nacionalizmus fogalom
Idézetek
Szavaktól is be lehet rúgni, és vadállattá lenni; így működik a nacionalizmus például.
265. oldal
A nacionalizmus ideológiája a nemzetet a létezők egyetemességéből kiemelve különleges esztétikai, erkölcsi és lélektani értékek hordozójaként jeleníti meg. A nemzeti identitásba beépült nacionalizmus a spontán nemzeti azonosulás bázisán, a nemzeti büszkeség energiájából táplálkozva lehetővé teszi a személy számára, hogy egyéni képességeitől és teljesítményeitől függetlenül magát más nemzetek tagjaihoz képest felsőbbrendűnek, kiemelkedőnek tartsa.
47. oldal
A nacionalizmus azokban az országokban marad és lesz uralkodó érzület, amelyek lemaradnak a nemzetek versenyében, s a vesztesek az integrációt, a globalizációt, a nemzetfeletti gazdasági, politikai és kulturális erőket okolják a kudarcért.
55. oldal
Egyetemes betegség a nacionalizmus, a nacionalizmusból való kigyógyulás egyet jelent a fanatikus őrültek halálával, ilyen káros eszmékkel nem maradhatunk életben az egyre szűkebb világban, következésképpen el fogunk pusztulni. A jövő történésze azt fogja mondani, hogy a természet bosszút állt a népeken, teljesen elkábítva őket, és hogy a nacionalizmus ugyanolyan őrület, mint amilyen túlszaporodó állatközösségekben szokott kitörni.
85. oldal
Eszembe jut, mit mondott Weöres Sándor, amikor az egykori magyar Rádió egyik riportere felvetette, hogy ő, W.S. nemzetietlen:
„ – Akárcsak Kassák művészetéről, az Önéről is azt tartják, hogy nemzetietlen. Nem gondolja, hogy a népi elem egyben nemzeti jelleget is ad egy művésznek?
– Hát most, a XX. század végén egyáltalán nem tudom már, hogy mi az a »nemzeti« és mi az a »nemzetietlen«. A nemzet a romantikus kor által felvetett fogalom, Németországból, a Junge Deutschland, Novalis és Schelling, ezeknek a környezetéből eredt; egy tipikusan germán fogalom a nemzet, ami hát a magyar romantikán keresztül is lobogott és piros-fehér-zöldezett, de azt hiszem, most már túltehetjük magunkat ezen a fogalmon. Keletkezett a német romantikával, és talán el is múlt a romantikával, úgyhogy most már ennek a problémának talán kevés igazi értelme van. […] Manapság ez a téma, hogy nemzeti vagy nem nemzeti, olyan dolog, ami balra is, jobbra is félreértéseket terem. Eszembe jut egy angol filozófus, Shakespeare-kortárs, Bacon, aki beszélt az emberiség különböző idolumairól.Az idola tribus: idetartozik tipikusan a nemzet vagy nemzetietlenség fogalma is; szóval a törzs idolumai. Akkor az idola fori: a piac idolumai; idetartoznak a jogi, a társadalmi problémák. Akkor az idola theatri: a színház, a teátrum idolumai. Idetartozik az erkölcs, az illem. Bacon már négyszáz évvel ezelőtt felismerte, hogy ezek olyan témák, amikből csak baj és félreértés támad és Bacon álma, az enyémmel együtt természetesen, hogy az emberiség végre tegye túl magát az idolumokon, a forum idolumain, a teátrum idolumain, a tribus idolumain, és akkor könnyebbek, boldogabbak és legalább egy fokkal szabadabbak leszünk…”
77-79. oldal
Zoltán Gábor: Szomszéd 89% Orgia előtt és után
A szélsőséges nacionalizmus és rasszizmus azon alapul, hogy valakinek az énje, éntudata azonosul a hazájával vagy etnikai csoportjával.
48. oldal Torz kötődések, romboló ösztönök
Máté Gábor – Gordon Neufeld: A család ereje 82% Ragaszkodj a gyermekeidhez!
„a »nacionalizmus« a modern fejlődéstörténet patológiája, ugyanolyan elkerülhetetlen, mint az egyén »neurózisa«, ugyanazok az alapvető kettősségek, illetve hasonló, az őrülethez vezető beépült képességek kapcsolódnak hozzá, amelyek a világ nagy részére ránehezedő kilátástalanságban gyökereznek (ez az infantilizmus társadalmi megfelelője) és jórészt gyógyíthatatlanok.”
Tom Nairn
20. oldal, Bevezetés
Benedict Anderson: Elképzelt közösségek Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről
Átérzem a kelet-közép-európai kis nemzetek félelmét. A berlini fal ledöntése után azt remélték, hogy úgy élnek majd, mint a nyugatiak, 25 év múlva rájöttek, hogy továbbra is csak szegény rokonok maradtak. Megszületik a kishitűségből eredő nacionalizmus, amelyet mélységesen dekadensnek tartok, de a kishitűség okát megértem.
152. oldal
Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
És hát Daniel tanított meg a nacionalizmus szabályaira is, amelyek a kisujjában voltak. Már első nap megkérdezte apám nevét, és másnap már meg is magyarázta, hogy én szerb vagyok, mert a Nedeljko szerb név, és a Vladan is az, és hogy nem érdekes, hogy anyám Duša, mert a nemzetiség az apától függ. Ő maga muszlim, mert az apja is muszlim, magyarázta, és még azt is elmondta, hogy a Daniel lehet muszlim név is, és egyébként is, neki Adnannak kéne lennie, de az ostoba anyjának nem tetszett ez a név. Daniel, akinek Adnannak kellene lennie, azt is elmondta, hogy az osztályban hét szlovén van, két horvát, három muszlim, nyolc szerb, egy macedón, egy albán és még néhány buzi, aki nem akarja megmondani az apja nevét, hanem titkolja a nemzetiségét, hogy ne baszogassák őket.
151. oldal
Azt vallotta, hogy a nacionalizmus csupán két dologra jó: hogy utálja azokat, akiket nem ismer, és hogy büszke legyen olyan dolgokra, amiket soha nem tett.
242-243. oldal