Noah Czerny személy
1 hozzászólásIdézetek
– És mi van, ha nem engedem, hogy háziállatot tarts a lakásban? – kérdezte némi ellenszenvvel.
– Mit képzelsz, ember? – felelte Ronan csúfondáros mosollyal. – Volna szíved csak úgy kidobni Noah-t?
101. oldal
– Ez meg mi?
– Jane! – rikkantotta Gansey vidáman.
– Dobozba zárt szellem – felelte Adam.
– Megcsinálja a házidat – tette hozzá Noah.
– És lenyúlja a barátnődet – nyögte be Ronan.
– Beszívtatok? – pukkadozott Blue.
„-Retardált barátom, Adam, azt mondja, hogy aranyos vagy, de nem hajlandó megtenni az első lépést. Ott van. Nem a koszos. És nem a pukkancs.”
67. oldal
– Adam azt mondja, kísértetet látott a szobájában – tartotta el a szájától Gansey a telefont.
– Előttem most is itt áll egy – mérte végig Ronan Noah-t.
80. oldal, 9. fejezet
Rövid sistergést követően ismerős dallam harsant fel a szalagról. Noah persze rögtön bekapcsolódott.
– Bumm, egy és két…
Adam és Blue egyszerre csaptak le a megállító gombra. A kazetta olyan erővel lökődött ki a lejátszóból, hogy Noah is alig bírta elkapni.
– Ez a dal! Mit keres ez a magnóban? – kérdezte felháborodottan Blue. – Ezt hallgatod kikapcsolódásképpen? Hogyan került ki az internetről?
Noah vihogva mutatta meg nekik a kazettát. Házilag gyártott címke virított rajta, amin ez állt Ronan kézírásával: PARRISH HONDAYOTA TIME. A másik oldalon pedig: TRAGACS-KARAOKE.
312. oldal, 39. fejezet
– Hol vannak a többiek?
– Gansey segít Adamnek a költözésben- felelte Noah- Ronan a könyvtárba ment.
– A költözésben?! Azt hittem…várjunk csak! Hova ment Ronan?!
359. oldal
Noah az előbb elcsatangolt valahova, de most diadalittasan tért vissza, kezében egy hógömbbel. Addig álldogált Ronan háta mögött, amíg a barátja el nem lökte magát a polctól, hogy megcsodálja a szóban forgó ocsmányságot. A gömb belsejében feldíszített pálmafa és két arctalan napozó fogta közre a kézzel festett, alapjaiban téves feliratot: VALAHOL MINDIG KARÁCSONY VAN.
– Csillámporos – suttogta Noah áhítatosan, azzal megrázta a hógömböt.
81. oldal
– Ha vagy amikor?
– Ezt meg hogy érted?
– Ha megcsókolod a szerelmedet – kérdezte a fiú –, vagy amikor megcsókolod a szerelmedet?
– Nem látom a különbséget.
[…] – Az első esetben te vagy a hibás. A másodikban viszont csak rosszkor vagy rossz helyen. Mondjuk, csókolóztok, aztán, PAFF, a csávót leüti egy medve. Abszolút nem te tehetsz róla. Ne gyötörd magad emiatt! Nem a te medvéd.
267-268. oldal, 31. fejezet