művészet fogalom

Ottlik Géza: Iskola a határon
Agatha Christie: Öt kismalac
Eric Knight: Légy hű magadhoz
Lee Stringer – Kurt Vonnegut: Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról
Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Anthony Burgess: A narancsműves testamentuma
Richard P. Feynman: „Tréfál, Feynman úr?”
Jim Crace: Halottnak lenni
Joyce Carol Oates: Luxusvilág
Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége
Esterházy Péter: A halacska csodálatos élete
Tisza Kata: Magyar pszicho
Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő
Kosztolányi Dezső: Gyémántgöröngyök
Charles Bukowski: Hollywood
Jeff Lindsay: Dexter dühödt démonai
Faludy-Kovács Fanny: Faludy fehéren-feketén
Kertész Imre: A száműzött nyelv
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Heinrich Mann: Ronda tanár úr
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Zbigniew Herbert: Labirintus a tengerparton
John Updike: Az eastwicki boszorkányok
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Jasper Fforde: A Jane Eyre eset
Oscar Wilde: Lord Arthur Savile bűne
Amanda Goldberg – Ruthanna Khalighi Hopper: Hülyewood
Michel Houellebecq: A csúcson
Chuck Palahniuk: Cigányút
Victor Hugo: A nyomorultak
Thomas Mann: Doktor Faustus / A Doktor Faustus keletkezése
Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
Arthur C. Clarke: A város és a csillagok
Garaczi László: Metaxa
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes költeményei
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
Kepes András: Kepes krónika – Beszélgetések
Lawrence Durrell: Alexandriai négyes
Aldous Huxley: Szép új világ
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Agatha Christie: A Bertram Szálló
John Irving: Garp szerint a világ
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz
Thomas Merton: Hétlépcsős hegy
Szepes Mária: Füveskönyv
Salman Rushdie: Talpa alatt a föld
Irving Stone: A napsugár fia
William Somerset Maugham: Az ördög sarkantyúja
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Parti Nagy Lajos: Hősöm tere
Mario Vargas Llosa: Julia néni és a tollnok
Erich Fromm: A szeretet művészete
Borisz Paszternak: Zsivago doktor
Kertész Imre – Esterházy Péter: Egy történet
Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei
Irving Stone: Van Gogh élete
Fritz Riemann: A szorongás alapformái
Pierre La Mure: Moulin Rouge
Charles Bukowski: Egy vén kujon jegyzetei
Hamvas Béla: Scientia sacra
Pavel Vezsinov: A sorompó / A fehér szalamandra
Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa
Hermann Hesse: Narziss és Goldmund
Aldous Huxley: Pont és ellenpont
Jamamoto Cunetomo: Hagakure
Desmond Morris: Az emberállat
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Graffiti
Philip K. Dick: Már megint a felfedezők
Örkény István: „Rózsakiállítás”
Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal
Anatole France: Angyalok lázadása
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Bruno Schulz: Fahajas boltok
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
Misima Jukio: Az aranytemplom
Eugène Delacroix: Delacroix naplója
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
Publius Ovidius Naso: Átváltozások
Laurie Halse Anderson: Hadd mondjam el…
Francine Oomen: Hogyan éljük túl önmagunkat?
Láng György: Primavera
Marcel Proust: A megtalált idő
Fritz Leiber: Éjasszonyok
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete
William Somerset Maugham: Catalina
Romain Gary: Lady L.
Ken Follett: A Modigliani-botrány
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Rüdiger Safranski: Nietzsche
Jostein Gaarder: Vita brevis
Sylvia Plath: Az ötvenkilencedik medve
Hamvas Béla: A láthatatlan történet / Sziget
Hamvas Béla: Arkhai
Hamvas Béla: Szarepta
Eckhart Tolle: Csend a világ közepén
Szepes Mária: Raguel hét tanítványa
Rainer Maria Rilke: Duinói elégiák / Duineser Elegien
Forgács Zsuzsa Bruria (szerk.): Szomjas oázis
Steve Berry: A borostyánszoba
Lion Feuchtwanger: A zsidó háború I-II.
Aldous Huxley: Az észlelés kapui
Kosztolányi Dezső: Levelek / Naplók
Eric Clapton: Clapton – Az önéletrajz
Henri Perruchot: Cézanne élete
Oscar Wilde: Sóhaj a mélyből
Török András: Oscar Wilde világa
Balázs Béla: Halálesztétika
Deborah Moggach: Tulipánláz
Michael Hoeye: Egy egér sem halhatatlan
Bókay János: Bohémek és pillangók
Maki Murakami: Gravitation 1.
Ignotus: Emma asszony levelei
Békés Pál: Doktor Minorka Vidor nagy napja
Donna Leon: Halál idegenben
Buda Béla: Empátia
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei
Szergej Sznyegov: Istenemberek
Camilla Läckberg: Jéghercegnő
Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Egon Friedell: Az újkori kultúra története I-VI.
