nitrogén tárgy
Idézetek
Jin belekortyolt a kávéjába, és elfintorodott. Láttam már ilyet. A földiek utálják a kávénkat. A fizikai törvényszerűségek óhatatlanul pocsék ízhez vezetnek.
A Föld levegőjének csak a 20 százaléka oxigén, a maradék pedig olyan anyag, amilyenre az emberi testnek nincs szüksége, mint a nitrogén és az argon. Úgyhogy Artemis levegője színtiszta oxigén a Föld légnyomásának 20 százaléka mellett. Így hozzájutunk a megfelelő mennyiségű oxigénhez, és közben minimalizáljuk a burkokra nehezedő nyomást. Ez nem egy új koncepció, egészen az Apollo-program napjaiig vezethető vissza. Csakhogy minél alacsonyabb a nyomás, annál alacsonyabb a víz forráspontja. A víz itt 61 Celsius fokon forr, úgyhogy ennél a tea és a kávé sem lehet melegebb. És ez állítólag undorítóan hideg azok számára, akik nincsenek hozzászokva.
Jin diszkréten visszatette a csészét az asztalra. Nem fogja újra felvenni.
Haldane sajátságos foglalatosságai közé tartozott még a nitrogénmérgezés. Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy miért, de a nitrogén 30 méteres mélység alatt erősen befolyásolja a döntőképességet. Előfordult, hogy a túlzott nitrogénbevitel miatt egy búvár a légzőkészülékét felajánlotta egy arra úszó halnak, egy másik pedig úgy látta, elérkezett a cigarettaszünet ideje.
226. oldal
Mindannyian csak kémiai algoritmusok vagyunk, még az életünkben is. Szénatomok által összetartott oxigén és hidrogén. Némi nitrogén, kalcium, foszfor, kálium, kén, nátrium, klór, magnézium… szép képletbe összeálló molekulák, amelyek egy ideig követik az emberi élethez szükséges törvényeket.
404. oldal, IX. Sorsdöntő pillanatok (XXI. Század Kiadó, 2020)
A gondolat, hogy az üstökösökből próbáljunk élelmet előteremteni, nem igazán új. Egészen Krafft Ehricke ötletéig nyúlik vissza, legalább az 1950-es évekig, csak az ő elgondolásának az volt a lényege, hogy gyarmatosítsuk őket. Nem is lett volna értelmetlen a dolog. Vinnénk magunkkal némi vasat meg nyomelemeket. A vasat, hogy valami lakóhelyet építsünk magunknak, a nyomelemekkel pedig a CHON-mócsingokból lotaringiai mártást vagy hamburgereket gyárthassunk és akkor a végtelenségig eléldegélhetünk a körülöttünk föllelhető ennivalón. Merthogy az üstökösök csupa ilyesmiből állnak. Egy kis porból, néhány szikladarabból és rengeteg jéggé fagyott gázból. Méghozzá milyen gázok azok? Oxigén. Nitrogén. Hidrogén. Szén-dioxid. Víz. Metán. Ammónia. Ugyanaz a négy elem újra meg újra. CHON. Carbon, hidrogén, oxigén, nitrogén és mit is jelent végül ez a CHON?
Nem jó. Az üstökösök pontosan azokból az elemekből állnak, mint mi magunk, a C-H-O-N pedig azt jelenti: ennivaló!
16. oldal
Scheele különleges és egyben különlegesen balszerencsés fickó volt. Szegény patikusként kevés fejlett eszközzel rendelkezett, mégis nyolc elemet fedezett fel: a klórt, a fluort, a magnéziumot, a báriumot, a molibdént, a volfrámot, a nitrogént, és az oxigént, de a kémia történetében csak a mangán, a klór és a molibdén felfedezőjeként tartják számon. Többi felfedezését vagy nem vették tudomásul, vagy valaki más, tőle függetlenül felfedezte ugyanazt, és ő írta le először az új elemet. Sok hasznos vegyületet is felfedezett, például az ammóniát, a glicerint, a csersavat, ezenkívül ő ismerte fel a klór fertőtlenítőként való felhasználásának lehetőségét. Mindezekből rendkívüli módon meggazdagodott – néhány kortársa.
97. oldal,, 7. fejezet - Elemi dolgok (97. oldal, Akkord)
A jó kertész hamar megtanulja, hogy a föld nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát pótolni kell. A nitrogén a levelek növekedését, a foszfor a virágok fejlődését biztosítja, a kálium pedig a növény gyökerét és szárát erősíti. Bármely elem hiányát a növény sínyli meg.
Ugyanígy, ha terhesség alatt az anya táplálékából a magzat fejlődéséhez szükséges valamelyik vagy több ásványi anyag hiányzik, ezt a hiányosságot elsősorban a magzat sínyli meg.
19. oldal, IV. fejezet - A termékenység növelése természetes úton (Apimondia, 1976)
D. C. Jarvis: A méz és más természetes készítmények Egy orvos életműve: kísérletek és tanulmányok
A levegő gáznemű anyag, melynek összetétele földközelben: (78%) nitrogén, (20,9%) oxigén, (0,94%) argon, (0,03%) szén-dioxid és (0,01%) hidrogén. Van azonkívül a levegőben még hélium, kripton, ózon, radon és víz, cseppek vagy gőz alakjában. Végül vannak a levegőben szabad elektronok, valamint szerves és szervetlen por.
51. oldal (1976)
Márton Tibor: Anyag- és gyártásismeret I. A szakközépiskolák számára
A tény: a nitrogéngáz mínusz 196 Celsius-fokon cseppfolyóssá válik, és ezen a hőfokon gyakorlatilag minden molekuláris mozgás megszűnik. Ez azt jelenti, hogy már most is lehetséges a klinikai halál beálltával lehűtött testet korlátlan ideig változatlan állapotban tárolni.
15. oldal (Móra, 1991)