munka fogalom

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
Robert Merle: Malevil
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Örkény István: Tóték
Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio
J. Goldenlane: A jósnő hercege
Chuck Palahniuk: Halálkultusz
Louis-Ferdinand Céline: Utazás az éjszaka mélyére
Erlend Loe: Doppler
Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
P. G. Wodehouse: Forduljon Psmithhez!
Ayn Rand: Az ősforrás
Kertész Imre: Gályanapló
Jiři Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról
Joseph Joubert: Gondolatok
Boris Vian: Tajtékos napok
Roberto Saviano: Gomorra
Charles Bukowski: Tótumfaktum
Stephen King: Az írásról
Herman Brusselmans: A férfi, aki munkát talált
Borisz Akunyin: Különleges megbízatások
Viktor Pelevin: Empire 'V'
Bret Easton Ellis: Holdpark
Dževad Karahasan: Keleti díván
Jack Kerouac: Átutazóban
Lénárd Sándor: Völgy a világ végén s más történetek
Daniel Quinn: B története
Louisa May Alcott: Kisasszonyok
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Christina Dodd: Gyertya az ablakban
Dean R. Koontz: Virrasztók
Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban
Milan Kundera: Lassúság
Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása
Benedek István: Aranyketrec
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Frances Mayes: Édes élet Itáliában
William Wharton: Apa
Timothy Ferriss: 4 órás munkahét
Wass Albert: Mire a fák megnőnek
Fodor Ákos: Addig is
Borisz Paszternak: Zsivago doktor
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Kassai Lajos: Lovasíjászat
Voltaire: Candide vagy az optimizmus
Kahlil Gibran: A próféta
Irving Stone: Van Gogh élete
Szepes Mária: A Vörös Oroszlán
Füst Milán: Ez mind én voltam egykor
Terry Pratchett: Kisistenek
Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok
Hamvas Béla: Scientia sacra
A. S. Neill: Summerhill
Thomas Harris: Hannibal
Frederik Pohl: Csernobil
Balázs József: Magyarok
Hans Christian Andersen: Andersen legszebb meséi
Wass Albert: Rézkígyó / Te és a világ
Albert Camus: A lázadó ember
Edmondo De Amicis: Szív
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Agatha Christie Mallowan: Így éltünk Mezopotámiában
Móra Ferenc: Dióbél királyfi
Dennis Lehane: A Mystic River rejtélye
Charles de Coster: Thyl Ulenspiegel
Tersánszky Józsi Jenő: Én fogom az aranyhalat
John Steinbeck: Késik a szüret
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Böszörményi Gyula: Fiókszavak
Wass Albert: Eliza és a ház, amit Jacob épített
Aiszóposz: Aiszóposz meséi
Fodor Ákos: Buddha Weimarban
Tove Jansson: Muminbocs és az üstökös
Lawrence Block: A halál völgyében
Michael Crichton: A nagy vonatrablás
Spiró György: Kerengő
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete
Boros István – Vértessy Péter: Narkó blues
Henry Gidel: Coco Chanel
Kosztolányi Dezső: Pacsirta / Édes Anna
H. Jackson Brown: Újabb kis útmutató az élethez
Erich Maria Remarque: Az ígéret földje
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Egymilliárd évvel a világvége előtt
Alexandre Dumas – Adolf Mützelburg: A világ ura I-II.
Jeremy Cherfas – Roger Lewin (szerk.): Nem csak munkával él az ember
Csupor Tibor: Mikor Csíkból elindultam
Buda Béla: Empátia
Borisz Akunyin: A koronázás
Hésziodosz: Istenek születése / Munkák és napok
Márai Sándor: Napló 1976–1983
Karl Marx – Friedrich Engels: Válogatott művei I-III.
Borbás Mária (szerk.): A fizikusok
Agatha Christie: Örök éj
Daphne du Maurier: A francia kalóz szeretője
Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer
Jack Kerouac: Gerard látomásai
Marie Haddou: Merj nemet mondani!
Luis Sepúlveda: Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Leo Frobenius: Afrikai kultúrák
Boncz Géza: Az őrület határa
Richelle Mead: Vámpírakadémia
Antoine de Saint-Exupéry: A katedrális kövei
Fekete Gyula: Az orvos halála
Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen
Thomas Bernhard: Kioltás
Radnóti Miklós: Napló
Wass Albert: Magyar számadás
Berkesi András: Siratófal
M. Scott Peck: A járatlan út
Ambrose Bierce: Ördögi kislexikon
Gábor Andor: Doktor Senki
Földes Anna: Beszélgetni jó
Per Petterson: Lótolvajok
Danielle Steel: Fenség
Biblia – Ótestamentum
Földi Pál: A Gestapo története
Honoré de Balzac: A vidéki orvos
Carl Sandburg: Abraham Lincoln
Scott Adams: A Dilbert-elv
Alföldy Jenő (szerk.): Versek a zsebben
Esterházy Péter: Esti
Douglas Preston – Lincoln Child: Temetői tánc
Csingiz Ajtmatov: Korai darvak
John Lloyd – John Mitchinson: Tévhitek a nagyvilágról
Caius Plinius Secundus: A természet históriája
Grigorij Fedoszejev: Élet a tajgán
Martin Walser: Menekülő ló
Richelle Mead: Véreskü
Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.): Kincses Erdély
Nagy József: Orvosi latin nyelvi alapismeretek
Schiller Erzsébet: Jó társaságban
Gretchen Rubin: Boldogságterv
Gérard Depardieu: Titkos leveleim
Gombos Gyula: Hillsdale
Lionel Shriver: Ennyit erről
XIII. Leó pápa: XIII. Leó pápa apostoli körlevele a munkások helyzetéről
Vincent Šikula: A sárgarigó
II. János Pál: Familiaris consortio – A családi közösség
VI. Pál pápa: Populorum progressio
Khalil Gibran: A Próféta / A Próféta kertje
Veres Péter: Pályamunkások
T. Aszódi Éva (szerk.): Rókavigasztaló
Kepes András: Tövispuszta
Hahn István: Zsidó ünnepek és népszokások
Erich Kästner: Mi újság volt tegnap?
Reinhard Marx: A tőke
Jim Davis: 15 csészés reggel
Jean-Paul Brighelli: Butaságra kárhoztatva
Csathó Kálmán: Vadászzsákmány
Emma Donoghue: A szoba
A. Kardasova: A kis Rob
H. A. Diederiks – J. Th. Lindblad – D. J. Noordam – G. C. Quispel – B. M. A. de Vries – P. H. H. Vries: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet
Örkény István: Lágerek népe / Emlékezők
Raana Raas: Elágazó utak
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő
David Mitchell: Felhőatlasz
Lakatos Levente: Bomlás
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok”
Noble Smith: A Megye bölcsessége
Jörgen Bitsch: Jivaro indiánok
Kunszabó Ferenc: Sárköz
Victor András: Élővilág 8.
Douglas Preston – Lincoln Child: Két sír
Yves Montand: Csupa napfény a szívem
Friedrich Nietzsche: Igazságról és hazugságról nem-morális értelemben
Dés Mihály: Pesti barokk
Monica Murphy: One Week Girlfriend – Heti csaj
Eckhart Tolle: „Kísérő” Eckhart Tolle A most hatalma (útmutató a megvilágosodáshoz) című könyvéhez
Francesca Ambrogetti – Sergio Rubin: Ferenc pápa
Gerely Jolán: Hivatás vagy robot…
Veszteségből nyereség, vereségből győzelem
Farkas Lívia: Ennél zöldebb nem lesz!
Michel Houellebecq: La carte et le territoire
Tim Tharp: The Spectacular Now
Karina Halle: On Every Street
Jojo Moyes: Akit elhagytál
Friedrich Nietzsche: A dionüszoszi világszemlélet
Robert Merle: Utolsó nyár Primerolban
Dan Millman: Az élet négy célja
Grecsó Krisztián: Megyek utánad
Chris Hadfield: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak
Lengyel Miklós: Dél-Korea
Roman Krznaric: Hogyan találjuk meg a nekünk való munkát?
Hámori Ottó: A vasbeton szobor
Jodi Picoult: Szelíd vadak
John le Carré: Tükrök háborúja
Andy Weir: A marsi
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Hamvas Béla: Művészeti írások I-II.
P. G. Wodehouse: Bízza Psmithre!
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája
George Cooper: Magánügy
Feldmár András: Hogyan lesz a gyerekből felnőtt?
Horváth György: Személyiség és öntevékenység
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák
Napóleon: Az uralkodás művészete
Janne Teller: Minden
Steven D. Levitt – Stephen J. Dubner: Agyament gondolkodás
II. János Pál pápa: Laboram exercens
Sabine Durrant: Így emlékezz rám
André Maurois: Az élet művészete
Juan Rulfo: Aranykakas
Greg McKeown: Lényeglátás
Irvin D. Yalom: Terápiás hazugságok
