Nemecsek Ernő személy

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Mattyasovszky Jenő: Hód bemutatkozik
Térey János: Drezda februárban
Kiss Angéla: London csak oda
Zsolt Ágnes: A piros bicikli
Molnár Ferenc – Török Sándor: A Pál-utcai fiúk
Váradi József: A füvészkerti galeri
Mészöly Ágnes: A Pál utcai fiúk – Rajongói kézikönyv
!

Boka János (Wunderlich József) és Nemecsek Ernő (Vecsei H. Miklós), a Vígszínház 2016–2017-es Pál utcai fiúk előadásán

!

Nemecsek Ernő (Anthony Kemp) A Pál utcai fiúk (1969) c. filmben

!

Vézna testalkatú, szőke, kis növésű fiú. Alázatos, udvarias, érzékeny. Hektor (a tót kutyája) mellett ő az egyedüli közlegény a Pál utcai fiúknál.
A saját társai egy gittegyleti közgyűlésen igaztalanul gyávának és árulónak tartják, nevét pedig megszégyenítésül csupa kisbetűvel írják le a közgyűlési jegyzőkönyvbe. A grundért vívott „csatát” Nemecsek Ernő – a legkisebb és leggyengébb a fiúk közt – dönti el. Nemecsek a hazájáért felelősséget vállaló kisember önfeláldozó, hősies bátorságának a jelképe, akit társai nem értettek meg, félreszorítottak és megszégyenítettek, a történet végén a grund hőseként hal meg.

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_P%C3%A1l_utcai_fi%C3%BAk


Idézetek

Emmonita P>!

Inkább fojtsatok vízbe, és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nemecsek Ernő
Sziszandria>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Boka közelebb lépett az ágyhoz.
– Itt vagyok.
– Itt is maradsz?
– Itt.
– Egészen addig, amíg meghalok?

Kapcsolódó szócikkek: Boka János · Nemecsek Ernő
luszika>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A nagy csöndbe belekiáltott Nemecsek:
– Elmehetek?
Senki se felelt. Még egyszer megkérdezte:
– Hát nem vertek agyon? elmehetek?
És miután most se felelt neki senki, nyugodtan, szépen, lassan elindult a híd felé. Egy kéz se mozdult, egyetlen fiú se moccant meg a helyéről. Most mindenki érezte, hogy ez a csöpp szőke gyerek valóságos kis hős, igazi férfi, aki megérdemelné, hogy felnőtt ember legyen… A hídnál álló két őr, aki az egész esetet végignézte, csak bámult rá, de hozzányúlni egyik se mert. Mikor Nemecsek a hídra lépett, fölcsattant Áts Feri mély, dörgő hangja:
– Tisztelegj!
És a két őr haptákba vágta magát, s a magasba emelte ezüstös végű lándzsáját. És mind a fiúk összecsapták a bokájukat, és valamennyien a magasba emelték a lándzsáikat.Senki se szólt, mikor az ezüsthegyű lándzsák megvillantak a holdfényben. Csak a Nemecsek léptei dobogtak a hídon, amint távolodott. Aztán se hallatszott, csak valami cuppogás, mint mikor valaki vízzel teli cipőben jár… Nemecsek elment.

97-98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Áts Feri · Füvészkert · Nemecsek Ernő
Ninácska P>!

És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár úr komoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csöndben halk szóval emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy holnap délután három órakor valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyülekezzenek a Rákos utcában, Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.

168-169. oldal - A Pál utcai fiúk (Móra, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Boka János · élet · Nemecsek Ernő
h_kincsoo>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Kisbetűvel írták a nevemet… kisbetűvel írták az én szegény, tisztességes kis nevemet…

Kapcsolódó szócikkek: Nemecsek Ernő
Sziszandria >!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

[…] Keserűen mosolygott, és simogatta a vizes kabátját. De akkor elébe állt Geréb, széthúzva vigyorogva a száját, és kevélyes fejbólintással ezt kérdezte tőle:
– Jó volt?
Nemecsek ráemelte nagy kék szemét és felelt:
– Jó volt – mondta csöndesen és hozzátette: – Jó volt, sokkal jobb volt, mint a parton állni és kinevetni engem. Inkább újesztendeig a vízben ülök nyakig, minthogy összeszűrjem a levet a barátaim ellenségeivel. Én nem bánom, hogy vízbe nyomtatok. A múltkor magamtól pottyantam a vízbe, akkor is láttalak a szigeten az idegenek közt. De engem meghívhattok magatok közé, hízeleghettek nekem, adhattok ajándékot, amennyit csak akartok, semmi közöm hozzátok. […] Engem meg is verhettek, ha úgy tetszik. Hiszen ha akartam volna, nem kellett volna a vízbe mennem. De én nem csaptam fel közétek. Inkább fojtsatok vízbe, és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló, mint valaki, aki ott áll, ni… ott….
Kinyújtotta a karját, és Gerébre mutatott, akinek most a torkán akadt a nevetés.

Kapcsolódó szócikkek: Füvészkert · Geréb Dezső · Nemecsek Ernő
Sziszandria>!

– Fúj a szél kisfiam.
A kapitány pedig szomorú mosolygással, alig hallhatóan, szinte súgva mondta:
– A grund felől fúj. Az édes grund felől fúj…..

Kapcsolódó szócikkek: Nemecsek Ernő
luszika>!

És Nemecsek boldogan engedelmeskedett mindenkinek. Olyan fiúk is vannak, akiknek öröm az: szépen engedelmeskedni. De a legtöbb fiú mégis parancsolni szeret. Ilyenek az emberek.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nemecsek Ernő
Ivy>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Jó volt?
Nemecsek ráemelte nagy kék szemét és felelt:
– Jó volt – mondta csöndesen és hozzátette: – Jó volt, sokkal jobb volt, mint a parton állni és kinevetni engem. Inkább újesztendeig a vízben ülök nyakig, minthogy összeszűrjem a levet a barátaim ellenségeivel. Én nem bánom, hogy a vízbe nyomtatok. A multkor magamtól pottyantam a vízbe, akkor is itt láttalak a szigeten az idegenek közt. De engem meghívhattok magatok közé, hízeleghettek nekem, adhattok ajándékot amennyit csak akartok, semmi közöm hozzátok. És ha még egyszer a vízbe nyomtok és még százszor és ezerszer a vízbe nyomtok, akkor is eljövök ide holnap is, meg holnapután is. Majd csak megbújok valahol, ahol nem vesztek észre. Nem félek én egyikőtöktől sem. És ha eljöttök hozzánk a Pál-utcába, elvenni a földünket, hát majd mi is ott leszünk! És meg fogom nektek mutatni, hogy ahol mi is tízen vagyunk, ott másképpen fognak veletek beszélni, mint ahogy én most itt beszélek. Könnyű volt velem elbánni! Aki erősebb, az győz. A Pásztorok ellopták a golyóimat a múzeumkertben, mert ők voltak az erősebbek! Könnyű tíznek egy ellen! De én nem bánom. Engem meg is verhettek, ha úgy tetszik. Hiszen ha akartam volna, nem kellett volna a vízbe mennem. De én nem csaptam fel közétek. Inkább fojtsatok vízbe és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló, mint valaki, aki ott áll, ni… ott…

Kapcsolódó szócikkek: Nemecsek Ernő