Michael Stolowitzky személy
Idézetek
Annyi éven át együtt voltak, minden rájuk leselkedő veszéllyel szembe kellett nézniük, és Gertruda szinte egyetlen könnycseppet sem hullajtott. Mindig mindent megtett azért, hogy magabiztosságot és erőt sugározzon, hogy erősítse a fiúban az érzést, hogy ő a gyereknek támaszt nyújtó szilárd oszlop. Most valami elpattant benne. Michael addig simogatta Gertruda haját, amíg az abbahagyta a sírást, és feléje fordult. A kisfiú megkérdezte, mi történt, ő pedig elmesélte neki.
– Rossz emberek – mondta haragosan a gyerek.
– Nem rosszak, Michael. Csak nem értik, hogy én megígértem anyukádnak, hogy nem hagylak el.
– Megyek és beszélek velük. – Szilárd eltökéltsége megerősített valamit, amit Gertruda már hosszú ideje látott benne: fiatal kora ellenére többé már nem gyermek. A háború bölcsességet és felnőtt nézőpontot adott neki. Megtanította őt keménységre, hogy legyőzze a nehézségeket, hogy soha ne adja fel.
284. oldal
Michael nem értette az életében beállt hirtelen változást, az átmenetet a palotából, a nyomorúságos szobába, nem értette anyja tehetetlenségét. Nem tudta, mi a háború, de azt megértette, hogy valami borzalmas történt.
153. oldal