munka fogalom
Idézetek
Talán azt sikerült a legnehezebben megértetnünk – nemcsak a vándorral, hanem mindenki mással is közel és távol –, hogy mit jelent nekünk a munka.
Hiszen ők hogyan olvassák ki a Szentírásból, miszerint orcád verítékével keresd a te kenyered? Hát úgy, hogy valahányszor munkálkodni kezd az ember – és verje meg az ördög, aszongya, de muszáj néha dolgozni, ha nem akarunk éhen halni –, vagyis valahányszor dolgos a kéz, és nem pihen ölben, az gyötrelmet, szenvedést és küszködést jelent.
Mi pedig – de nem érti ezt senki más – épp ellenkezőleg: Akkor szenvednénk csak igazán, ha tétlenségre lennénk kárhoztatva.
59-60. oldal (Magvető, 2020)
Pedig a keleti mentalitás egyszerűen látja a dolgokat. A halál éppoly elkerülhetetlen, mint a születés, és hogy korán jön-e, vagy későn, az Allah akaratától függ. És ez a meggyőződés, ez a belenyugvás sommásan elintézi azt, ami a mi világunk átka – a szorongást. Lehetséges, hogy ismerik a szükséget – de a szorongást nem. A semmittevés pedig az ember áldott és természetes állapota – a munka természetellenes szükségszerűség.
107. oldal
A napot úgy töltötte, ahogy minden hivatali napot, amely a halál egy fajtája volt számára. Mindenki más számára az, szokta mondani Kafka barátainak, csak az emberek tömegei ezt nem tudják, mivel a szolgaságnak és a tompaságnak olyan mély fokára süllyedtek, ahonnan már nem lehet többé ki se látni. Aki azonban még néhány pillanatra felébred abból a kábulatból, amelyet manapság az életnek neveznek, abban a tetszhalott állapotban, ahová a modern államok száműzik a polgáraikat, kevesen ismerik fel mindezt.
Az életpártiság a szórakozást, a játékokat, a szeretetet, érdekes munkát, hobbit, nevetést, zenét, táncot, a másokra való odafigyelést és az emberekben való hitet jelenti. Az életellenesség pedig a kötelességtudatot, az engedelmességet, a hasznot és a hatalmat. A történelem folyamán eddig az életellenesség győzött, és továbbra is győzni fog, ameddig a fiatalságot arra nevelik, hogy a mindenkori felnőtt elképzelésekhez idomuljon.
350. oldal
A. S. Neill: Summerhill 95% A pedagógia csendes forradalma
– Arrafelé a majmok is ponchót viselnek?
– A hegyvidéken nincsenek majmok. Paka sincs. Arrafelé nem vadászik senki.
– Hát akkor mit esztek?
– Ami akad. Krumplit, kukoricát. Néhanapján, ünnepkor levágunk egy-egy disznót vagy tyúkot. Vásárkor meg viszkacsát.
– De ha nem vadásztok, akkor mivel foglalkoztok?
– Dolgozunk. Napkeltétől napnyugtáig.
– Micsoda ostobaság! Rettentő buták vagytok! – mondták ki ítéletüket a shuarok.
42. oldal
Bizony, nagy határ szar ez az egész! Az embernek belevásik a valaga, annyit kell gürcölnie a puszta megélhetésért. A legtöbb állásból nem telik másra, mint hogy fedél kerüljön a feje fölé, megtömje a pofáját és felöltözzön, még ha másodkézből vett kacatból is. És nincs kiút, dolgozni muszáj; valamennyien ugyanabban a csapdában vagyunk.
62. oldal
– Szeretem a munkámat.
– Na és? Nem vagy egyedül, tele van a világ viszonzatlan szerelemmel.
309. oldal