Anna Black: Tudatos jelenlét a munkában
Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
László András – Buji Ferenc: Genesis
Dmitry Glukhovsky: Metró 2035
Po Bronson: What Should I Do with My Life?
Rácz-Stefán Tibor: Túl szép
Matt Haig: Én és az emberek
Giorgio Armani: Giorgio Armani szerint a hülyék sosem elegánsak
Joanna Bator: Szinte éjsötét
Giovanni Cucci: Virtuális paradicsom vagy pokol.com?
Charles Bukowski: Egy vén kujon további feljegyzései
Richard Koch: A 80/20 elv
Kim Leine: Kalak
Barry Schwartz: Miért dolgozunk?
Szabó Pál – Fábián Nagy László: Kerámia- és porcelánipari szakmai ismeret II.
M. Robinson: El Diablo (angol)
Turóczi Ildikó: Boszorkányok, sámánok, varázslók
Matt Haig: Miért érdemes életben maradni?
Clare Mackintosh: Az igazság pillanata
Carmine Gallo: Storytelling
Mai Jia: Kódfejtő
Kertész Erzsi: A hógömb fogságában
Ízek, imák, szerelmek nyomában
Lisa Kleypas: Az ördög télen
Konok Péter: Történetek a kerítés tövéből
Keith Stuart: Kockafiú
Sam Atkinson: A business nagykönyve
Martin Ford: Robotok kora
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?
Szendi Gábor: Szárnyakat adni
Notker Wolf: Szánj időt magadra, hogy életed legyen
Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Nora Roberts: A Sors csillagai
Vida Gábor: Egy dadogás története
Bódi Péter: Hipster
Kaszás György: Kreativitássuli
John Grisham: A súgó
Ella Frank: Tease
Mészáros Gábor: PraxisBarátság
Meik Wiking: Lykke
Chris Claremont: Rozsomák
Darryl Ponicsán: Az utolsó szolgálat
Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa
Verebes István: Tólig
Kylie Scott: It Seemed Like a Good Idea at the Time
Han Kang: Nemes teremtmények
Dave Crenshaw: A kikapcsolódás ereje
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Steven D'Souza – Diana Renner: A nemcselekvés
Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia
Sárfalvi Béla – Tóth Aurél: Földrajz I. osztály
Jón Kalman Stefánsson: Az ember szíve
John P. Strelecky: Miért kávézó
Kötter Tamás: Nem kijárat
Guillaume Musso: Central Park
Robert Kegan – Lisa Laskow Lahey: Mindenki kultúrája
Ella Frank – Brooke Blaine: Halo
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban
Marjane Satrapi: Persepolis
J. Goldenlane: Térdig sárban
Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan – Maureen Johnson – Kelly Link – Robin Wasserman: Az árnypiac kísértetei
Papp Miklós: A Papp válaszol
Daniel Tudor: Kérdezz meg egy észak-koreait!
Kylie Scott: Love Song
Reisinger János: A Biblia a nyugalomnapról
Brooke Blaine – Ella Frank: Danger Zone
Banka Roland: A szamaras zarándok
Steve Berry: A varsói protokoll
J. D. Robb: Shadows in Death
Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások
Závada Pál: Wanderer
Kommunisták harca a magyar ifjuság boldog életéért
Ian McEwan: Mi, gépek
Brian McClellan: A birodalom vére
Heather Dune Macadam: 999 fogoly
Ismerd meg a világot
Ella Frank – Brooke Blaine: Jingle Bell Rock
Dávid Sándor – Dobor Dezső: Keleti 100
Dekameron-projekt
Oscar Wilde: De Profundis / Az emberi lélek és a szocializmus
Borbély Szilárd: Kafka fia
Nedra Glover Tawwab: Set Boundaries, Find Peace
Szántó Dániel: A hatszög
Presser Gábor: Presser könyve 2.
Kylie Scott: Fake
Gerlóczy Márton: A katlan
John Cure: Hamu
Ella Frank: Edible
Linda Thomas: Szeretni a takarítást?!
Karlo Z. Valois: Az üzleti világról a tradíció fényében
Zágorec-Csuka Judit: Kiűzve az édenből
Neil Gaiman: Books of Magic – A mágia könyvei
Richard Chizmar: A rémkirály nyomában
Byung-Chul Han: A rítus eltűnése
Jenna Woginrich: One-Woman Farm
Vida Gábor: Senkiháza
Tarryn Fisher – Willow Aster: Jackal
Sara Nisha Adams: A lélekkert
Ken Follett: A világosság fegyverei
Vörös Csaba: A vagongyári MAN-program
John Grisham: A biloxi fiúk
Bihary Péter: Rose von Jericho
Robin Cook: Éjszakai műszak
Lee Child – Andrew Child: A titok

