nacionalizmus fogalom

Márai Sándor: Föld, föld!…
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Esterházy Péter: Egy kék haris
Szathmári Sándor: Hiába
John Lukacs: A párviadal
Kroó László: Bölcsőm, koporsóm Buchenwald
Frank Schätzing: HangTalan
Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek
Szigethy Gábor: Latinovits
Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi?
Konrád György: Mit tud a levelibéka?
Elif Şafak: Az isztambuli fattyú
Szent-Györgyi Albert: Az élő állapot
Forró Tamás – Havas Henrik: Ki tudja, merre…
Benedict Anderson: Elképzelt közösségek
Betlen Oszkár: Élet a halál földjén
François Furet: Egy illúzió múltja
Eric Hobsbawm: A nacionalizmus kétszáz éve
Daniel Barenboim – Edward W. Said: Kánon és ellenpont
Michael Stürmer: A Német Birodalom
Mikonya György: Rend a rendetlenségben
Habsburg Ottó: Így láttam…
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
Yehudi Menuhin: Befejezetlen utazás
Albert Caraco: A káosz breviáriuma
Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák
Máté Gábor – Gordon Neufeld: A család ereje
Szalai Sándor – Erdődy János (szerk.): A forradalmi Ady
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Végel László: Négyszemközt Máraival
Simon Winder: Danubia
Kertész Imre: A néző
Durica Katarina: Szlovákul szeretni
Surányi Miklós: Bethlen
Benkes Mihály – Borsányi György (szerk.): Történelem IV.
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Dan Brown: Eredet
Csepeli György – Örkény Antal: Nemzet és migráció
Zoltán Gábor: Szomszéd
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Terry Pratchett: Rémes regiment
Goran Vojnović: Jugoszlávia, édes hazám
Tamás Gáspár Miklós: Antitézis
Békés Márton (szerk.): A Nagy Terv
Steve Berry: A Kaiser hálója
Ted Anton: Der Mord an Professor Culianu

Idézetek

egy_ember>!

A nacionalizmus mindig is ilyen furcsa tekervényes módon réved a múltba. Minden nacionalista elveket valló diktátor a saját országát aktuálisan egy dicsőséges és fényes korszak árnyékaként fogja fel, és önmagát úgy, mint egyedüli személyt, aki képes visszaforgatni a történelem kerekét, és újra világosságot gyújtani a sötétben. Azt, hogy milyen is lesz majd a jövő, nem az értelem mondatta velük, hanem egy belső megérzés, amely a mitológiából táplálkozott. […] Az eredmény a legtöbb esetben egy eltorzult vigyor, egy frankensteini szörnyszülött, melyet az önérvényesítés elviselhetetlen kényszere hajt előre, és néhány olcsó jelmondat tart össze. Egy onanizáló kisgyerek álmai a féktelen orgiáról.

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
Carmilla >!

    Szabó Ervin felveszi a küzdelmet a magyar nacionalizmussal szemben is. Úgy véli, „a hazafiság folytonos hangoztatása nem egyébre való, mint hogy elterelje a munkásság figyelmét igazi ellenségéről, a tőkéről". (Litván 1993. 54. o.)
    Másutt arról ír, hogy a nemzeti kérdés tisztán a vagyonos osztályok problémája. Ausztriát és a nemzetiségeket mindenáron a magyar nemzet létét fenyegető veszélynek tüntetik fel. Szerinte sikerült a nemzeti gyűlölködés mérgét a nép köré bevinni, és ezzel az uralkodó osztály két legyet üthet egy csapásra: segítőket nyernek az idegen nyelvű versenytársak ellen és saját ellenfeleiket tévútra terelték.

200. oldal, Szabó Ervin... - Társadalomképe (ELTE Eötvös, 2009)

Mikonya György: Rend a rendetlenségben A szabadság útvesztői – Anarchisták és nevelés

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus · Szabó Ervin
latinta P>!

A nacionalizmus elsősorban a patriotizmus esélyeit rontja. A nacionalista kérdésföltevés legnagyobb kára nem önmagában való ostobasága – ennek súlya nyomassza azt, akit érint –, hanem hogy elveszi a teret a problémák megbeszélése elől, illetve ostobaságánál fogva azt a látszatot kelti, mintha nem is léteznék probléma.
    Mondok egy példát. Volt nálunk egy tüntetés, ahol azt követelték, hogy magyar műsort a tévébe! Ennek az oktalansága kézenfekvő, hisz azokról a műsorokról, ha semmit nem tudunk is, annyit bizonyosan, hogy mindenképp magyar műsorok voltak, közepesek, jók, rosszak. És vajon mi értelme volna rossz magyar műsort követelni? Mi volna jó a magyar rosszban?
    De ez a setétség eltakar fontos kérdéseket, olyanokat, amelyeket meg kéne beszélni, el kéne tűnődni rajtuk. A nacionalizmus úgy viszonylik a patriotizmushoz, miként a jelszó a szóhoz. A jelszavak közelében túlontúl halk a szó. Pedig éppen olyan dolgok is megbeszélendők volnának, melyekről a jelszavak kajabálnak. Például hogy mit jelent a tradíció a televízióban, vagy a tévé mint népművészet, szerepe és felelőssége a népnevelésben, ennek és egyáltalán a kultúrának az új és hagyományos megjelenési formái, vagy mi a teendő a nemzetközi nívótlanság hódításával szemben (szappanoperák), lehet-e, kell-e tenni valamit, és ha igen, mit.
    Egyszerre vagyunk kevélyen magabiztosak, fafejűek és megengedhetetlenül naivak, védtelenek.