Örkény István: Négykezes regény
Sigmund Freud: Pszichoanalízis
Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai
Henri Bergson: A nevetés
Makszim Gorkij: Ahogy én tanultam
Nemes Nagy Ágnes: Metszetek
Jevgenyij Jevtusenko: Ballada a nekifutásról
Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek
Tom Wolfe: Festett malaszt
Oscar Wilde: A kritikus mint művész
Leo Frobenius: Afrikai kultúrák
Jim Morrison: Amerikai ima
Georges Duby: A katedrálisok kora
Bosnyák Viktória: Klott Gatya, ne fárassz!
Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Bokor Pál: A siker helye Hollywood
Aldous Huxley: Divatok a szerelemben
Bernd Growe: Edgar Degas
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Aldous Huxley: Nyár a kastélyban
Jiří Kratochvil: Éjszakai tangó
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes különleges esetei
Hans Robert Jauss: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika
Bán András (szerk.): Fotográfozásról
Csuang-ce bölcsessége
Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása
Martin Heidegger: A műalkotás eredete
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
E. H. Gombrich: Művészet és illúzió – A képi ábrázolás pszichológiája
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Kassák Lajos: Tisztaság könyve
Verena Kast: Búcsú az áldozatszereptől
Aldous Huxley: Pont – ellenpont
Koltay Annamária (szerk.): Bölcs mondások
Heinrich Böll: Frankfurti előadások
Moldova György: Az utolsó töltény 6.
Leonardo Sciascia: Célok és eszközök
Alfred de Vigny: Cinq-Mars összeesküvése
Gauguin
Robert A. Heinlein: Stranger in a Strange Land
Paul Roth: Istennel mindig beszélhetünk
Gál Zsuzsa: Liszt Ferenc
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Timo Parvela: Ella és barátai
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás
Nyíri Tamás: Az ember a világban
Egon Erwin Kisch: Kriminalisztikai kalandozások
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
Philip Roth: Kommunistához mentem feleségül
Charles Martin: Ahol a folyó véget ér
Modigliani
Venyjamin Kaverin: Verlioka
Örkény István: Négyeskönyv
Jonathan Cott: Bob Dylan – Interjúk
Köves Erzsébet (szerk.): Interjú I-II.
Hamvas Béla: Naplók I-II.
Pilinszky János: Nagyvárosi ikonok
Karel Čapek: Foltýn zeneszerző élete és munkássága
Elizabeth Wurtzel: Prozac Nation
Oscar Wilde: De Profundis
Bánffy Miklós: Megszámláltattál…
Örkény István: Kisregények
Louis Fürnberg: A betlehemi hangos éjszaka
Elias Canetti: A hallás iskolája
Paul Cézanne: Paul Cézanne levelei
Fodor Miklós: Lényegretörő pszichológia – Magyarázatok az emberi viselkedésre
Honoré de Balzac: Chabert ezredes és más elbeszélések
Michelangelo Buonarroti: Michelangelo Buonarroti versei
Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek
Walter Isaacson: Steve Jobs
Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban
Váli Dezső: B. napló
Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei
Csontváry-emlékkönyv
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol
Alexander von Schönburg: Pénz nélkül gazdagon
Saul Bellow: Sammler bolygója
Agneta Pleijel: Lord Sohamár
Hannu Rajaniemi: Kvantumtolvaj
Margaret Atwood: Guvat és Gazella
Cato – Publilius Syrus: Latin mondások
F. G. Haghenbeck: Frida füveskönyve
Stephanie Perkins: Anna és a francia csók
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége
Jennifer Ashley: Lord Mackenzie tébolya
Banksy: Wall and Piece – A fal adja a másikat
Bächer Iván: Kurgast
Walkó György (szerk.): Weimar és a német klasszicizmus
Paul Brunton: Misztikus tanítások
Konfuciusz: Konfuciusz bölcseletei
Brian W. Aldiss: Szuperállam
Tiffany Reisz: A szirén
Jean Genet: Töredékek… és más írások
Anthony Capella: A kávék költője
Dóka Péter: A kék hajú lány
Seth Godin: Ikarosz tévedése
Michel Houellebecq: La carte et le territoire
Timur Vermes: Nézd, ki van itt
Stephen King: Minden sötét, csillag sehol
Christopher Moore: Te szent kék!
Vekerdy Tamás: Jól szeretni
Timothy Radcliffe: Új dalt énekeljetek
Balogh Tibor: Lélek és játék
Paul Auster – J. M. Coetzee: Itt és most
Riikka Pulkkinen: Igaz
Barcsi Tamás: A kivonulás mint lázadás
Friedrich Nietzsche: A dionüszoszi világszemlélet
Kiss Tibor – Zelnik József: Testamen
Florian Illies: 1913
Nicholas Sparks: Hosszú utazás
Alessandro D'Avenia: Senki sem tudja
Éles Csaba (szerk.): Színek, szerelmek, szenvedélyek
Michael Grant – Katherine Applegate: Eve & Adam – Éva és Ádám
Katie McGarry: Pushing the Limits – Feszülő húr
Rainbow Rowell: Eleanor és Park
Erik Axl Sund: Éhség
Sarah J. Maas: Crown of Midnight – Éjkorona
Terézia Mora: A szörnyeteg
Jaume Cabré: Én vétkem
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Sebastian Faulks: Madárdal
