Morozko személy
Idézetek
Morozko abban a pillanatban hagyta ott őt, amikor a hajnal megérintette az eget. De még mindig ott volt valami a jelenlétéből a hideg ködben, abban a néhány hópehelyben, mely az orosz sereg zászlóit fodrozó szél szárnyán szállingózott felfelé. Vászja úgy érezte, újra csapdába esett kettejük között: a medve harc felett érzett öröme és Morozko pusztítás felett érzett fájdalma között. A medve jelenléte és a télkirály távolléte között.
430. oldal, 34.fejezet - A fényhozó (Alexandra, 2020)
Unlike every other man Vasya had ever seen, he was clean-shaven – perhaps that was what gave his face the odd note of youthfulness. Certainly his eyes were old. When she looked into them, she thought, I did not know anything could be that old and live. The thought made her afraid.
220. oldal
– De ha úr nem is lehetek, utazó igen. Ha Szolovej elvisz, el akarok lovagolni a világ végére. Láthatom a nyugati zöld területeket, a szigetet…
– Bujánt? – mormolta mögötte Morozko. – Ahol a hullámok a sziklás partot verdesik, s a szél a hűvös kövek és a narancsvirág illatát hordozza? Ahol egy tengerszürke szemű hattyúhajadon uralkodik? A mesék világát? Azt akarod?
281. oldal, 19. Maszlenyica