mese fogalom

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Fekete István: Őszi vásár
Ayaan Hirsi Ali: A hitetlen
Gáll István: A ménesgazda
Robert James Waller: Ezernyi út porából
Stephen King: Végítélet
Anthony De Mello: Abszurd egypercesek
E. L. Doctorow: Ragtime
Salman Rushdie: Hárún és a mesék tengere
Joanne Harris: Csokoládécipő
Stephen King: A sárkány szeme
Neil Gaiman: Csillagpor
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Azár Náfíszí: A Lolitát olvastuk Teheránban
Halász Margit: Éneklő folyó
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei I.
Niccolò Ammaniti: Én nem félek
C. S. Lewis: A ló és kis gazdája
Lois Lowry: Számláld meg a csillagokat
A. S. Byatt: Mindenem
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
John Irving: Garp szerint a világ
Lőrincz L. László: A föld alatti piramis
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Szabó Magda: Álarcosbál
Bálint Ágnes: Mazsola
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Stephen King: A Setét Torony – A Setét Torony
Frances Hodgson Burnett: A titkos kert
Kate DiCamillo: Cincin Lovag legendája
J. M. Barrie: Pán Péter
William Shakespeare: II. Richárd
Christopher Moore: Ördögöd van
Anne Rice: Táltos
Agatha Christie: Gyilkosság a diákszállóban
Hans Christian Andersen: Andersen legszebb meséi
Spiró György: Csirkefej
Vladimír Páral: Kísértések Á-tól cettig
Békés Pál: A kétbalkezes varázsló
L. M. Montgomery: Anne családja körében
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Fehér Klára: A tenger I-II.
Terry Pratchett: Vége a mesének
Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
Michael Ende: Tükör a tükörben
Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp
Darren Shan: Vérfüred
Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok
Aucasin és Nicolete / Trisztán és Izolda
Wass Albert: Kard és kasza
Balázs Béla: Halálesztétika
Isaac Bashevis Singer: A félelmetes fogadó
Erich Kästner: Pötyi és Anti
Moldova György: Az Őrség panasza
Réger Zita: Utak a nyelvhez
Örkény István: Tóték / Macskajáték
Wilhelm Hauff: Hauff legszebb meséi
Susan Forward – Donna Frazier: Érzelmi zsarolás
Kormos István: Mesék Vackorról
Rege Sándor: Mesék Gumimókusról
Patrick Rothfuss: A szél neve
Birtalan Ferenc: Összevesztem a tulipánnal
Ivo Andrić: Magyar Musztafa
Lajta Erika: A zöld angyal
Bosnyák Viktória: Amikor kivirágzott a fánk fánk
Kicune: Az ágyas
Fehér Klára: Nem vagyunk ördögök
Vázsonyi Endre (szerk.): Az Ezeregynap legszebb meséi
Karen Chance: Árnyak vonzásában
Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás védelmében
Jon Kabat-Zinn: Bárhová mész, ott vagy
Oliver Friggieri: A jázminok mindig nyílnak
Petrolay Margit: Könyv a meséről
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben
Rákosy Gergely: Latiatuc feleym…
Katona Lajos: Folklór-kalendárium
Zdeněk Svěrák: Apukám, ez jól sikerült
Ágh István: Hányat nézek a naptárban?
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék az élet csodáiról
Linwood Barclay: Búcsú nélkül
Terry Pratchett: Vadkanapó
William Butler Yeats: A kelta homály
Liane Schneider: Bori óvodába megy
Csukás István: Süsüke, a sárkánygyerek
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás
Baktay Zelka – Baktay Miklós: Eseteink
Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom
Tahir Shah: Kalandozások az Ezeregyéjszakában
Gunda Béla: A rostaforgató asszony
Böszörményi Géza: Recsk
Elif Şafak: Szerelem
Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete
Kate Morton: Az elfeledett kert
Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme
Birtalan Ferenc: Halottak napja, élők napja
Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
Bagdy Emőke – Csernus Imre – Czeizel Endre – Daubner Béla – Feldmár András – Kádár Annamária – Kígyós Éva – Pál Ferenc – Popper Péter – Ranschburg Jenő – Szendi Gábor: Belső utakon
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Hans Christian Andersen: Hans Christian Andersen összes meséje
A. I. Sarov: A borsószememberke és az együgyű legényke
Kádár Annamária: Mesepszichológia
Spiró György: Magtár
Gyenge Zoltán (szerk.): Pszeudo Kierkegaard: A megfordult világ
Kőhalmi Béla (szerk.): Könyvek könyve
Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya
Sághy Ildikó: Szerelemtől a színpadig
Lackfi János: Milyenek a magyarok?
Sárközi Erika: Három akkord az élet
Géczi János: Jutunk-e, s mire, édes úr?
Michel Pastoureau: A fekete
Tóth Béla (szerk.): Mély a Tiszának a széle…
Micimackó – Adni jobb, mint kapni
Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton lévőknek
Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor
Simon Erika: Csak a derű óráit számolom
Bleeding Bride: Fekete fivérek
Laurell K. Hamilton: Isteni vétkek
Stephen King: A Setét Torony – Átfúj a szél a kulcslyukon
Nemeshegyi Péter: A szeretet útja
Kőrössi P. József (szerk.): Nagyapám-nagyanyám
Salla Simukka: Vérvörös
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Patrick Ness: A daruasszony
M. Nagy Miklós (szerk.): Koreai közmondások
Michael J. Sullivan: A Smaragdvihar
Lackfi János – Ijjas Tamás: A világ legrövidebb meséi
Kiss Ottó: Ati repülni tanul
Mark Lawrence: Bolondok hercege
Stephanie zu Guttenberg (szerk.): Mesepatika
Sun-Mi Hwang: Rügy
Lucinda Riley: A meredély szélén
Kőrösi Zoltán: Szívlekvár
Nina George: Levendulaszoba
Szendi Gábor: Az önértékelés csapdájában
Kalapos Éva: Kéz a kézben
Anne-Laure Bondoux: Csodák ideje
Czigány György: Zsoltár
Pál Ferenc: A magánytól az összetartozásig
Colum McCann: TransAtlantic
Patrick Rothfuss: A szótlan tárgyak lassú szemlélése
Katherine Applegate: Ivan, az egyetlen
Timo Parvela: Ella a tengeren
Balázsy Panna: Csuromvíz
Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs
Salman Rushdie: Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka
Davide Calì – Anna Laura Cantone: Un papá a la medida
Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét
J. J. Abrams – Doug Dorst: S.
Gyöngy Kinga (szerk.): Első lépések a művészetek felé I.
Murakami Haruki: Férfiak nő nélkül
Diana Gabaldon: Az utazó 1-2.
Babos Eszter: Otthonos bábok – Bábos otthonok
Frankovics György (szerk.): A bűvös puska
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
Benyák Zoltán: A nagy illúzió
Nagy Olga: Barangolásaim varázslatos tájban
Grecsó Krisztián: Jelmezbál
Hans Christian Andersen: A szerencse sárcipői
Béres Merse: Bobojka, Zsiri és Fifi, a három mesehős
Gary Chapman – Arlene Pellicane: Netfüggő gyerekek
Giorgia Cozza: Ingyenbaba
Csendes Nóra: Zápor utca
Mark Lawrence: Az Osheimi Kerék
Rachel Cohn – David Levithan: Dash és Lily 12 napja
Kristin Hannah: Fülemüle
Csáky Károly: Vigasztaló
Diane Ackerman: Menedék
Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2017
Kertész Erzsi: A küldetés
Michael Chabon: Ragyog a hold
Gaura Ágnes: Túlontúl
Cassandra Clare: Árnyak ura
Vekerdy Tamás: Belső szabadság
Lázár Ervin: A mese szeretet
Spiró György: Kőbéka
Boldizsár Ildikó – Farkasházi Réka: Igazi karácsony
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja
Terry Pratchett: Télkovács
Nicolas Barreau: Párizs mindig jó ötlet
Zágorec-Csuka Judit: A szépirodalom önismereti és gyógyító ereje
Camilla Läckberg: A boszorkány
J. K. Rowling: Az élet dolgai
Cynthia Hand: Vigyázz, Holly Chase!
Szabó Magda: Nekem a titok kell
Sarah Pinborough: Ha addig élek is
Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák
Leigh Bardugo: Six of Crows – Hat varjú
Eszes Rita: Rókatündér
Sara Holland: Everless
Alice Broadway: Ink
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Paulon Viktória: A topolai mozi titka
S. A. Chakraborty: Bronzváros
Mörk Leonóra: Ködkirálynő
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a nagy veteményesviszály
Victor LaValle: Bölcsőrablók
Holly Ringland: Szirmokba zárt szavak
Sam J. Miller: Orkaváros
Ungváry Rudolf: Balatoni nyaraló
Csillik Szilvi: Szívem csücske
Bán Mór: Vihartépte zászlaink
Csabai László: A vidék lelke
Sejal Badani: A mesemondó titka
Kiss József: Kiss József háborús versei
Elif Shafak: A szerelem 40 szabálya
Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások
Wu Ming-Yi: Az ellopott bicikli
Papp-Szabó Vanília: Örökség
Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte
Natalia Sherba: Az Órakulcs
Dávid Sándor – Dobor Dezső: Keleti 100
Lengyel legendák és népmesék
Christina Dalcher: Uram és parancsolóm
Alix E. Harrow: Tízezer ajtó
A. J. Kazinski – Thomas Rydahl: A hableány halála
Csete Dóra: A Zöldlomb-erdő lakói
Hannah Rothschild: A Trelawney-ház
Michaeleen Doucleff: Hogyan neveljünk önálló és kedves felnőtteket?
Baár Tünde: A mezítlábas grófnő
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete
Guillaume Musso: A brooklyni lány
Vermes Judit – Hansjürgens Anna Mária: Anyu megette a Holdat
Silke Rose West – Joseph Sarosy: Hogyan meséljünk gyerekeknek?
Tasi Katalin: Lányka, tükörben
Otto English: Hamisított történelem
Bajzáth Mária (szerk.): Erdők-mezők népmeséi
Iona Opie – Peter Opie: The Classic Fairy Tales
Oein DeBhairduin: Miért bolyong a Hold