Margaret George: VIII. Henrik önéletrajza
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma
Horváth György: Személyiség és öntevékenység
Elizabeth Bear: Range of Ghosts – Szellemek hegyei
Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock – Bocsáss meg, Leonard Peacock!
Katus László: Európa története a középkorban
Blake Crouch: A pokol kapujában
Nora Roberts: A gyűjtő
Jandy Nelson: Neked adom a napot
Samantha Shannon: A Mímes Rend
David Lagercrantz: Ami nem öl meg
André Maurois: Az élet művészete
N. R. Walker: Learning to Feel
Bartis Attila: A vége
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Garaczi László: Wünsch híd
Tavi Kata: Táncvarázs
James Goss – Douglas Adams: A halál városa
Kubiszyn Viktor: Oroszrulett
Pozsonyi Ádám: Irgalom atyja, ne hagyj el!
Matt Haig: Én és az emberek
Cecil Roth (szerk.): Jewish Art
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Háy János: Ország, város, fiú, lány
Lisa Renee Jones: Ha én lennék te
Lauren Beukes: Torzók
Ondrej Štefánik: Ujjatlan város
Elizabeth Gilbert: Big Magic
Gábor Ágnes: Hermés pillantása
Richard Koch: A 80/20 elv
Szélesi Sándor: Pokolhurok
Olivia Laing: The Lonely City
Montaigne – André Gide: A tapasztalásról
Szilasi László: Amíg másokkal voltunk
Réz András: Már egyáltalán nem szorongok, de teljesen be vagyok…
Csendes Nóra: Zápor utca
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
Edward Rutherfurd: New York
Daniel James Brown: Egy csónakban
Jeremej Ajpin: Az Első Földet kerestükben
Colleen Hoover: Maybe Someday – Egy nap talán
Grant Morrison: Batman: Batman és fia
Steven Pressfield: A Művészet Háborúja
Feldmann Sándor: Idegesség és ösztönélet
Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete
Vekerdy Tamás: Belső szabadság
R. B. Kitaj: Szétszórva a világban
Helen Rappaport: A négy nővér
Pam Grout: Kreatív lélek
Dési Ábel: Kortársaim
Dan Brown: Eredet
Braun Miklós: Tánc egy életen át
Marcus Weeks: Mit tenne Nietzsche?
Holly Smale: A nagy finálé
Douglas Murray: Európa furcsa halála
Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Majoros Nóra: Pityke és prém
Verebes István: Tólig
R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő
Szív Ernő: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba
Henry James: The Aspern Papers
Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete
Charles Soule: Star Wars: Obi-van és Anakin
Pintér Judit Nóra: A krónikus betegségek lélektana
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Carol Souya: Évszakok
Hank Green: Az abszolút tökéletes izé
Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt
Chloe Benjamin: A halhatatlanok
Jón Kalman Stefánsson: Az ember szíve
Nényei Pál: A hit fényétől az ész világosságáig
Michel Bussi: Fekete vízililiomok
David Mitchell: Csontórák
Anne Jacobs: A villa
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Austin Kleon: Keep Going
Miriam Toews: Minden kis nyamvadt bánatom
Nadya Tolokonnikova: Lázadj!
William L. Myers Jr.: Életem védelme
Whitney Scharer: A fény kora
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő
Mark Edwards: A Vörös Özvegy
Kiss József: Kiss József háborús versei
Sergio Failoni: Hangfogó nélkül
Moldova György: Az Úr jó vitéze
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai
Hamvas Béla: A halhatatlanság tüzében
K. J. Parker: Prosper's Demon
Morgan Larsson: Az utolsó szög
Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba
Rodaan Al Galidi: Az autista és a postagalamb
Jonas Jonasson: Édes a Bosszú Részvénytársaság
Arthur Brand: Hitler lovai
Wu Ming-Yi: Az ellopott bicikli
Penelope Bloom: Her Muffin – Felfalnám
Guillaume Musso: Egy párizsi apartman
Matteo Strukul: Az eretnek
Vigdis Hjorth: A tanárnő dala
Matthew McConaughey: Zöldlámpa
Platón: Phaidón
Robert Galbraith: Zavaros vér
Michael J. Sullivan: Dulgath halála
Visky András: Mire való a színház?
Papp Csilla: Minden életemben szerettelek
Thomas Savage: A kutya karmai közt
Anne Frasier: A testszámoló
V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete
Halmosi Sándor: Neretva
Karl Ove Knausgård: Ősz
Sarah Winman: Csendélet
André Kostolany: A befektetés művészete
Rachel Cusk: Babérok
Karl Ove Knausgård: Nyár
Veronica Roth: A vég és más kezdetek
Bódis Kriszta: Kisasszonyképző
Garrett Ryan: Naked Statues, Fat Gladiators, and War Elephants
Polcz Alaine: Magam világa
Julia May Jonas: Vladimir
Steve Berry: Az Omega-faktor
Rick Rubin: A kreatív folyamat
Linda Kage: To Professor, with Love – Tanáromnak szeretettel
Brandon Sanderson: Yumi and the Nightmare Painter
Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben
Mircea Cărtărescu: Szolenoid
Lionel Casson: Libraries in the Ancient World

