Mezőtúr helyszín

Latzkovits Miklós: Laboda
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Závada Pál: Jadviga párnája
Kresz Mária: Magyar népi cserépedények
Szép Ernő: Dali dali dal
Domokos Mátyás – Saly Noémi: A régi Magyarország képeslapokon
Albrecht Júlia: A kerámiaművesség története
Pataki Éva: Férfiképmás
!

Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Mezőtúri járás központja.
A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna.

A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.

A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205–1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91t%C3%BAr

!

Mezőtúr címere


Idézetek

Frank_Waters I>!

Mezőtúron iszonytató pusztítást vitt véghez, majd rátört Szegedre, és e nap gyászos emlékét nem feledjük el soha. Állítólag a tarjáni víztorony tetején még megpihent, aztán bosszúért lihegve széttárta szárnyait. A Kárász utcán mindenki meghalt, és mindenki meghalt a Dugonits téren, ő pedig átkozódva lebegett a szökőkút felett. A Dóm összeomlott, a hidak a Tiszába zuhantak, és tűz ütött ki a város legkülönbözőbb pontjain. Labodát a polgármester lőtte le, a városháza ablakából, ahonnan a Széchenyi téren andalgó párokra szokott lövöldözni délután négy és hat között.

Laboda, a halálmadár

Kapcsolódó szócikkek: Mezőtúr
4 hozzászólás
MissWenut>!

A Miska-kancsók a mezőcsáti kerámiának kétségtelenül legszebb darabjai. Ilyeneket nagyon kevés műhely készített, így Tiszafüred, Pásztó, Szentes, Hódmezővásárhely és Mezőtúr. Ez a közép-tiszai és az alföldi műhelyek specialitása volt.

82. oldal (1997)

Kapcsolódó szócikkek: Mezőcsát · Mezőtúr · Miska-kancsó · Pásztó · Szentes · Tiszafüred
mojo68>!

    – Charlie, otthon megváltoztak a dolgok.
    – Mi? Mi változott meg? Új miniszter jött, na és? – Charlie hangja egyre élesebb.
    Egon csendesen, türelmesen magyaráz.
    – A közhangulat. Képzeld, még nálunk, Mezőtúron is eltűntek a szalonkabátok, díszmagyart hordanak a népek, soha nem létezett történelmi ruhákat. Mindenki magyarabb akar lenni a másiknál.
    – Na és? Mi közöm hozzá?
    – Nagyon is sok. Az ellenzék eszeveszett hőzöngése megfertőzte a Szabadelvű Pártot is. A millenniumi készülődésben lassan elmegy az ország esze. Minden gyanús, ami külföldi, ami szabadelvű. A te családod egyre durvább támadások kereszttüzébe kerül. Apád már nincs jelen a közéletben, egy ideje jóformán csupán gúny tárgya.

Kapcsolódó szócikkek: Mezőtúr
1 hozzászólás
KingucK P>!

Először 1938 novemberében hívták be, szerencsére nem messze, Mezőtúron és Vásárhelyen szolgált, elég sokat is járt közben haza, hadapród őrmesterként szerelték le 40 szeptemberében. De 42 október elején bizony a frontra kapott behívót. Géppuskaszázadhoz került szakaszparancsnoknak, és kivitték Ukrajnába.

Kapcsolódó szócikkek: 1938 · 1940 · 1942 · Mezőtúr · Ukrajna
Mariann_Czenema P>!

Boroskancsó volt a híres miska is, az emberfejű, ember jellegű kancsó, a magyar fazekasművészet legismertebb cserépedénye. A miskának a kancsókhoz hasonló formája van, az emberalak magas süvegét alakították át kiöntővé. A portrészerű férfifej gyakran valóságos fazekasszobrászat. Az edény oldalán a gombsor és a paszomány az egykori dolmányviseletet idézi. A miska hasán vagy fülén tekerődző kígyószimbólum a borhoz, mint gyógyító, varázserejű italhoz kapcsolódik; a kígyó más borosedényen is előfordult már az ókorban.
Ünnepi alkalmakkor használták: lakodalomkor, keresztelőkön, halotti megemlékezésekkor, midőn az ősökre emlékezve kortyoltak az „áldott bor”-ból. Igen régies és különlegesen díszes forma; valamennyi magyar cserépedény közül a miskakancsók ornamentikája a legigényesebb, legváltozatosabb. Csakis néhány alföldi fazekasközpontban készült: Mezőcsáton, Tiszafüreden, Mezőtúron, olykor Hódmezővásárhelyen.

42. oldal, Miskakancsó

Rawalpindi>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Fel, egészen Budáig, úgy kivágták a magyarságot, mint az erdőt. Jobbra-balra az út megén is. Somogyságon legalább százezer magyar veszett. Szigetvár eleste óta… Jönnek a rácok martalócnak, rabolni, gyújtogatni… Szabadka, Baja határáig megszűnt a magyar élet… A töröknek ez jó, a rác, telepíti őket, mert nem harcolnak ellenük, de a magyarral nem bír, míg szuszog… A Marostól délre, mióta Lippát kiadtuk, nincs többet magyarság… Az országnak ez a nagy része, éppen a legkövérebb vidék üres… Már hiába jönne Szent László király és Kálmán király a könyves, nem írhatná Horvátországot a magyarság közé… Nincs magyarság…

Ujjával fájdalmasan seperte el a déli tájat, mintha végleg elintézné…

– Középen, a Maros felett s nyugat felé még valami… A Maros felső partját, ha meghúzzuk Kalocsáig s odatúl le Pécsig, attól felfelé északra egészen Buda s Debrecen irányáig valahogy megvan a magyar, de összefutott, mint a víz, nagyobb tókba… Hódmezővásárhely, Szeged, Makó, Mezőtúr, Halas, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, és a Tiszán errül Debrecen… Hogy városok, a szegény nép mind hozzájuk folyamodott…

Mikó Ferenc kimeredt szemmel, ijedten nézte az üres képet. Már lassan kezdte megérteni, hogy a fehér hely azt jelenti, hogy ott kivágták a magyart…

1097-1098. oldal, A nap árnyéka, Első könyv, 3, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974

Móricz Zsigmond: Erdély I-III. Tündérkert / A nagy fejedelem / A nap árnyéka

Kapcsolódó szócikkek: Hódmezővásárhely · Mezőtúr · Mikó Ferenc
MissWenut>!

Mezőtúr korsóiról volt híres, de itt is készítettek kantát, kancsót, butellát, tálat, tányért, levesszűrőt, stb. A fazekascéh 1817-ben alakult.

85. oldal (1997)

Kapcsolódó szócikkek: 1817 · Mezőtúr
Carmilla >!

     1884-ben született Huszton. Az apa tanító volt, hét gyermek atyja. A testvérek között ő volt a legidősebb. Gyermekéveit Hajdúszoboszlón töltötte, majd kosztosdiákként Debrecenben és Mezőtúron élt.

225. oldal, Szép Ernő (Móra, 1958)

Kapcsolódó szócikkek: 1884 · Debrecen · Hajdúszoboszló · Huszt · Mezőtúr
Lunemorte P>!

Itt vannak a híres mezőtúri csöcsös korsók. Emlékszem az ízükre. Ha a gyerek vizet szív belőle, cserépíze van, de az alakjuk, a sima mázuk olyan édes, mint az a falusi gyerek, úgy simítja, öleli ezt a csöcsös korsót, mint az édesanyja korsaját.

(Móricz Zsigmond: Mezőtúri csöcsös korsó)

Kapcsolódó szócikkek: Mezőtúr