művészet fogalom

Ottlik Géza: Iskola a határon
Agatha Christie: Öt kismalac
Eric Knight: Légy hű magadhoz
Lee Stringer – Kurt Vonnegut: Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról
Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Anthony Burgess: A narancsműves testamentuma
Richard P. Feynman: „Tréfál, Feynman úr?”
Jim Crace: Halottnak lenni
Joyce Carol Oates: Luxusvilág
Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége
Esterházy Péter: A halacska csodálatos élete
Tisza Kata: Magyar pszicho
Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő
Kosztolányi Dezső: Gyémántgöröngyök
Charles Bukowski: Hollywood
Jeff Lindsay: Dexter dühödt démonai
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Heinrich Mann: Ronda tanár úr
Ivan Szergejevics Turgenyev: Apák és fiúk
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Zbigniew Herbert: Labirintus a tengerparton
John Updike: Az eastwicki boszorkányok
Jasper Fforde: A Jane Eyre eset
Oscar Wilde: Lord Arthur Savile bűne
Michel Houellebecq: A csúcson
Chuck Palahniuk: Cigányút
Thomas Mann: Doktor Faustus / A Doktor Faustus keletkezése
Arthur C. Clarke: A város és a csillagok
Garaczi László: Metaxa
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes költeményei
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
Lawrence Durrell: Alexandriai négyes
Aldous Huxley: Szép új világ
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
John Irving: Garp szerint a világ
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz
Thomas Merton: Hétlépcsős hegy
Szepes Mária: Füveskönyv
Irving Stone: A napsugár fia
William Somerset Maugham: Az ördög sarkantyúja
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Mario Vargas Llosa: Julia néni és a tollnok
Erich Fromm: A szeretet művészete
Borisz Paszternak: Zsivago doktor
Kertész Imre – Esterházy Péter: Egy történet
Irving Stone: Van Gogh élete
Fritz Riemann: A szorongás alapformái
Pierre La Mure: Moulin Rouge
Charles Bukowski: Egy vén kujon jegyzetei
Hamvas Béla: Scientia sacra
Pavel Vezsinov: A sorompó / A fehér szalamandra
Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa
Hermann Hesse: Narziss és Goldmund
Aldous Huxley: Pont és ellenpont
Desmond Morris: Az emberállat
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Graffiti
Philip K. Dick: Már megint a felfedezők
Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Bruno Schulz: Fahajas boltok
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
Misima Jukio: Az aranytemplom
Eugène Delacroix: Delacroix naplója
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
Publius Ovidius Naso: Átváltozások
Laurie Halse Anderson: Hadd mondjam el…
Láng György: Primavera
Marcel Proust: A megtalált idő
Fritz Leiber: Éjasszonyok
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete
William Somerset Maugham: Catalina
Romain Gary: Lady L.
Ken Follett: A Modigliani-botrány
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Jostein Gaarder: Vita brevis
Hamvas Béla: Arkhai
Hamvas Béla: Szarepta
Eckhart Tolle: Csend a világ közepén
Szepes Mária: Raguel hét tanítványa
Rainer Maria Rilke: Duinói elégiák / Duineser Elegien
Forgács Zsuzsa Bruria (szerk.): Szomjas oázis
Steve Berry: A borostyánszoba
Lion Feuchtwanger: A zsidó háború I-II.
Aldous Huxley: Az észlelés kapui
Kosztolányi Dezső: Levelek / Naplók
Eric Clapton: Clapton – Az önéletrajz
Henri Perruchot: Cézanne élete
Török András: Oscar Wilde világa
Balázs Béla: Halálesztétika
Deborah Moggach: Tulipánláz
Michael Hoeye: Egy egér sem halhatatlan
Bókay János: Bohémek és pillangók
Maki Murakami: Gravitation 1
Donna Leon: Halál idegenben
Buda Béla: Empátia
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei
Szergej Sznyegov: Istenemberek
Camilla Läckberg: Jéghercegnő
Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana
Egon Friedell: Az újkori kultúra története I-VI.
Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai
Henri Bergson: A nevetés
Makszim Gorkij: Ahogy én tanultam
Tom Wolfe: Festett malaszt
Oscar Wilde: A kritikus mint művész
Jim Morrison: Amerikai ima
Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Bokor Pál: A siker helye Hollywood
Aldous Huxley: Divatok a szerelemben
Bernd Growe: Edgar Degas
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Aldous Huxley: Nyár a kastélyban
Jiří Kratochvil: Éjszakai tangó
Hans Robert Jauss: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika
Csuang-ce bölcsessége
Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása
Martin Heidegger: A műalkotás eredete
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Kassák Lajos: Tisztaság könyve
Verena Kast: Búcsú az áldozatszereptől
Aldous Huxley: Pont – ellenpont
Heinrich Böll: Frankfurti előadások
Moldova György: Az utolsó töltény 6.
Alfred de Vigny: Cinq-Mars összeesküvése
Gauguin
Robert A. Heinlein: Stranger in a Strange Land
Paul Roth: Istennel mindig beszélhetünk
Gál Zsuzsa: Liszt Ferenc
Timo Parvela: Ella és barátai
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás
Nyíri Tamás: Az ember a világban
Egon Erwin Kisch: Kriminalisztikai kalandozások
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
Philip Roth: Kommunistához mentem feleségül
Charles Martin: Ahol a folyó véget ér
Modigliani
Venyjamin Kaverin: Verlioka