Idézetek

Szelén>!

[…] semmi a világon nem lehet fontosabb, mint a művészet.

Kapcsolódó szócikkek: művészet
lotaria>!

A művészet fölötte áll minden profán. átmeneti és időszakos ideológiának. Az ő értékrendjében. Az esztétikai minőség fokmérőjenem a konzervativizmus vagy liberalizmus. Ezek a fogalmak az ő lelkivilágában különben sem leszűkített, átértelmezett és devalvált politikai eszmék, hanem világnézeti kérdések. Csak iszonyatosan sajnálni tudja, hogy ma már ezt elfelejteni látszik…

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művészet
PsyMinded>!

Csak akik pillantást vethetnek a halál szörnyű végtelen folyosójába, amely túlságosan nyivánvaló ahhoz, hogy elmélkedni lehessen rajta, azoknak van szükségük rá, hogy elveszítsék magukat a szerelemben, vagy a művészetben.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művészet
Chöpp >!

A művészet olyan kényszerekből meríti életét, életét, amelyeket maga ró magára: mások kényszerétől meghal.

375. oldal Albert Camus 33. A művész és kora

Kapcsolódó szócikkek: művészet
iv_dori>!

Ha a világ érthető volna, nem létezne művészet

25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művészet
gesztenye11>!

– Ha már benne vagyunk az idézetekben: Cézanne írta egyszer a fiának: most végre kezdem megérteni a művészet lényegét! – és néhány nap múlva meghalt. Hát valahogy így kellene.

