Molnár Benedek (Beni) személy

Könyves Karolina: A csillagok kulcsa
Könyves Karolina: A griffek elveszett királysága

Idézetek

Könyves_Karolina I>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Még nem is nagyon meséltetek, hogy mi volt a suliban – állapította meg Viki.
– Hát… – kezdte Benedek.
– Sok minden… – foglalta össze James, átkarolva a földet bámuló Liza vállát.
A diskurálást Zoé csatakiáltása szakította félbe, aki egy emberfej méretű hógömböt vágott Vincéhez. A fiú ennek következtében elvesztette az egyensúlyát, majd egy hatalmas „ÁÁÁÁ!” kiáltással legurult a domboldalon.
– Vince!
– Zoé!
A két testvér bosszankodva futott a gyerekek felé.
– Ha így folytatjátok, egyszer tuti kinyírjátok egymást – jelentette ki James.
– Igen, gyerekek. Vegyetek csak példát a testvéreitekről! Hat éven át gyilkolták egymást, de most nagyon is jól megvannak – jegyezte meg Martin vigyorogva.
– Dugulj el, Martin! – lökte meg Viki, de ő is nevetett.

114. oldal

Könyves_Karolina I>!

– Na és milyen az új suli? Amióta oda jársz, még nem is igazán beszéltél róla.
Liza kissé unottan fordult Beni felé. Ez volt a szokásos, ezerszer begyakorolt színjáték.
„Szép helyen van. A tanárok többsége jó fej. Ez a bentlakásos cucc néha az idegeimre megy, meg a heti 32 óra is, de ez van…”
Ez szokott lenni a válasz, ami persze nagyban eltért a valóságtól, ami valahogy így hangzott volna:
„Egyszerűen imádom! Minden héten új varázslatokat tanulunk. Ahogyan a dzsungel találkozik a havas hegyormokkal, ahhoz nincs fogható! Konkrétan minden ember ismeri a nevemet, persze ez nem csoda, hiszen én vagyok a kiválasztott, bár most cseppet sem érzem annak magam. A tanárok nagy része pedig nagyon engedékeny, legalábbis én annak nevezném, hiszen bár már ezerszer hágtuk át a házirendet, még büntetést sem kaptunk…”
Nos, igen… Ha mindezt előadnád egy varázstalannak, akkor valószínűleg meg lenne róla győződve, hogy a Residlott nem is iskola, hanem elmegyógyintézet.

6. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kelner Liza · Molnár Benedek (Beni) · Residlott
Könyves_Karolina I>!

A levegő egy másodpercre megfagyott, aztán Varjú Liza felé fordulva rákiáltott.
– Kelner! Maga mit művelt megint?
– Hoppá! – suttogta Márk.
– Igen, igen. Persze, hogy Kelner, ki más? – sóhajtott fel a kiválasztott.
– Tudja tanár úr, igazából ő kezdte – mutatott Benire.
– Ugyan, miért csinálna ilyet egy érett, felelősségteljes végzős?
– Hallottad? Érett és felelősségteljes vagyok – bazsalygott a fiú.
– Inkább elmebajos – mormolta Liza.
– Kelner! Szeretném, ha bocsánatot kérne.
– Elnézést tanár úr – motyogta a kiválasztott.
– Nem hallottam rendesen.
– ELNÉZÉST TANÁR ÚR!

109. oldal