Miquel Moliner személy

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka

Idézetek

shadowhunter1975 P>!

Miquelre akartam emlékezni, de annak a kéznek a tüze a hasamon minden szégyenérzetet és fájdalmat kitörölt belőlem. Arra vágytam, bárcsak elvesznék benne, hogy soha ne kelljen visszatérnem, és pontosan tudtam, hogy reggel, amikor ernyedten s az önutálattól émelyegve egymás szemébe nézünk, egyetlen kérdés motoszkál majd az agyunkban: ugyan mivé lettünk?

503. oldal, Bolygó lelkek - Nuria Monfort emlékirata 1933-1955, 10. fejezet (Ulpius, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Julián Carax · Miquel Moliner · Nuria Monfort
doddaersen>!

Miquel Moliner a munka megszállottja volt, s bár nem vetette meg, sőt irigyelte mások tétlenségét, úgy menekült előle, akár a pestis elől. Ennek ellenére távol állt tőle, hogy a munkával kapcsolatos elveivel kérkedjék, inkább saját teljesítménykényszerén élcelődött; úgy beszélt róla, mint a félénksége egyik megnyilvánulási formájáról. – Munka közben az ember nem látja, hogy a világ belebámul a képébe.

Kapcsolódó szócikkek: Miquel Moliner