98-99. oldal, Ahová kilyukadunk (Magvető, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
Carmilla >!

     – Európának ebben a térségében a gazdaságilag kritikus periódusokban mindig megjelenik a nacionalizmus, fellángolása tehát több mint időszerű.

123. oldal (Háttér, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
Carmilla >!

    A marxizmus jelszava az internacionalizmus, Szabó Dezsőé a nacionalizmus, vagy, mert érzi, hogy ezt a szót különböző üzletek már kompromittálták – új nacionalizmusnak nevezi. (Új honfoglalás, újlelkű magyar stb. Látszik a szavakba gabalyodott küzdelem, amiből a szót figyelő természet nem tud a lényegre átlábalni.)
    Szabó Dezső magyar szellem, magyar vezetés címen foglalja össze harcát az „idegenfajú betolakodottak” ellen. Így nevez mindenkit, akit a marxizmus tőkésnek, Jézus pedig képmutató írástudóknak és farizeusoknak nevezett és aki ellen voltaképpen küzd, bár nevén nevezni nem tudja magyar bogarától.

268. oldal, Még néhány felesleges szó (Szépirodalmi, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus · Szabó Dezső (1879-1945)
Carmilla >!

[…] A nacionalizmus éppen olyan szégyelni való defektus volt, akárcsak a büntetett előélet vagy a vérbaj s aki mégis naivul feltárta nacionalista bensejét, az kitette magát annak, hogy kigúnyolják a köruti kabarékban, állandó rovatot kap a vicclapok hasábjain és krokit irnak róla a radikális lapok humoristái.

164. oldal, Bethlen és Mussolini (Singer és Wolfner, 1927)

Surányi Miklós: Bethlen Történetpolitikai tanulmányok

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
hado987>!

Amikor Samuel Johnson kijelentette, hogy a hazafiság a gazember utolsó menedéke, akkor valójában a nacionalizmusra gondolt. Ez a szó azonban majd Johnson halála után vagy hatvan évvel jelenik csak meg az angol nyelvben. e hely nem alkalmas a két szó eltérő jelentésének filozófiai és filológiai taglalására, legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy a hazafiság lényegét tekintve defenzív, míg a nacionalizmus agresszív. Továbbá, hogy az előbbi mélyebben gyökerezik, mint az utóbbi. A hazafiság nem helyettesíthet semmilyen vallásos hitet, míg a nacionalizmus gyakran kielégítheti a gyökerüket vesztett emberek szellemi, sőt érzelmi szükségleteit. Gyakran a gyűlölet következménye; mint Chesterton igen bölcsen mondta, nem a szeretet (amely mindig egyéni és sajátságos), hanem a gyűlölet egyesíti az embereket. Ez is olyasvalami, amit Hitler ösztönösen megértett. ("A nacionálsoviniszta – írta egyszer Churchill hűséges támogatója, Duff Cooper – mindig elsőként bélyegzi árulónak honfitársait." Olyan igazság ez, amely nagyon is ráillik arra, ahogyan Hitler és pártja látta belső ellenzékét, és ahogy elbánt vele.)

79. oldal lábjegyzet

Kapcsolódó szócikkek: G. K. Chesterton · hazafiság · nacionalizmus · Samuel Johnson
MissWenut>!

A fasizmus fő ideológiai alapjai a más népek gyűlöletére épülő nacionalizmus, az etatizmus (az állam teljhatalmaa társadalom és a gazdaság minden területén), a szociális „igazságtétel” és a faji elven nyugvó népközösség, amelyből kizáratnak az „idegenek”.

53. oldal (1992)

Kapcsolódó szócikkek: etatizmus · fasizmus · nacionalizmus
Anton_Gorogyeckij P>!

Jelentős értelmiségiek és tudósok támadást indítottak a nacionalizmus ellen, felhívták a diákok figyelmét a nemzeti büszkeség és az Amerika iránti elhivatottság veszélyeire, és úgy érveltek, hogy az amerikai identitás nemkívánatos dolog. Az ilyesfajta állásfoglalások rámutattak arra, hogy az amerikai üzleti, pénzügyi, értelmiségi, szakértői, sőt kormányzati elitcsoportok körében jó néhányan mennyire elnemzetietlenedtek, és nemzetek feletti, kozmopolita identitásokkal helyettesítették nemzeti identitásukat. Mindez nem volt igaz az amerikai közvéleményre, ennek következtében szakadék támadt: az amerikaiak többsége a nemzeti identitást tartja elsődlegesnek, a hatalom, a jólét és a tudás birtokosai körében viszont fokozódik a nemzetek feletti identitások jelentősége.

31-32. oldal (Európa, 2005)

Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus · nemzeti büszkeség
Carmilla >!

    Rettenetes fal ez a nacionalizmus. Az ember magyaráz, érvel, de minden érve ebbe a falba ütközik.

120. oldal (Kossuth, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus