!

mítosz fogalom

Peter S. Beagle: Az utolsó egyszarvú
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei I.
Mircea Eliade: A samanizmus
Ali Smith: Girl Meets Boy
Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai
Cs. Szabó László: Görögökről
Jeleazar Meletyinszkij: A mítosz poétikája
Jean-Paul Sartre: A szabadságról
M. Scott Peck: Tovább a járatlan úton
Heller Ágnes: Kertész Imre
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Julius Evola: A megvalósítás és a halál utáni akciók
Csontváry-emlékkönyv
Verena Kast: Változás és megújulás
Gellér Katalin: XIX. századi francia festészet
Márai Sándor: Hallgatni akartam
Peter V. Brett: Das Lied der Dunkelheit
Mark Lawrence: A Hazug kulcsa
Yuval Noah Harari: Sapiens
Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
Mircea Eliade: The Myth of the Eternal Return
Melissa Grey: Az árny órája

Idézetek

>!
Lunemorte MP

A szellemi előrehaladás emelkedett szintjein közvetlen valósággá válik, hogy a misztériumvallások mítoszai lényegükben azoknak a tudatállapotoknak az allegóriái, amelyeket az önmegvalósítás ösvényén járó beavatott tapasztal meg. A mitikus hősök tettei és megpróbáltatásai nem kitalált, hanem valódi események;egy benső út sajátos mozzanatai, s csak azoknak tárulhat fel igazi értelmük, akik ténylegesen megkísérlik a pusztán emberi létformák fölé emelő beavatás ösvényét követni. A megpróbáltatások nem allegorikus képek, hanem tapasztalatok. A mítoszok filozófiai–allegorikus értelmezése még mindig csak allegória s nem kevésbé felszínes, mint a naturalista és antropomorfista magyarázatok. Ez azt jelenti, hogy a mítosz csak akkor válhat nagyértékű tanítássá, ha az ember már tud valamit; máskülönben a „kapu” kérlelhetetlenül zárva marad.

Julius Evola: A megvalósítás és a halál utáni akciók A megvalósítás útja a Mithrász-misztériumokban és a lámaizmus túlvilági tanításai

Kapcsolódó szócikkek: mítosz
>!
Linire

Különlegesebb teremtmény ő, mint azt álmodni mernék. Mítosz, emlék, a vágyak
vágya. Fájdalmak fájdalma. Ha valaki emlékezett, ha vágyakozott már…

Negyedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: álom · emlék · fájdalom · mítosz · vágy
>!
Lunemorte MP

De mikor azokat az embereket kezdte tanulmányozni, kik elvetették a régi mítoszokat, őket még rútabbnak találta azoknál, kik megtartották őket. Ezek nem tudták, hogy a szépség lényege a harmónia, és hogy egy céltalan világegyetemben nincs törvénye a szépségnek, kivéve, hogy összhangban legyen a kezdetben volt álmokkal és érzésekkel, melyek vakon mintázták kisded szféráinkat a kozmoszból. Nem látták, hogy jó és rossz, szépség és csúfság távlati cifraságok csupán; értéküket a kapocs adja szerencsés apáink hitvallásának tárgyához, melynek finomabb részletei minden fajtában és kultúrában különböznek egymástól. Ezek vagy mindenestül tagadtak mindent, vagy átgyúrták a barmokéval közös, megbízhatatlan, durva ösztönökké; így bűzben, fájdalomban, rútságban, aránytalanságban tengették napjaikat, ama nevetséges büszkeségben éldelve, hogy elszöktek valamitől, ami semmivel sem volt tévesebb annál, mint ami fogva tartotta őket. A félelem és a vak jámborság isteneit elcserélték a szabadosság és az anarchia isteneire.

Az ezüstkulcs

Kapcsolódó szócikkek: mítosz
>!
Morpheus

A megismerés egymással összeegyeztethetetlen (mi több, talán inkommenzurábilis) alternatívák óceánja; minden egyes elmélet, minden mese, minden mítosz, mely a tárgyhoz tartozik, érzékletesebb kibontakozásra kényszeríti a többit, és konkurenciaharcukkal mind hozzájárulnak gondolkodásunk fejlődéséhez. Semmi nem dől el soha véglegesen, egyetlen felfogás sem hagyható el az átfogó ábrázolásokból.

60-61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: elmélet · megismerés · mese · mítosz
>!
Morpheus

Egyetlen gondolatot sem vizsgálunk meg soha úgy, hogy összes ágát-bogát megvizsgálnánk, és egyetlen fölfogásnak sem jut osztályrészül az összes esély, melyet pedig megérdemelne. Az elméleteket el szoktuk vetni, divatos elemzések fojtják el őket jóval azelőtt még, hogy alkalmuk nyílt volna megcsillantani minden erényüket. Túl ezen, az ódon tanítások és „primitív mítoszok” csak azért tűnnek furának és értelmetlennek, mert vagy ismeretlen előttünk a tudományos tartalmuk, vagy mert azt meghamisították olyan filozófusok és antropológusok, akik híján voltak a legegyszerűbb fizikai, orvosi vagy asztronómiai tudásnak is. A woodoo, Hesse pjéce de résistance-a, tanulságos eset. Senki sem ismeri, de mindenki a visszamaradottság és zavarosság példájaként idézi. És mégis, a woodoonak szilárd, habár még nem kellően ismert materiális alapja van, és megnyilatkozási formáinak vizsgálata gazdagíthatja – talán ki is igazíthatja – fiziológiai tudásunkat.

89-93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: elmélet · mítosz · tudás
>!
Morpheus

(…)hogyan ellenőrizhetnénk egy elméletet, vagy hogyan javíthatnánk alaptételein, ha a szóban forgó elmélet úgy épül föl, hogy benne minden elképzelhető eredmény leírható, és minden elképzelhető nehézségre magyarázat adható a segítségével? Egy ilyen elmélet ellenőrzésére csak az teremthetne lehetőséget, ha egy másik, nem kevésbé átfogó elmélettel vethetnénk össze őt – de ezt az utat elejétől fogva eltorlaszolták. A mítosznak ezért nincs objektív jelentése; csak a hívők közösségének és vezetőinek fáradozásai éltetik, legyenek az utóbbiak papok vagy Nobel-díjasok. Ezt a következtetést tartom a legdöntőbb érvnek az ellen a módszer ellen, amely egységességet követel, akár „empirikus” módszerről van szó, akár nem. Minden ilyen módszer alapvetően a megtévesztés módszere: vak konformizmusra kényszerít, de az igazságról papol; ebek harmincadjára hagyja jutni az intellektuális képességeket és a képzelőerőt, de mély belátásról papol; lerombolja az ifjúság legdrágább adományát – lehengerlő fantáziáját –, de műveltségről papol.

83. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ellenőrzés · elmélet · konformizmus · mítosz
3 hozzászólás
>!
latinta SP

Hiszek abban, hogy a világ nem csak anyag, s a szellem nem az anyag kémiai vagy elektromos következménye. Hiszek abban, hogy kezdetben volt az Ige, és az Úr lelke lebegett a vizek fölött. Hiszek abban is, hogy a Genezist nemcsak ötletszerűen írták nagy képzelőerővel megáldott irodalmárok. Az emberiségnek vannak őskönyvei – a Véda, a Biblia –, melyekben információszerűen lecsapódott és kifejezést talált minden, amit az ember önmaga és a világ eredetéről tudhat. A tudomány később, bonyolult vargabetűvel, néha igazolja a mítosz értesüléseit. Ismétlem, nem hiszem, hogy az író mint társadalmi lény, akármilyen társadalomban fontosabb vagy különb szerepet tölt be, mint egy jó munkás, egy mérnök, orvos, vagy amilyent egy becsületes és értelmes ember különösebb képességek nélkül is betölt. Nem hasznosság, nem is fontosság kérdése ez. De az író, a művész rendelkezik egyfajta képességgel, amely elsőrendűen szellemi; olyan előérzetei vannak, amelyek később, látomás, teát műalkotás alakjában, megmutatják a valóságot – megmutatják már akkor, amikor ez a valóság még az alakulás, a vajúdás, a mitikus kezdet alakzatában gomolyog az emberi láthatáron. Amikor tehát magamon át iparkodom bemutatni, mi történt azon a napon a világban, nem akarok mást, mint egy műszer észleleteit lerögzíteni. Ez a műszer én voltam, egy író, egy európai országban.

9-10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: anyag · ember, emberiség · író · képesség · mítosz · szellem · tudomány · világ
>!
Morpheus

(…) a forradalom filozófiájának meg kellene szabadulnia a materialista mítosztól, és meg kellene kísérelnie annak bemutatását, hogy; 1. az ember semmivel nem igazolható; létezése kontingens, mert sem ő, sem semmiféle isteni Gondviselés nem alkotta meg; 2. következésképpen emberek által kialakított bármiféle kollektív rend meghaladható másféle rendek felé; 3. egy társadalomban az éppen érvényben levő értékrend e társadalom struktúráját tükrözi vissza, s e struktúra konzerválására törekszik; 4. mindig meghaladható tehát másféle értékrendek felé, amelyeket nem lehet tisztán érzékelni, miután az a társadalom, amelyet majd kifejeznek, még nem létezik; mégis sejteni lehet őket – sőt, mindent összevetve, ki is lehet találni őket – a társadalom tagjai által a meghaladására tett erőfeszítés alapján.

99. oldal

Kapcsolódó szócikkek: filozófia · forradalom · materializmus · mítosz · rend · társadalom
>!
Bogas P

I mean, do myths spring fully formed from the imagination and the needs of a society, I said, as if they emerged from society's subconscious? Or are myths conscious creations by the various money-making forces? For instance, is advertising a new kind of myth-making? Do companies sell their water etc by telling us the right kind of persuasive myth? Is that why people who really don't need to buy something that's practically free still go out and buy bottles of it? Will they soon be thinking up a myth to sell us air? And do people, for instance, want to be thin because of a prevailing myth that thinness is more beautiful?

us

Kapcsolódó szócikkek: mítosz
>!
Belle_Maundrell 

– A mítoszok árnyékot vetnek. – Kara maga elé tartotta a lándzsát, és a tűz megtáncoltatta árnyékát az arcán. – A sagák kincsei sok árnyékot vetnek, és még az árnyékuk is halálos fegyver. A legsötétebb, legélesebb árnyékhoz pedig a legnagyobb fényre van szükség. A sötétség és a fény összekapcsolva hatékony erőt alkot.

202. oldal

Kapcsolódó szócikkek: árnyék · fény · Kara · mítosz · sötétség