Nagy Ho-ho-ho-horgász személy
Idézetek
A Nagy Horgász óvatosan meglóbálta a botot, a Főkukac újra a vízbe tottyant. Dühösen körülnézett, hogy hol a kis hal.
– Engem keresel? – vihogott a kis hal a nagy hal háta mögül szemtelenül.
– Téged, te mirelit kaviár! Azért is elkaplak! Betelt a pohár, te pimasz kakattyú! Te gyorsfagyasztott zsebhal! Te cápafogból kiesett tömés! Most véged van! Most kihúzod a gyufát.
Az utcán tovább harsogott.
– Mi a legfontosabb feladata egy horgásznak? He?
A Főkukac motyogott.
– Gőzöm sincs. Halat fogni?
– Igen, igen. De legalább olyan fontos az utánpótlás felnevelése! Az ifjú szívek elcsábítása! A fiatal lelkek toborzása! Vagyis a horgászás eszméjének terjesztése, télen, nyáron! Hohohohó!
A Főkukac vigyorogva hallgatta a szónoklatot. A Nagy Horgász érzelmes húrokat pengetett.
– Mert ha majd kiesik a kanál, illetve a bot a kezünkből, ők veszik majd fel és folytatják, amit mi elkezdtünk.
A Főkukac hátrafele mutogatott.
– Már felvették, főnök! Az előbb ugyanis kiesett a zsebedből az összecsukható horgászbot.
A Nagy Horgász dühösen megfordult. Két gyerek játszott a drága bottal, suhintgattak vele, mint egy karikás ostorral.
– Hé! Tökfejek! Azonnal adjátok vissza! Mert olyan nyaklevest kaptok, hogy magam is megbánom!
A gyerekek visszaadták a botot.
– Tessék. Nem tudtuk, hogy ilyen kukacos a bácsi.
A Főkukac vihogott.
– Hihihi! Nesze neked utánpótlás-nevelés!
A Nagy Ho-ho-ho-horgász üldögél a folyóparton. Nyár van, csönd van, süt a nap. A Főkukac napozik, hanyatt dobta magát a nyugágyon.
– Gyerünk, te kukacok gyöngye! Ébresztő!Csinálunk egy kis halinást! Nyomás, be a vízbe!
A Főkukac morogva csatolja fel az övet.
– Már napozni se lehet? Sose fogok lebarnulni!
A legújabb jelenség Pest-Buda köztéri műalkotásainak frontján az úgynevezett miniszobroké. Ezek, úgy látom, kizárólag az Ungvárról öt éve Magyarországra költözött kárpátaljai Kolodko Mihály (Mihail Kolodko) munkái. Ezekkel kicsit nehéz együtt fényképezkedni, de ennek ellenére népszerűségük szinte páratlan azoknak a jelenségeknek a körében, amelyek színesebbé teszik a köz tereit. Nagyjából arasznyiak a fémfigurák, a város lakói szeretettel barátkoznak velük, szinte rokonként kezelik némelyiket. (Sajdik A nagy ho-ho-ho-horgászának Főkukacát például telente sállal védik a hidegtől.) Külön sétákat szerveznek erre vállalkozó idegenvezetők, hogy az érdeklődők a lehető legtöbbel megismerkedhessenek.
A puszta – koránt sem teljes – felsorolás erejéig néhány tipp, mit s hol keressenek. A gazdagodó választék szereplője a Kockásfülű nyúl (a budavári siklónál), a Szomorú tank (Batthyány tér), a Főkukac (Bem rakpart), Mekk Elek (Széna tér), a Hajtogatott lufikutya, csonttal (Dunakorzó), Breki (Szabadság tér), a Búvár a New York aranykulcsával (Dohány-Osvát utca sarok), a Tizennégy karátos autó (Hevesi tér), Noé bárkája (az Állatorvosi Egyetemnél).
71. oldal, 11. fejezet - Szelfizz-szobrozz! (Holnap Kiadó, 2020)