!

Mikael Blomkvist személy

Stieg Larsson: A tetovált lány
Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik
Stieg Larsson: A kártyavár összedől
David Lagercrantz: Ami nem öl meg

Idézetek

>!
Lex

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Mikael sokáig megpróbált ellenállni a kísértésnek, de végül feladta. Felvette az egyik lapot a maradékok közül, és a következőt írta rá: Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet! Köszönet az elmúlt év áldozatos erőfeszítéseiért!
Aláírta a nevét, aztán megcímezte a lapot Janne Dahlmannak a Finansmagasinet Monopol szerkesztőségi címére.

Kapcsolódó szócikkek: Mikael Blomkvist
>!
robinson P

Blomkvist magasról tett a kávéscsészére, inkább a túrótortás tányért méregette. Gondolkodott rajta, hogy eggyel kijjebb kéne csatolnia az övét.

83. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mikael Blomkvist
>!
Belle_Maundrell 

– (…) Minden embernek szüksége van rá, hogy higgyen valamiben.

309. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hit · Mikael Blomkvist
>!
Belle_Maundrell 

Mikael képzeletében Harald Vanger alakja kezdett egyre inkább egy gonosz Gollamra emlékeztetni, aki a függönyök mögül kémleli a falu többi lakójának életét, és hermetikusan elzárt odújában rejtélyes dolgokon mesterkedik.

194. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gollam · Mikael Blomkvist
>!
Belle_Maundrell 

Mire Mikael felkelt valamikor fél nyolc körül, Lisbeth már egy ideje az ő iBookja előtt ült, és a Harriet Vanger esetéről szóló összefoglalást olvasta. (…)
– Ez egy jelszóval védett dokumentum – jegyezte meg.
Lisbeth hátrafordult, és Mikaelre nézett.
– Összesen harminc másodpercbe telik letölteni a világhálóról azt a programot, ami feltöri a Wordben a titkosírásra használt jelszavakat – felelte.
– Úgy látom, tényleg muszáj lesz egyszer eldiskurálnunk erről az enyém-tied témáról – mondta Mikael, aztán elment zuhanyozni.

376. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lisbeth Salander · Mikael Blomkvist
>!
MisssBee

– Terveztél valamit ma estére? Nem baj, ha nem megyek haza?
– Tiszteltetem Blomkvistot, és mondd meg neki, hogy a sorsot kísérti.
– Ez tetszeni fog neki.
– Jó. Akkor mondd meg neki, hogy egy kielégíthetetlen boszorkány vagy, és korai végkimerülés vár rá.
– Ezt meg tudja.
– Ez esetben számomra nincs más hátra, mint az öngyilkosság. Halálra írom magam. Jó mulatást.

113. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Erika Berger · Mikael Blomkvist
Hirdetés
>!
Belle_Maundrell 

– Paulsson azért tartóztatta le, mert ön sértegette.
– Azt mondtam rá, hogy inkompetens barom és idióta. Jelen helyzetben egyik elnevezés sem tekinthető sértésnek.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mikael Blomkvist
>!
Belle_Maundrell 

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Mikael csak bámult maga elé.
– Igazából.. nem is nagyon tudom, hol vagyok. Eddig még nem nagyon zsaroltam miniszterelnököt.

350. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mikael Blomkvist
>!
Belle_Maundrell 

– Futottam egy kört. Neked is jönnöd kellett volna.
– Neked meg mentőt kellett volna hívnod, ha tartani próbálom veled a lépést. Szívmegállás a Norr Mälarstrandon.

399. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mikael Blomkvist
>!
Milli

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Az ünnepek között Lisbeth Salander kikapcsolta a külvilágot. Nem válaszolt a telefonhívásokra, nem indította el a számítógépét. Két napig csak mosott és takarított. Kötegekbe gyűjtötte az egy éve halmozódó pizzásdobozokat, újságokat, és kidobta őket. Összesen hat fekete színű óriási szemeteszsákot és körülbelül húsz, újságokkal telipakolt papírszatyrot hordott ki a kukába. Olyan érzése volt, mintha elhatározta volna, hogy új életet kezd. Azt tervezte, vesz egy új lakást – ha talál megfelelőt –, de addig is ragyogó tisztaságot fog tartani otthonában.
Azután csak ült bénultan és szenvedett. Életében még egyszer sem érzett ilyen erős vágyódást. Azt szerette volna, ha Mikael Blomkvist becsönget az ajtaján… na és, hogyan tovább? A karjaiba vegye? És szenvedélyesen maga után húzza a hálószobába, aztán meg letépje róla a ruhát? Nem, igazából Mikael társaságára vágyott. Szerette volna hallani, ahogy elmondja, hogy úgy kedveli őt, ahogy van. Hogy ő, Lisbeth különleges valakinek számít az életében. Szerette volna, ha Mikael megnyilvánul felé valamilyen szerelmes gesztussal, amely nemcsak a barátságról és a bajtársiasságról szól. Kezdek bedilizni, gondolta aztán.
[…]
Meghozta a döntést. Több órába telt, míg összeszedte hozzá a bátorságát, de muszáj volt találkoznia Mikaellel, hogy megmondja, mit érez iránta.
Minden más elviselhetetlen fájdalmat okozott.
[…]
A Hornsgatanon úgy esett, hogy épp átpillantott a Kaffebar bejáratára, és Mikaelt látta kijönni az ajtón, Erika Bergerrel a sarkában. Mikael mondott valamit, Erika felnevetett, átölelte a férfi derekát és puszit nyomott az arcára. A Brännkyrkagatanon tűntek el Lisbeth szeme elől, a Belmanngatan felé tartottak. Testbeszédük félreérthetetlenül elárulta, mi jár a fejükben.
Lisbethet letaglózta az iszonytató fájdalom. Egy pillanatra meg kellett állnia, mert képtelen volt megmozdítani a tagjait. Egyik része utánuk akart rohanni, hogy azonnal széthasítsa Erika Berger fejét a bádoglemezzel. De nem tett semmit, csak a fejében cikáztak megállás nélkül a gondolatok. Következményelemzés. Végül megnyugodott.
Salander, te szánalmas barom – mondta magának hangosan.
Aztán sarkon fordult és elindult hazafelé, a szépen kitakarított lakásba. Amikor elhagyta Zinkensdammot, már esett a hó. A bádog-Elvist egy szemeteskonténerbe hajította.

574. oldal