Idézetek

Citrompor>!

Amit nem értek, az az, hogy mi a különbség egy olyan munka között, amit nem szeretünk, sőt esetleg a munkaadónkat se, és aközött, hogy valakinek a rabszolgája vagyunk? A munka jellegén múlik? A fizetésen? A munkaidőn?

60. oldal, Sárga fény (Scolar, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: munka
2 hozzászólás
Carmilla >!

A munka fő eredménye, hogy megakadályozza a közönséges természetűek semmitevését

76. oldal, Pillantások a népek jelenébe és jövőjébe

Kapcsolódó szócikkek: munka
Szávitrí>!

MUNKA

Lopja a napomat.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: munka
pwz I>!

Minden munka nehéznek látszik, amíg az ember neki nem lát.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: munka
2 hozzászólás
NenaK>!

– Gyakran gondolok arra, hogy az élet egyik legnagyobb ajándéka, ha valakinek megadatik, hogy azzal keresse a kenyerét, amit szeret.

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: munka
Málnika P>!

A teljesítményalapú kultúránkban mindig a kimeneten van a hangsúly: ahelyett, hogy azt néznék, mit értünk el, arra fókuszálunk, hogy mennyit dolgozunk.

89. oldal (A cselekvés működési zavarai)

Steven D'Souza – Diana Renner: A nemcselekvés Hogyan legyünk eredményesek kevesebb erőfeszítéssel?

Kapcsolódó szócikkek: munka · teljesítmény
Kkatja P>!

