Mezőtúr helyszín
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Mezőtúri járás központja.
A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna.
A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.
A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205–1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul.
Idézetek
Mezőtúron iszonytató pusztítást vitt véghez, majd rátört Szegedre, és e nap gyászos emlékét nem feledjük el soha. Állítólag a tarjáni víztorony tetején még megpihent, aztán bosszúért lihegve széttárta szárnyait. A Kárász utcán mindenki meghalt, és mindenki meghalt a Dugonits téren, ő pedig átkozódva lebegett a szökőkút felett. A Dóm összeomlott, a hidak a Tiszába zuhantak, és tűz ütött ki a város legkülönbözőbb pontjain. Labodát a polgármester lőtte le, a városháza ablakából, ahonnan a Széchenyi téren andalgó párokra szokott lövöldözni délután négy és hat között.
Laboda, a halálmadár
– Charlie, otthon megváltoztak a dolgok.
– Mi? Mi változott meg? Új miniszter jött, na és? – Charlie hangja egyre élesebb.
Egon csendesen, türelmesen magyaráz.
– A közhangulat. Képzeld, még nálunk, Mezőtúron is eltűntek a szalonkabátok, díszmagyart hordanak a népek, soha nem létezett történelmi ruhákat. Mindenki magyarabb akar lenni a másiknál.
– Na és? Mi közöm hozzá?
– Nagyon is sok. Az ellenzék eszeveszett hőzöngése megfertőzte a Szabadelvű Pártot is. A millenniumi készülődésben lassan elmegy az ország esze. Minden gyanús, ami külföldi, ami szabadelvű. A te családod egyre durvább támadások kereszttüzébe kerül. Apád már nincs jelen a közéletben, egy ideje jóformán csupán gúny tárgya.
Először 1938 novemberében hívták be, szerencsére nem messze, Mezőtúron és Vásárhelyen szolgált, elég sokat is járt közben haza, hadapród őrmesterként szerelték le 40 szeptemberében. De 42 október elején bizony a frontra kapott behívót. Géppuskaszázadhoz került szakaszparancsnoknak, és kivitték Ukrajnába.
Závada Pál: Jadviga párnája 83% – napló –
Boroskancsó volt a híres miska is, az emberfejű, ember jellegű kancsó, a magyar fazekasművészet legismertebb cserépedénye. A miskának a kancsókhoz hasonló formája van, az emberalak magas süvegét alakították át kiöntővé. A portrészerű férfifej gyakran valóságos fazekasszobrászat. Az edény oldalán a gombsor és a paszomány az egykori dolmányviseletet idézi. A miska hasán vagy fülén tekerődző kígyószimbólum a borhoz, mint gyógyító, varázserejű italhoz kapcsolódik; a kígyó más borosedényen is előfordult már az ókorban.
Ünnepi alkalmakkor használták: lakodalomkor, keresztelőkön, halotti megemlékezésekkor, midőn az ősökre emlékezve kortyoltak az „áldott bor”-ból. Igen régies és különlegesen díszes forma; valamennyi magyar cserépedény közül a miskakancsók ornamentikája a legigényesebb, legváltozatosabb. Csakis néhány alföldi fazekasközpontban készült: Mezőcsáton, Tiszafüreden, Mezőtúron, olykor Hódmezővásárhelyen.
42. oldal, Miskakancsó
1097-1098. oldal, A nap árnyéka, Első könyv, 3, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
Móricz Zsigmond: Erdély I-III. 91% Tündérkert / A nagy fejedelem / A nap árnyéka
Itt vannak a híres mezőtúri csöcsös korsók. Emlékszem az ízükre. Ha a gyerek vizet szív belőle, cserépíze van, de az alakjuk, a sima mázuk olyan édes, mint az a falusi gyerek, úgy simítja, öleli ezt a csöcsös korsót, mint az édesanyja korsaját.
(Móricz Zsigmond: Mezőtúri csöcsös korsó)