71. oldal - IV.

Kapcsolódó szócikkek: Cézanne · halál · idézet · lényeg · művészet
NikoLetti>!

Hiszen beleszületünk a művészetbe. Ez valami felsőbb erő, és mi kiválasztottak lettünk, akik élhetnek ezzel az erővel. Hiszek benned, Doris. Hiszek abban, hogy benned él az alkotás ereje.

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művészet
Belle_Maundrell>!

A művészet számomra az élet alapfeltétele, nem visszaigazolást keresek, az alkotásom célját veszti, amint csak gondolok arra, hogy a műveimet megítélik.

188. oldal

Morgan Larsson: Az utolsó szög Koporsókészítés svéd módra

Kapcsolódó szócikkek: művészet
psvianne>!

A művészet halott. Te lehetsz a következő.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művészet
Lélle P>!

[…] egymás után négy, gyilkosan elmarasztaló kritika jelent meg – mindegyik név nélkül. A legjellemzőbb, legtömörebb talán a Scots Observer vádbeszéde:
„Ugyan mi haszna van a trágyadombon kapirgálni? A világ tisztességes, s benne az egészséges lelkületű férfiak és a becsületes nők jóval nagyobb arányban fordulnak elő, mint a csalók, a megesettek, illetve a ferde hajlamúak. Mr. Oscar Wilde már megint valami olyasmit írt le, amit jobb lett volna nem leírni; mert bár a Dorian Gray arcképe, melyet a Lippincott-nál közöltetett, eredeti, érdekes, helyenként okos mű, nyilvánvalóan művelt ember munkája, mint művészet mégis hamis – mert voltaképpen csak az igazságügyi orvostan szempontjából érdekes; hamisan közelít az emberi természethez – mert főhőse valóságos ördög; hamis az erkölcse is – mert a szerző nem tisztázta kellőképpen, hogy vajon nem a természetellenes aljasságot pártolja-e a tiszta, egészséges, ép élettel szemben. A történet, amely csupa olyasmit taglal, ami leginkább a bűnügyi rendőrségre tartozik (sőt, amiket még ott is titkosan kezelnének), nem válik dicsőségére sem a szerzőnek, sem a szerkesztőnek. Mr. Wilde-nak van esze, stílusa és művészete; de ha nem képes másról írni, csak törvényen kívüli nemesekről és perverz táviratkihordó fiúcskákról, akkor minél hamarabb választja az úriszabóságot (vagy valamely más tisztes mesterséget), annál kisebb csorbát szenved saját jóhíre és a közerkölcs.”
Wilde ekkor még úriemberi kötelességének érezte, hogy a félreértéseket a szerkesztőséghez intézett levélben oszlassa el. Nem kérte ki magának, hogy a könyvében egyáltalán nem szereplő prostituált sürgönykihordó fiúkkal akarták lejáratni – ezúttal ennél sokkal magasabb régiókban járt:
Az Önök recenzense szerint én nem teszem elég világossá, hogy az erényt helyezem-e a romlottság elébe, vagy megfordítva. Egy művésznek, szerkesztő úr, kérem, nincsenek etikai vonzalmai. Az erény s a romlottság olyanok neki, mint a festőnek a paletta színei. Nem többek ennél, s nem is kevesebbek. A művésznek csak arra van gondja, hogy általuk művészi hatás érhető el, s el is éri ezt a hatást.
[…]
A történet drámai kifejlete érdekében arra volt szükség, hogy Dorian Gray az erkölcsi züllés levegőjével vétessen körül. Máskülönben a történetnek nem lenne tétje s értelme. A könyvet szerző művésznek az volt a célja, hogy a könyv levegőjét ködössé, homályossá, meghatározhatatlanná tegye. Véleményem szerint, szerkesztő úr, ezt a szerző el is érte. Mindenki a saját bűneit látja bele a Dorian Gray-be. Hogy melyek Dorian Gray bűnei, azt senki se tudja. Aki rájön, maga követi el őket.

116-117. oldal, Dorian Gray arcképe (Európa, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: bűn · Dorian Gray · erény · etika · írás · író · könyv · kritika · művész · művészet · Oscar Wilde