Neville Longbottom személy

J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája
J. K. Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi
J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg
J. K. Rowling: Harry Potter and the Half-Blood Prince
J. K. Rowling: Harry Potter and the Philosopher's Stone
J. K. Rowling: Harry Potter and the Sorcerer's Stone
J. K. Rowling – John Tiffany – Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek
Miranda Kenneally: Becsavart szerelem
G. Norman Lippert: James Potter and the Hall of Elders' Crossing

Idézetek

tataijucc>!

– Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.

283-284. oldal, 17. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Albus Dumbledore · Neville Longbottom
13 hozzászólás
AniTiger P>!

Luna szobájának mennyezetéről öt gyönyörűen megfestett arc nézett le a belépőre: Harry, Ron, Hermione, Ginny és Neville. Nem mozogtak úgy, mint a roxforti arcképek, mégis mágiát sugároztak: Harry úgy látta, lélegeznek. A portrékat festett aranyláncnak tűnő díszítés fonta körül, de mikor Harry jobban megnézte, látta, hogy a lánc nem más, mint egyetlen, ezerszer ismétlődő, aranytintával írt szó: barátok… barátok… barátok…

345-346. oldal, A három testvér meséje (Animus, 2008)

5 hozzászólás
Algernon P>!

– Legfőbb ideje, hogy a nagyanyja arra az unokájára legyen büszke, aki van neki, és ne arra, akit elképzel magának.

169. oldal, A Félvér Herceg (Animus, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Minerva McGalagony · Neville Longbottom
ArkagyijSztavrogin>!

– Hermione, Neville-nek igaza van – te lány vagy…
– Zseniális felfedezés – hangzott az epés felelet.

378. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hermione Granger · Neville Longbottom · Ron Weasley
2 hozzászólás
Telena>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Ne haragudj, de ezt nem értettem – mosolygott Lupin.
Neville kétségbeesetten körülnézett, mintha segítségért könyörögne, azután alig hallhatóan ezt suttogta:
– Piton professzor.
Szinte mindenki kuncogni kezdett. Még Neville is megeresztett egy szégyellős vigyort. Lupin azonban elgondolkodva ráncolta a homlokát.
– Piton professzor… hmmm… Neville, ha jól tudom, te a nagymamádnál laksz.
– Öh… igen – felelte feszengve Neville. – De… azt se szeretném, ha a mumus úgy nézne ki, mint ő.

127. oldal, 7. fejezet

julicsenge IP>!

RON: Roxmortsban legurítottunk pár Lángnyelv-whiskyt Neville-lel, ahogy néha szoktunk. Helyretettük a világot, ahogy szoktuk, és amikor hazaindultunk – elég későn…nagyon későn –, és azon agyaltam, hogy melyik Hop-utat használjam, mert ha az ember ivott, akkor jobb elkerülni a szűkeket – meg a kanyargósakat…
GINNY: Ron, a lényegre térsz, vagy kezdjünk el fojtogatni?

222-223. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ginny Weasley · Neville Longbottom · Ron Weasley
kisginny>!

– Sokféle bátorság van – szólt mosolyogva Dumbledore. – Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.

283-284. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Albus Dumbledore · Neville Longbottom
Sziszandria>!

– Az idén is lesz DS, Harry? – kérdezte Luna, miközben leválasztotta a Hírverő középső lapjáról a fantomfigyelő szemüveget.
– Már nincs értelme, hisz megszabadultunk Umbridge-től – felelte Harry, és leült. Neville kihúzta a fejét az ülés alól – közben bele is verte –, és csalódottan nézett fel Harryre.
– Én nagyon szerettem a DS-t! Olyan sokat tanultam tőled!
– Én is élveztem a találkozásainkat – bólogatott álmatag derűvel Luna. – Olyan volt, mintha lennének barátaim.

135. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harry Potter · Luna Lovegood · Neville Longbottom
1 hozzászólás
Madame_Truska>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– […] Akkorra a halálfalók kifilózták, hogy engem csak úgy tudnak leállítani, ha rászállnak a nagyira.
– Micsoda!?
– Jól hallottátok. – Az alagút most már meredeken emelkedett, és Neville zihált egy kicsit. – Világos a logikájuk. Bejött nekik az a módszer, hogy elrabolják a gyereket, és zsarolják vele a rokonságot – miért ne próbálták volna meg fordítva is? Csak az volt a gond… – Neville szembefordult velük, és Harry meghökkenve látta, hogy vigyorog – …hogy nagyival túl nagy fába vágták a fejszéjüket. Biztos azt gondolták: lepukkadt vén nyanya, akárki el tudja intézni. Egy csöppet elszámították magukat… – Neville nevetett. – Most ott tartunk, hogy Dawlish-t a Szent Mungóban próbálják helyrepofozni, nagyi meg szökésben van. Küldött is levelet – Neville rácsapott talárja mellzsebére –, azt írja, büszke rám, csak így tovább, látszik, hogy a szüleim fia vagyok.

474-475. oldal, Az elveszett diadém (Animus, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: Mrs. Augusta Longbottom · Neville Longbottom