nacionalizmus fogalom

Márai Sándor: Föld, föld!…
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Esterházy Péter: Egy kék haris
Szathmári Sándor: Hiába
John Lukacs: A párviadal
Kroó László: Bölcsőm, koporsóm Buchenwald
Frank Schätzing: HangTalan
Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek
Szigethy Gábor: Latinovits
Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi?
Konrád György: Mit tud a levelibéka?
Elif Şafak: Az isztambuli fattyú
Szent-Györgyi Albert: Az élő állapot
Forró Tamás – Havas Henrik: Ki tudja, merre…
Benedict Anderson: Elképzelt közösségek
Betlen Oszkár: Élet a halál földjén
François Furet: Egy illúzió múltja
Eric Hobsbawm: A nacionalizmus kétszáz éve
Daniel Barenboim – Edward W. Said: Kánon és ellenpont
Michael Stürmer: A Német Birodalom
Mikonya György: Rend a rendetlenségben
Habsburg Ottó: Így láttam…
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
Yehudi Menuhin: Befejezetlen utazás
Albert Caraco: A káosz breviáriuma
Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák
Máté Gábor – Gordon Neufeld: A család ereje
Szalai Sándor – Erdődy János (szerk.): A forradalmi Ady
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Végel László: Négyszemközt Máraival
Simon Winder: Danubia
Kertész Imre: A néző
Durica Katarina: Szlovákul szeretni
Surányi Miklós: Bethlen
Benkes Mihály – Borsányi György (szerk.): Történelem IV.
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Dan Brown: Eredet
Csepeli György – Örkény Antal: Nemzet és migráció
Zoltán Gábor: Szomszéd
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Terry Pratchett: Rémes regiment
Goran Vojnović: Jugoszlávia, édes hazám
Tamás Gáspár Miklós: Antitézis
Békés Márton (szerk.): A Nagy Terv
Steve Berry: A Kaiser hálója
Ted Anton: Der Mord an Professor Culianu

Idézetek

Frank_Waters I>!

Szavaktól is be lehet rúgni, és vadállattá lenni; így működik a nacionalizmus például.

265. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
1 hozzászólás
Kuszma>!

A nacionalizmus ideológiája a nemzetet a létezők egyetemességéből kiemelve különleges esztétikai, erkölcsi és lélektani értékek hordozójaként jeleníti meg. A nemzeti identitásba beépült nacionalizmus a spontán nemzeti azonosulás bázisán, a nemzeti büszkeség energiájából táplálkozva lehetővé teszi a személy számára, hogy egyéni képességeitől és teljesítményeitől függetlenül magát más nemzetek tagjaihoz képest felsőbbrendűnek, kiemelkedőnek tartsa.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
15 hozzászólás
Kuszma>!

A nacionalizmus azokban az országokban marad és lesz uralkodó érzület, amelyek lemaradnak a nemzetek versenyében, s a vesztesek az integrációt, a globalizációt, a nemzetfeletti gazdasági, politikai és kulturális erőket okolják a kudarcért.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
12 hozzászólás
Kuszma>!

Egyetemes betegség a nacionalizmus, a nacionalizmusból való kigyógyulás egyet jelent a fanatikus őrültek halálával, ilyen káros eszmékkel nem maradhatunk életben az egyre szűkebb világban, következésképpen el fogunk pusztulni. A jövő történésze azt fogja mondani, hogy a természet bosszút állt a népeken, teljesen elkábítva őket, és hogy a nacionalizmus ugyanolyan őrület, mint amilyen túlszaporodó állatközösségekben szokott kitörni.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
1 hozzászólás
fióka P>!

