Montolio Debrouchee személy

– Igazi a bánatod? – kérdezte tőle. – Mert tudod, a legtöbb nem az. A legtöbb önmagunkra kirótt teher tévhiten alapul. Mi – legalábbis mi, őszinte jellemek – mindig szigorúbb mércével mérjük magunkat, mint másokat. Ez, gondolom, afféle átok, vagy talán inkább áldás, attól függ, ki hogy tekinti.

– Elég zűrzavaros utad volt – mondta Montolio, és szívből jövő mosolya jelentősen enyhítette a feszültséget.

Erdőjáróként Montolio annak a vég nélküli harcnak szentelte életét, ami a jó fajok – főként az emberek, elfek, törpék, gnómok, félszerzetek – és a gonoszak, a goblinfélék és óriásfajzatok között folyt, akik csak a pusztításnak éltek, az ártatlanok terhére.

– Az orkok a fő kedvenceim – magyarázta Montolio. – Úgyhogy most elégedett vagyok, hogy szemmel – a bagoly szemével – tarthatom őket.