Manapság csak az élettől elvonult milliárdos engedheti meg magának egy állat életformáját: hogy a természetben éljen az emberi szervezet számára legmegfelelőbb klimatikus viszonyok között, hogy sokat mozogjon, hogy ökológiai szempontból tiszta élelmet fogyasszon, és hogy mindeközben semmin se idegeskedjen. Gondoljátok csak meg: az állatok közül egy sem dolgozik.
     – Hát a mókusok? – kérdezte Héra. – Hiszen ők mogyorót gyűjtenek.
     – Kedveském, az nem munka. Ha mondjuk a mókusok reggeltől estig azzal foglalkoznának, hogy egymásra sózzák a megsavanyodott medveszart, na az már munka lenne. A mogyorógyűjtés viszont ingyenes shoppingolás. Dolgozni csak azok a barmok dolgoznak, amelyeket az ember tenyésztett ki a saját képére és hasonlatosságára. Meg persze maga az ember. Ha, mint állítod, a pénz arra való, hogy megkönnyítse az életet, akkor az emberek miért próbálják egész életükön át megszerezni, egészen addig, míg vén trotty nem lesz belőlük?

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: munka · pénz
madárka>!

A szerelem varázslatos, romantikus, féktelen… de a szerelem és a szeretet két külön dolog. Vagy? Nem így van? Senki sem bír éveken keresztül szerelmes lenni. Amikor az ember szerelmes, nem tud másra gondolni, elfelejti a barátait, a munkáját, az éhséget. Ha egyfolytában szerelmesek lennénk, éhen pusztulnánk. A szeretet azt jelenti, hogy… olykor-olykor szerelmesek vagyunk. Józanul.

69. oldal (Animus, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: barát · éhség · munka · szerelem
orvosi_székfű>!

És ha nem tudsz szeretettel munkálkodni, hanem csak utálattal, akkor jobb, ha otthagyod a munkádat, és leülsz a templom kapuja elé, és alamizsnát kérsz azoktól, akik örömmel munkálkodnak.
Mert ha közönnyel sütöd a kenyeret, keserű kenyeret sütsz, amely az ember éhének csak felét mulasztja el.
És ha utálattal sajtolod a szőlőt, utálatod mérget párol a borba.
És énekelj bár úgy, mint az angyalok, ha nem szeretsz énekelni, dalod süketté teszi az emberek fülét a nappal és az éjszaka hangjaira.

28. oldal (Helikon, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: munka · szeretet · utálat
Matisa86>!

[B. F.] Hogyan ítéled meg önmagad és a munka kapcsolatát?

[L. A.] Nézd, életem talán legnagyobb tévedése az volt, hogy valaha is dolgoztam, s ezért ebben a vonatkozásban – hogy egyáltalán hajlandó voltam dolgozni – kénytelen vagyok nagyon negatíve megítélni önmagam. Igaz, mindig is tudtam, hogy ez csak átmeneti lesz, de még így sem lett volna szabad belemenni ebbe.

[B. F.] És magáról a munkáról hogyan vélekedsz?

[L. A.] Ez a kor olyan munkát és munkákat vetett fel, amilyenek korábban soha nem voltak, éspedig lényegük szerint soha nem voltak. Indiában a súdra vagy a csándála sem végzett olyan munkát, mint mondjuk én a Ferroglobusnál, ahol a sósavgőzök miatt majdnem meghaltam. Ilyen munkák nem voltak valamikor! És ez alól az adminisztráció sem kivétel, ugyanis az jelenlegi formájában hihetetlenül lélekölő munka. Régebben a tisztátalan munkák tisztátalanok voltak, de nem őrölték fel, építették le vagy tették tönkre az embert. A jelenkor viszont ilyen munkákat produkál. Éppen ezért nem tudom magamat eléggé elítélni azért, hogy valaha is ilyen munkákat végeztem.
Egészen más az, ha valaki alkot. Az én munkáimnak azonban az alkotáshoz semmi köze nem volt. Az egyik munkahelyemen például – s ez nagyon jellemző – lyukkártya-szisztémával dolgoztak fel valamit. A lyukkártyákat dobozokba kellett gyűjteni, a dobozokat pedig egy raktárba. Ott már legalább ezer doboz volt. Azokat ott gondosan őrizni kellett, majd egy idő után megsemmisíteni. Soha nem volt precedens arra, hogy akár csak egyetlen lyukkártyát is még egyszer elővettek volna.

106. oldal, IV. beszélgetés (Magánkiadás, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: munka