Eszembe jut, mit mondott Weöres Sándor, amikor az egykori magyar Rádió egyik riportere felvetette, hogy ő, W.S. nemzetietlen:
„ – Akárcsak Kassák művészetéről, az Önéről is azt tartják, hogy nemzetietlen. Nem gondolja, hogy a népi elem egyben nemzeti jelleget is ad egy művésznek?
– Hát most, a XX. század végén egyáltalán nem tudom már, hogy mi az a »nemzeti« és mi az a »nemzetietlen«. A nemzet a romantikus kor által felvetett fogalom, Németországból, a Junge Deutschland, Novalis és Schelling, ezeknek a környezetéből eredt; egy tipikusan germán fogalom a nemzet, ami hát a magyar romantikán keresztül is lobogott és piros-fehér-zöldezett, de azt hiszem, most már túltehetjük magunkat ezen a fogalmon. Keletkezett a német romantikával, és talán el is múlt a romantikával, úgyhogy most már ennek a problémának talán kevés igazi értelme van. […] Manapság ez a téma, hogy nemzeti vagy nem nemzeti, olyan dolog, ami balra is, jobbra is félreértéseket terem. Eszembe jut egy angol filozófus, Shakespeare-kortárs, Bacon, aki beszélt az emberiség különböző idolumairól.Az idola tribus: idetartozik tipikusan a nemzet vagy nemzetietlenség fogalma is; szóval a törzs idolumai. Akkor az idola fori: a piac idolumai; idetartoznak a jogi, a társadalmi problémák. Akkor az idola theatri: a színház, a teátrum idolumai. Idetartozik az erkölcs, az illem. Bacon már négyszáz évvel ezelőtt felismerte, hogy ezek olyan témák, amikből csak baj és félreértés támad és Bacon álma, az enyémmel együtt természetesen, hogy az emberiség végre tegye túl magát az idolumokon, a forum idolumain, a teátrum idolumain, a tribus idolumain, és akkor könnyebbek, boldogabbak és legalább egy fokkal szabadabbak leszünk…”

77-79. oldal

Zoltán Gábor: Szomszéd Orgia előtt és után

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus · Weöres Sándor
4 hozzászólás
Chöpp >!

A szélsőséges nacionalizmus és rasszizmus azon alapul, hogy valakinek az énje, éntudata azonosul a hazájával vagy etnikai csoportjával.

48. oldal Torz kötődések, romboló ösztönök

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus · rasszizmus
1 hozzászólás
Kuszma>!

„a »nacionalizmus« a modern fejlődéstörténet patológiája, ugyanolyan elkerülhetetlen, mint az egyén »neurózisa«, ugyanazok az alapvető kettősségek, illetve hasonló, az őrülethez vezető beépült képességek kapcsolódnak hozzá, amelyek a világ nagy részére ránehezedő kilátástalanságban gyökereznek (ez az infantilizmus társadalmi megfelelője) és jórészt gyógyíthatatlanok.”
Tom Nairn

20. oldal, Bevezetés

Benedict Anderson: Elképzelt közösségek Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
ppeva P>!

Átérzem a kelet-közép-európai kis nemzetek félelmét. A berlini fal ledöntése után azt remélték, hogy úgy élnek majd, mint a nyugatiak, 25 év múlva rájöttek, hogy továbbra is csak szegény rokonok maradtak. Megszületik a kishitűségből eredő nacionalizmus, amelyet mélységesen dekadensnek tartok, de a kishitűség okát megértem.

152. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

Kapcsolódó szócikkek: berlini fal · dekadencia · nacionalizmus
balagesh I>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

És hát Daniel tanított meg a nacionalizmus szabályaira is, amelyek a kisujjában voltak. Már első nap megkérdezte apám nevét, és másnap már meg is magyarázta, hogy én szerb vagyok, mert a Nedeljko szerb név, és a Vladan is az, és hogy nem érdekes, hogy anyám Duša, mert a nemzetiség az apától függ. Ő maga muszlim, mert az apja is muszlim, magyarázta, és még azt is elmondta, hogy a Daniel lehet muszlim név is, és egyébként is, neki Adnannak kéne lennie, de az ostoba anyjának nem tetszett ez a név. Daniel, akinek Adnannak kellene lennie, azt is elmondta, hogy az osztályban hét szlovén van, két horvát, három muszlim, nyolc szerb, egy macedón, egy albán és még néhány buzi, aki nem akarja megmondani az apja nevét, hanem titkolja a nemzetiségét, hogy ne baszogassák őket.

151. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
Adél_Hercsel I>!

Azt vallotta, hogy a nacionalizmus csupán két dologra jó: hogy utálja azokat, akiket nem ismer, és hogy büszke legyen olyan dolgokra, amiket soha nem tett.

242-243. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus