nagy részében már az úgynevezett középosztályban húzódott meg.
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe
Förster Kálmán tudta, hogy Salgó vára, ha már katonai jelentősége nincs, turisztikai látványosságként komoly szerepe lehet. Ezért a lakótorony maradékára 1938-ban tetőt építtetett, és kilátóvá alakíttata.
1923-ban jelentős eseményre került sor Salgó várában. Petőfi Sándor születésének századik évfordulóján, az egykori várkapu közelében márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: "Itt járt 1845. jún. 11-én Petőfi Sándor. Ez a rom ihlette „Salgó” művének megírására. Emelte ezt a táblát Salgótarán és vidékének közönsége, a költő centenáriuma emlékére."
153. oldal
Füst Antal: Salgó Vár a felhők fölött
A neurotikusok aránya Somogy és Veszprém megyékben a legkisebb (12 százalék), Tolna megyében valamivel több (15 százalék), de Győr-Moson-Sopron megyében sem éri el az országos átlagot (19 százalék). A neurotikusok aránya Nógrád, Szolnok és Fejér megyékben a legnagyobb (30, 34, 35 százalék). Nem sokkal marad el mögöttük Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye sem.
[…]
A 40 év alattiak között Szabolcs-Szatmár megyében jóval magasabba neurotikusok (és a magas vérnyomásosak) aránya az országos átlagnál.
21. oldal
Nógrád nem a Fejbólintó Jánosok megyéje. Ez a girbegurba Palócország keresztül tudja vinni a saját akaratát.
182. oldal