népi gyógyászat fogalom
Idézetek
„A Nagy Piócáskönyv így rendeli” – magyarázta a kuruzsló. „Végy egy kövér macskát, nyúzd meg, tisztítsd meg, és húzd ki a beleit, vegyíts össze sündisznó zsírját, medvezsírt, gyantát, görögszénát, zsályát, köteg mezei szulákot és szűzviaszt, ezekkel dörzsöld be a macskát kívül, majd tömd bele a macskába, amelyet süss meg. A kisült zsírral kend be a köhögő beteget.”
39. oldal
– Miért lógatod az orrod? – kérdezte Panka, amikor meglátta.
– Ne is kérdezd, Pitypanka! Minden barátomnak hasznos növény nőtt a fején, de a kutyatej semmire sem jó.
– Ezt meg honnan veszed? – kacagott a lány. – Jó az több dologra is. Például ha a szárában lévő ragacsot magadra kened, nem csípnek a szúnyogok.
Ettől aztán Lipi rögtön megvigasztalódott.
22. oldal
Megpróbálom kiégetni a romlást forró borral és csalánból, mustármagból és kenyérbélből készített borogatással.
264. oldal
– Milyen csodálatos a tudomány! – sóhajtott fel Miss Marple. – Az orvosok olyan sokat tehetnek, igaz?
– Mindnyájunknak van egy nagy versenytársunk – felelte dr. Graham. – A Természet. Divatba is jönnek időnként egyes régimódi, jó háziszerek.
– Például a pókháló vágott sebre? – kérdezte Miss Marple. – Gyerekkoromban mindig pókhálót használtunk.
– Nagyon helyesen – mondta dr. Graham.
– És lenmaglisztes keresztkötést vagy kámforolajos bedörzsölést makacs köhögés esetén.
– Ön mindent tud! – jelentette ki dr. Graham nevetve.
Ecetben áztatott édesgyökér mézzel és fokhagymával. Erőt önt beléd, és kitisztul tőle a fejed.
317. oldal
Például nyakdaganat kezelésére a Lacnunga -kézirat szerint a gyógyító vegyen torokfüvet, gombernyőt, erdei turbolyát, eperindát, bábakalácsot, szappanfüvet, penge nem érte fekete búzavirágot, garasfüvet, szúrós csodabogyót, széleslevelű tisztesfüvet és mocsári tisztesfüvet.
Gyűjtse össze mindezeket a növényeket, mindegyikből egyforma mennyiséget, három éjszakával a nyár kezdete előtt, és walesi sörrel keverje őket itallá. És ekkor, nyár első éjszakáján, annak, aki az italt meg akarja inni, fenn kell maradnia egész éjjel. És az első kakaskukorékoláskor igyon belőle először, első hajnalhasadáskor másodszor, napkeltekor pedig harmadszor. Ezután pihenjen meg.
109. oldal
Brian Bates: Az igazi Középfölde 83% Mágia és misztérium a sötét középkorban
Baldur tiszteletes kezdett a hazaúton gondolkodni; alighanem a sziklák vonulatát kellene követnie nyugat felé, egészen a szakadékig… Vagy mehetne ellenkező irányba, és megkísérthetné a Mézes-folyó menti utat… Vagy… Nem tudott tisztán gondolkodni a hollók éhes károgásától. Azok hétrét görnyedve kóvályogtak a kínzó éhségtől, hátukra vetették magukat, és gurgulázva verték szárnyukat a földnek.
Öklét rázta a madarak felé és azt kiáltotta:
– Kussoljatok, vagy leégetem az átkozott fejeteket!
Völgyalja háza népe ugyanis azt a gyógymódot ismerte fejfájás ellen, hogy hollófejet égettek egy fazékban, és hamuját erős lúggal keverték össze. A mixtúrával aztán bekenték a fájó pontot, míg enyhült a lüktetés.
Ekkor egyszerre engedelmeskedett a hollópár. Egy csapásra elhallgattak, felemelkedtek a hósíkról és könnyedén, szárnycsapás nélkül lebegtek alá a mélyedés pereméről, majd a légáramlat fölkapta és felemelte őket az égbe.
Akkor gyönyörűek voltak.
92. oldal
Sjón: A macskaróka 89% Népi történet
És mivel fogadott az itteni körorvos, már a legelső napon? „Kis kolléga – mondta –, maga itt ne lepődjék meg semmin! Lehetséges, hogy napokig nem fog embert látni a patikában. Én felírom ugyan a receptet, de az emberek nem mennek el beváltani. csak azért keresnek föl, hogy megtudják, mi a bajuk. Gyógyszerért viszont már a pirityi javasasszonyhoz mennek…” "Mind?" – kérdeztem elképedve. „Nem mind. Csak az őslakosok. A pedagógusok például vígan szedik az Andaxint.” "Értem" – bólintottam, és tűnődni kezdtem.
172-173. oldal, Két tekercs pillanatkép 3.,
Az ősi hiedelem szerint ide-oda vándorló betegségdémonok, halottak lelkei, testbe búvó állatok, természeti erők, nap, hold, csillagok, szél vagy Isten büntetése okozzák a betegséget. Ahhoz, hogy meg lehessen gyógyítani, fel kell ismerni az előidéző okot, az eredetet. A gyógyítás valójában ellenvarázslat, melynek alapja a kimondott szó bűvös hatása, a szó varázserejébe vetett hit. Aki „tudja a szót”, felhasználhatja erejét. Az ima a szó hatalmára épít, mely viszont a szó hangalakjához fűződik. Maga az elmondás idézi föl a varázserejét, mellyel az istenség, szellem, rontó démon stb. kényszeríthető a kérelem, sokszor parancs erejű felszólítás teljesítésére. A gyógyítás elve analógián, azaz hasonlóságon alapul, az egyszer már megtörtént eset fölidézésén; az eurázsiai általános hagyomány szerint, ahogy az istenek, az istenség életében sikerült a gyógyulás, úgy következzék be az adott helyzetben is. […] Az epikus részt lassan mondják, míg a ráolvasó részt gyors, egyhangú, hadaró stílusban, elvétve kántáló-éneklő lejtéssel. Előfordul, hogy az epikus rész elmarad, s csak az utóbbi főrész él. Ennek alapján különböztethetünk meg kiparancsoló, elküldő, tiltó típusú, ismétlődő szerkezetű ráolvasásokat. Ugyanis a betegséget, mint jeleztük, megszemélyesített ártalmas szellemnek, démonnak tekintik, s elküldik lehetetlen feladatok elvégzésére, vagy visszairányítják oda, ahonnét jött: kőbe, sziklákra, tengerfenékre, állatba, fába stb., lehetőleg oda, ahol nem tud ártani senkinek.
97-98. oldal (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Völgyalja háza népe ugyanis azt a gyógymódot ismerte fejfájás ellen, hogy hollófejet égettek egy fazékban, és hamuját erős lúggal keverték össze. A mixtúrával aztán bekenték a fájó pontot, míg enyhült a lüktetés.
92. oldal