Örkény István: Négyeskönyv
Köves Erzsébet (szerk.): Interjú I-II.
Pilinszky János: Nagyvárosi ikonok
Karel Čapek: Foltýn zeneszerző élete és munkássága
Elizabeth Wurtzel: Prozac Nation
Oscar Wilde: De Profundis
Bánffy Miklós: Megszámláltattál…
Louis Fürnberg: A betlehemi hangos éjszaka
Fodor Miklós: Lényegretörő pszichológia – Magyarázatok az emberi viselkedésre
Honoré de Balzac: Chabert ezredes és más elbeszélések
Michelangelo Buonarroti: Michelangelo Buonarroti versei
Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek
Walter Isaacson: Steve Jobs életrajza
Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban
Váli Dezső: B. napló
Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei
Csontváry-emlékkönyv
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol
Alexander von Schönburg: Pénz nélkül gazdagon
Saul Bellow: Sammler bolygója
Agneta Pleijel: Lord Sohamár
Margaret Atwood: Guvat és Gazella
Cato – Publilius Syrus: Latin mondások
Stephanie Perkins: Anna és a francia csók
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége
Jennifer Ashley: Lord Mackenzie tébolya
Bächer Iván: Kurgast
Walkó György (szerk.): Weimar és a német klasszicizmus
Paul Brunton: Misztikus tanítások
Konfuciusz: Konfuciusz bölcseletei
Brian W. Aldiss: Szuperállam
Tiffany Reisz: A szirén
Jean Genet: Töredékek… és más írások
Anthony Capella: A kávék költője
Dóka Péter: A kék hajú lány
Seth Godin: Ikarosz tévedése
Stephen King: Minden sötét, csillag sehol
Christopher Moore: Te szent kék!
Vekerdy Tamás: Jól szeretni
Timothy Radcliffe: Új dalt énekeljetek
Balogh Tibor: Lélek és játék
Riikka Pulkkinen: Igaz
Friedrich Nietzsche: A dionüszoszi világszemlélet
Kiss Tibor – Zelnik József: Testamen
Florian Illies: 1913
Nicholas Sparks: Hosszú utazás
Alessandro D'Avenia: Senki sem tudja
Éles Csaba (szerk.): Színek, szerelmek, szenvedélyek
Michael Grant – Katherine Applegate: Eve & Adam – Éva és Ádám
Katie McGarry: Pushing the Limits – Feszülő húr
Rainbow Rowell: Eleanor és Park
Erik Axl Sund: Éhség
Sarah J. Maas: Crown of Midnight – Éjkorona
Jaume Cabré: Én vétkem
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Sebastian Faulks: Madárdal
Margaret George: VIII. Henrik önéletrajza
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma
Horváth György: Személyiség és öntevékenység
Elizabeth Bear: Range of Ghosts – Szellemek hegyei
Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock – Bocsáss meg, Leonard Peacock!
Katus László: Európa története a középkorban
Blake Crouch: A pokol kapujában
Nora Roberts: A gyűjtő
Jandy Nelson: Neked adom a napot
Samantha Shannon: A Mímes Rend
David Lagercrantz: Ami nem öl meg
André Maurois: Az élet művészete
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Garaczi László: Wünsch híd
Tavi Kata: Táncvarázs
James Goss – Douglas Adams: A halál városa
Pozsonyi Ádám: Irgalom atyja, ne hagyj el!
Cecil Roth (szerk.): Jewish Art
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Háy János: Ország, város, fiú, lány
Lauren Beukes: Torzók
Ondrej Štefánik: Ujjatlan város
Elizabeth Gilbert: Big Magic
Richard Koch: A 80/20 elv
Szélesi Sándor: Pokolhurok
Olivia Laing: The Lonely City
Montaigne – André Gide: A tapasztalásról
Szilasi László: Amíg másokkal voltunk
Réz András: Már egyáltalán nem szorongok, de teljesen be vagyok…
Csendes Nóra: Zápor utca
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
Edward Rutherfurd: New York
Jeremej Ajpin: Az Első Földet kerestükben
Colleen Hoover: Maybe Someday – Egy nap talán
Grant Morrison: Batman: Batman és fia
Steven Pressfield: A Művészet Háborúja
Helen Rappaport: A négy nővér
Pam Grout: Kreatív lélek
Dan Brown: Eredet
Braun Miklós: Tánc egy életen át
Holly Smale: A nagy finálé
Douglas Murray: Európa furcsa halála
Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Majoros Nóra: Pityke és prém
Henry James: The Aspern Papers
Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete
Charles Soule: Star Wars: Obi-van és Anakin
Pintér Judit Nóra: A krónikus betegségek lélektana
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Carol Souya: Évszakok
Hank Green: Az abszolút tökéletes izé
Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt
Chloe Benjamin: A halhatatlanok
Jón Kalman Stefánsson: Az ember szíve
Nényei Pál: A hit fényétől az ész világosságáig
Michel Bussi: Fekete vízililiomok
David Mitchell: Csontórák
Anne Jacobs: A villa
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Austin Kleon: Keep Going
Miriam Toews: Minden kis nyamvadt bánatom
William L. Myers Jr.: Életem védelme
Whitney Scharer: A fény kora
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő
Mark Edwards: A Vörös Özvegy
Kiss József: Kiss József háborús versei
Sergio Failoni: Hangfogó nélkül
Moldova György: Az Úr jó vitéze
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai
K. J. Parker: Prosper's Demon
Morgan Larsson: Az utolsó szög
Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba
Rodaan Al Galidi: Az autista és a postagalamb
Jonas Jonasson: Édes a Bosszú Részvénytársaság
Arthur Brand: Hitler lovai
Guillaume Musso: Egy párizsi apartman
Vigdis Hjorth: A tanárnő dala
Robert Galbraith: Zavaros vér
Michael J. Sullivan: Dulgath halála
V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete

Idézetek

DarknessAngel >!

Eleanornak igaza volt: sosem nézett ki szépen. Művészien nézett ki, és a művészetnek nem muszáj szépnek lennie; azt kell elérnie, hogy érezz valamit.

173. oldal, 28 (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Eleanor Douglas · művészet · Park Sheridan
damaru>!

– Mindent lehet mellékesen, csak művészetet nem. Vagy teljes lélekkel, vagy sehogy.

11. oldal, 1. rész, 1. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Balogh Csaba · művészet
6 hozzászólás
Csabi P>!

Barátom szerint a világ egyetlen mentsége, hogy nyersanyagul szolgál a művészet számára.

101. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művészet
ludovika>!

A művészet valóban felülmúlja az életet. Az egyetlen, ami megállítja az időt.

404. oldal

Pierre La Mure: Moulin Rouge Henri de Toulouse-Lautrec életregénye

Kapcsolódó szócikkek: művészet
Sheila_7 I>!

Talán a zenében és a művészetben olyan mágia van, amit nem lehet feltartóztatni.

142. oldal, 15. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: művészet · zene
1 hozzászólás
tataijucc>!

A művészet érzelmek nélkül olyan, mint a csokitorta cukor nélkül. Nem ér semmit.

Kapcsolódó szócikkek: művészet
sztimi53>!

Művészetből nem lehet megélni. A művészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet. A művészet, akármilyen jól vagy rosszul csinálja valaki, a lelket táplálja, az Isten szerelmére! Énekeljünk a tus alatt! Táncoljunk a rádió mellett! Meséljünk történeteket. Írjunk verset, akár rossz verset is a barátainknak. Csináljuk olyan jól, amilyen jól csak tudjuk. Csodálatos jutalomban lesz részünk. Alkotni fogunk valamit.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művészet
Sli P>!

    A helyes út töltse be szándékod,
az erényekben leld viszonyításod,
    az éberség legyen támaszod,
örömödet a művészetekben találod.

143. oldal, VII. fejezet (Golden Goose, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: éberség · erény · művészet · öröm · szándék
6 hozzászólás
Chöpp P>!

– Aki egyszer belekóstol a művészet szépségébe, annak megváltozik az élete. Ha egyszer meghallgatod a Monteverdi-kórust, megváltozik az életed. Ha közelről látsz egy Vermeert, megváltozik az életed; miután elolvasod Proustot, már nem vagy ugyanaz az ember. De azt nem tudom, hogy miért.

425. oldal

Jaume Cabré: Én vétkem A regények regénye

Kapcsolódó szócikkek: művészet
Uzsonna>!

A művészet érzelmek nélkül olyan, mint a csokitorta cukor nélkül. Nem ér semmit. Ha legközelebb a fáiddal foglalkozol, ne gondolj a fákra. Szerelemre, gyűlöletre gondolj, boldogságra, dühre – bármire, ami érzelmeket hoz elő belőled. Amitől izzadni kezd a tenyered, begörbülnek a lábujjaid. Koncentrálj erre az érzésre. Ha az ember nem fejezi ki magát, fokozatosan meghal. Megdöbbennél, hogy mennyi felnőtt halott már belül – úgy töltik a napjaikat, hogy fogalmuk sincs, kik ők, csak várják a szívrohamot vagy a rákot, hogy befejezze a munkát. Ez a legszomorúbb dolog.

A művészettörténet tanár mondja ezt is

Kapcsolódó szócikkek: érzelem · Mr. Freeman · művészet