Mr. Bennet személy

– Súlyos választás előtt állsz, gyermekem. Mától kezdve egyik szülőd idegen lesz számodra. Az anyád nem akar többé látni, ha nem mégy feleségül Mr. Collinshoz, nekem pedig akkor ne kerülj a szemem elé, ha hozzámégy.

101. oldal

– Téved, kedvesem, nagyon is tisztelem az idegeit. Voltaképpen régi barátaim. Idestova húsz éve örökösen rájuk hivatkozik.

7. oldal

– Ne köhögj már annyit, Kitty, az isten szerelmére! Kíméld kissé az idegeimet, tönkremennek belé.
– Kitty meggondolatlanul szokott köhögni – jegyezte meg az apja –, nem a kellő időben.

10. oldal (Európa könyvkiadó, 1979.)

– Derék leány vagy – mondta az apja –, s én szívből örülök, hogy ilyen szerencsésen mégy férjhez. Egy pillanatig sem kételkedem, hogy nagyon jól megfértek majd egymással. Neki is körülbelül olyan a természete, mint a tied. Mindketten olyan alkalmazkodóak vagytok, hogy soha nem fogtok elhatározni semmit, olyan elnézőek, hogy minden cseléd be fog benneteket csapni, és olyan bőkezűek, hogy a jövedelmetek sohasem lesz elég.

300. oldal, III. könyv, 13. fejezet

– Ha újabb fiatalemberek jelentkeznének Maryért vagy Kittyért, küldd csak be őket, most éppen ráérek.

322. oldal

– Mondja, Bennet, miért rágalmazza meg így tulajdon gyermekeit? Abban leli örömét, hogy engem gyötör. Semmi tekintettel sincs az idegeimre.
– Téved, drágám; nagyon is tisztelem az idegeit. Hiszen régi ismerőseim: legalább húsz év óta állandóan rájuk hivatkozik.

6-7. oldal

101. oldal, I. könyv - 20. fejezet

– Nem akarja tudni, ki vette ki? – kérdezte a felesége türelmetlenül.
– Nem én akarom tudni, hanem maga akarja elmondani.

– Mindhárom vőmtől el vagyok ragadtatva – mondta Mr. Bennet. – Wickham a kedvencem közülük, de azt hiszem, a te férjedet éppúgy fogom szeretni, mint Bingleyt.

329. oldal (Lazi, 2006)

– Téged Brightonba! Még Eastbourne-ig sem engednélek el, semmi pénzért! Nem, Kitty végre megtanultam, hogy óvatos legyek, s ezt a magad bőrén fogod tapasztalni. Az én házamba katonatiszt többé be nem teszi a lábát – még a falun sem mehet keresztül. A báloknak egyszer s mindenkorra végük, legfeljebb a nővéreiddel táncolhatsz. És addig egy nap sem mozdulhatsz ki a házból, amíg be nem bizonyítod, hogy naponta tíz percet okosan használtál fel.
Kitty komolyan vette ezt a fenyegetőzést, és sírva fakadt.
– No, azért nem kell kétségbeesni – mondta az apja. – Ha tíz évig jó kislány leszel, utána elviszlek magammal egy díszszemlére.

344. oldal, Harmadik könyv, Európa