nacionalizmus fogalom
Idézetek
Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsága titkára balassagyarmati előadásában leszögezte: Nacionalizmus minden – akár kapitalista, akár szocialista – országban előfordulhat. Ezen javítani mindig lehet. Nagy baj akkor van, ha a nacionalizmust a hivatalos politika rangjára emelik.
86. oldal, Május 12. (Csokonai, 1989)
Tanulmányok a „nacionalizmusról”. De a nacionalizmus csupán az egyetemes gyűlölet és destrukció efemer formája. Valójában az egyetemes gyűlölet és destrukció mélyebb motívumait kellene felderíteni, azt, hogy a világ miért gyűlöli ennyire önmagát, és miért halad ilyen sebesen a pusztulás felé.
88. oldal
Kertész Imre: A néző 84% Feljegyzések 1991–2001
A nacionalizmus nem más, mint a hatalmasok és az uralkodók lecserélése: más etnikai származású személyek helyett saját etnikai csoportjuk tagjai által való sanyargatás.
294. oldal (Európa, 2015)
A 19. századi liberális nacionalizmus elvárta a Habsburgok és a cárok birodalmaitól, hogy tartsák tiszteletben a németek, olaszok, lengyelek és magyarok egyedi tapasztalatait. A 20. századi szélsőséges nacionalizmus hódító háborút viselt, és koncentrációs táborokat épített azoknak, akik más ritmusra táncoltak.
218. oldal A Homo sapiens értelmet ad a világnak
Yuval Noah Harari: Homo Deus 88% A holnap rövid története
Mindketten [Eichmann és Rudolf Höss] lényegében a náci nyájember, pontosabban a mindenkori nyájember klasszikus védekezését adták elő: feltétlen engedelmességre neveltek bennünket, a felsőbbség, a nemzetiszocializmus tiszteletére; jelszavakkal, szertartásokkal és tömegrendezvényekkel részegítettek meg, azt tanították nekünk, hogy egyedül az igazságos, ami a népünknek hasznára van, és hogy nincs más igazság, mint a Vezér szava. Mit akartok tőlünk? Hogyan juthat eszetekbe számon kérni most, utólag, hogy nem viselkedtünk másként, mint velünk együtt minden más hozzánk hasonló ember? Szorgos végrehajtók voltunk, és szorgalmunkért dicsérettel és előléptetéssel jutalmaztak bennünket. A döntéseket nem mi hoztuk, nem tette lehetővé, hogy önállóan döntsünk: mások döntöttek helyettünk, s nem is történhetett másként, mert eleve megfosztottak döntési képességünktől. Nem terhel hát bennünket felelősség, nincs miért bűnhődnünk.
Ezt az érvelést még akkor sem tekinthetjük pusztán az arcátlanság megnyilvánulásának, ha mögötte ott látjuk Birkenau füstölgő kéményeit. A modern totalitárius állam félelmetes nyomást képes kifejteni az egyénre. Lényegében három fegyvere van hozzá: a nyílt vagy nevelésnek, közoktatásnak, népművelésnek álcázott propaganda, a tájékoztatás pluralizmusa elé emelt gátrendszer és a terror. Mégsem fogadható el, hogy ez a nyomás ellenállhatatlan, […]
29. oldal
A nacionalizmus a jelentéktelensége ellenére továbbra is tántoríthatatlan erővel forgatja visszafelé az órát, állandósítja az ellenségeskedéseket, leállítja a nagy közösségek fejlődés irányába tett lépéseket, amelyek egyedül lennének képesek arra, hogy megoldják az űrutazást, az egészségügyet, az éhezést, a katasztrófák elhárítását és az információk cseréjét. Ezeken kívül a nacionalizmus a kisebb egységek fejlődését is akadályozza, melyek a sajátosan önálló dolgok megvalósulásának színterei. Lassan úgy tűnik számomra, hogy az egymással szemben álló frontok kiegyenlítődnek; hinnem kell abban, hogy egy napon eljutunk oda, hogy a nacionalista államok a számukra valóban fontos funkciók meghatározása folyamán vesztenek jelentőségükből.
396. oldal
Yehudi Menuhin: Befejezetlen utazás Életem emlékei
Mindegyik EU-tagországnak mélyek az erős nacionalizmussal átszőtt kulturális gyökerei.
426. oldal - Hatvannegyedik fejezet
Németország és politikusai egyszerűen nem számoltak azzal a ténnyel, hogy országuk túl nagy a hatalmi egyensúlyba való beilleszkedéshez, ám túl kicsi ahhoz, hogy új egyensúlyt kényszerítsen ki? Rosszabb volt-e bármivel a német militarizmus a francia sovinizmusnál, az orosz expanzionizmusnál, vagy a brit nacionalizmusnál és imperializmusnál? Esetleg a vereségektől és szenvedéstől terhes századok után hirtelen felemelkedés képtelenné tette a józan mérlegelésre a német hatalmi elitet, amely látókörét és veszélyérzetét tekintve sokkal inkább kontinentális, semmint globális mértékben gondolkodott?
29-30. oldal