multitasking fogalom
A multitasking (többfeladatosság) kifejezés a számítástechnikából eredő szó, eredetileg olyan operációs rendszerekre használták, amelyek látszólag képesek egyszerre több programot (folyamatot vagy más néven processzt) programszálat futtatni. Ezek a folyamatok folyamatosan versengenek a CPU-ért, amely egy olyan erőforrás, amelyet egyszerre csak egy folyamat használhat.
Az egyszerre történő végrehajtás azért csak látszólagos, mivel egy fizikai processzor (általános esetben) egy időben csak egyetlen utasítást képes végrehajtani, pontosabban egy adott időben egyetlen programfolyamat utasításait hajtja végre. Emiatt a látszólagosan egyszerre futó programok valójában felváltva, nagyon gyorsan váltakozva futnak: egy kicsit fut az egyik, majd megáll, és fut a másik, majd a harmadik, egy idő múlva ismét az első, és így tovább. Ha ez a váltakozás elég gyors (másodpercenként akár több ezer) akkor látszólag a programok egyszerre futnak.
Az egyén oldaláról a kifejezés (human multitasking) azt jelenti, hogy megkísérel egy adott idő alatt két vagy több, együttesen az adott időintervallumot meghaladó időt igénylő tevékenységet elvégezni. A multitasking az egyes tevékenységek összecsúszását, illetve a figyelem megosztását eredményezi. Az utóbbi idők kutatásai azt mutatják, hogy a feladatok közötti folyamatos váltás az egyes részfeladatok végrehajtása során több hibát eredményez, az ember figyelme sokkal hatékonyabban képes működni, ha egyszerre csak egy dologra koncentrál.
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6bbfeladatoss%C3%A1g
https://en.wikipedia.org/wiki/Human_multitasking
http://mediapedia.hu/multitasking
Idézetek
A multitasking nem egy olyan képesség, amivel csak a késő modern, munkaelvű és információs társadalom embere rendelkezne. Sokkal inkább visszalépésről van szó. A multitasking ugyanis a vadon élő állatok hétköznapi kelléke. Olyan figyelmi technika, mely elengedhetetlen a vadonban való túléléshez.
28. oldal
A multitasking is olyan csodálatos képesség, amellyel az egész állatvilágban csak az ember rendelkezik. Egyetlen más élőlény sem képes ennyi mindennel zsonglőrködni egyszerre. Láttak már fejhallgatóval zenét hallgató, közben Twitter-üzenetet író és füves cigit szívó gazellát? Nem hinném. Büszkék vagyunk arra, hogy egyszerre több mindent is el tudunk végezni, hencegünk, hogy mennyi tevékenységet tudunk belezsúfolni egyetlen másodpercbe, ám mindez nemcsak a jelen megélését gátolja, hanem kiégéshez is vezet.
33. oldal, Miért vagyunk agyonhajszoltak? - Multitasking (HVG Könyvek, 2016)
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz 69% Tudatos jelenlét az agyonhajszolt elmének
Clifford Nass, a Stanford Egyetem közelmúltban elhunyt kiváló kommunikációprofesszora a digitális világ mindenütt jelenlevőségének következményeire hívta fel a figyelmet:
Nézzünk csak körül a világban: csupa olyan embert fogunk látni, akik egyszerre többféle dologgal foglalkoznak. Számítógépes játékokat játszanak és az e-mailjeiket olvassák, miközben a Facebookon is lógnak, és így tovább […] Az egyetemi campusokon a legtöbb kölyök egyszerre legalább két-, de akár háromféle dologgal is foglalatoskodik. […] És jóformán mindannyian azt gondolják magukról, hogy nagyszerűen képesek egyszerre több dologra is figyelni. És tudják, mi a nagy felfedezések egyike? Hogy pocsékul csinálják! Azt kell látnunk, hogy a multitasking bajnokai minden létező szempontból rettenetesek a multitaskingban. Folyamatosan eltereli valami a figyelmüket. Az emlékezetük minden, csak nem jól szervezett. Egy nemrégiben befejezett kutatásunk szerint rosszabbul teljesítenek az analitikus érvelés terén. Aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy e folyamat eredményeként ezek az emberek nem lesznek képesek helyesen és tisztán gondolkodni.
A fenti megállapítások olyan hallgatókra vonatkoznak, akiket a világ legokosabb egyetemistái között tartanak számon – arra a mindössze 1500 emberre, akik évi 30 000 jelentkező közül kiválogatva nyertek felvételt a Stanfordra. Ha ők nem képesek egyszerre többfelé figyelni, miközben azt hiszik, igen, akkor miféle esélyekkel indulnak ugyanezen a téren a kevésbé tehetséges egyetemisták? A rövid válasz: nem, nekik sem megy.
129-130. oldal
Philip Zimbardo – Nikita D. Coulombe: Nincs kapcsolat 79% Hova lettek a férfiak?
[…] a kutatások szerint képtelenek vagyunk a multitaskingra. Biológiailag alkalmatlanok vagyunk arra, hogy szimultán több, figyelmet igénylő ingerrel foglalkozzunk. […] az emberek többsége ezért ide kap, oda kap, egyik dologtól a másikig, majd vissza.
90. oldal (Alexandra, 2014)
John Medina: Agyunk csodás titkai A munkahelyi, otthoni, iskolai túlélés és tündöklés 12 alapelve
Az idő és a környezet „multitasking” néven elhíresült megközelítése persze nem jelent feltétlenül civilizációs előrelépést. A multitasking nem egy olyan képesség, amivel csak a késő modern, munkaelvű és információs társadalom embere rendelkezne. Sokkal inkább visszalépésről van szó. A multitasking ugyanis a vadon élő állatok hétköznapi kelléke. Olyan figyelmi technika, mely elengedhetetlen a vadonban való túléléshez.
Az az állat, amelyik éppen táplálkozik, ezzel egyidejűleg számos más feladattal is kénytelen megbirkózni. Például távol kell tartania az ellenséges ragadozókat a zsákmányától. Táplálkozás közben folyamatosan ügyelnie kell, nehogy saját maga is táplálékká váljon. Mindemellett őrködnie kell utódai fölött, és szemmel kell tartania a párját. Egy vadon élő állat rá van szorítva arra, hogy figyelmét számos eltérő tevékenység között ossza meg. Így nem képes elmélyülten szemlélődni – sem táplálkozás, sem párzás közben. Az állat képtelen elmerülni a közvetlen környezetében, mivel egyidejűleg annak hátterét is fel kell dolgoznia
28-29. oldal; A mélyreható unalom