Idézetek

Dandelion>!

Davies ajánlotta, hogy írja le a meséit, és Eliza megszívlelte a tanácsot. Már tizenkét füzetet teleírt, és mégsem állt meg. Sőt, mennél többet írt, annál harsányabban növekedtek a történetek, kavarogtak az egyában, erőszakoskodtak, mindenáron ki akartak szabadulni. Hogy jók-e, nem tudta, és valójában nem is érdekelte. Az övéi, és ha leírja őket, attól valahogyan valóságosak lesznek. Az agyában táncoló alakok a papíron nekibátorodtak. Új modort öltöttek, amilyen meg sem fordult az agyában, meglepő, új dolgokat mondtak, megjósolhatatlanul kezdtek viselkedni.

372-373. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eliza Makepeace · mese · papír
rókatündérlizi P>!

Egy gyönyörű kislány állt a Le Jardin hátsó ajtaja előtt. A bőre akár az anyjáé, sápadt, mint a finom porcelán, a tekintete kifejező, és ebből a távolságból szénfeketének tűnt, akár az apjáé. Mintha egy tündérmeséből – a Hófehérkéből vagy a Csipkerózsikából – lépett volna ki.

84. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kislány · mese
CsengeBoo>!

Azért, mert valami vagy valaki létezik a mesékben, még nem biztos, hogy a valóságban nem létezik.

63. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mese
2 hozzászólás
Cicamica>!

És íme, mintha csak a rendszerszemléletű pszichológia ortodox forgatókönyvét követné a mese. A három kérdést úgy illeszti a három hajszál kihúzásához, hogy azok rendszeregészet alkotnak. Az ördög felriad, amikor öreganyja kihúzza egy hajaszálát. Szerencsére azonban az öregasszony mindjárt készen áll egy kérdéssel, amit álom-történetnek álcázva ad elő. Az ördög gyanút fogna, ha csak úgy kihúzná egy hajaszálát, vagy ha kútról, fáról, révészről faggatná. Így azonban, a rendszer egészében egyik feladat teszi lehetővé a másik elvégzését. A rendszerelemek szinergikus hatással vannak egymásra.

83. oldal, 3. fejezet - Jövőképterápia (SAXUM, 2007)

Baktay Zelka – Baktay Miklós: Eseteink Páratlan párkapcsolatok – egy terapeuta pár gyakorlatából

Kapcsolódó szócikkek: mese · rendszerszemléletű pszichológia · szinergia
SteelCurtain>!

Egy kobrával utaztam. Nem, nem is kobrával, hanem egy skorpióval. Az az indián, békáról és skorpióról szóló őszi mese jutott róla az eszembe. A béka beleegyezik, hogy segít a skorpiónak átjutni a folyón, ha az megígéri, hogy nem marja halálra. A skorpió beleegyezik, de ígérete ellenére félúton belemártja a fullánkját a békába, még úgy is, ha ez az ő halálát is jelenti. A haldokló béka megkérdezi tőle:
– Miért tetted ezt?
És a skorpió azt válaszolja:
– Mert én skorpió vagyok, és ilyen a természetem.

Kapcsolódó szócikkek: mese · skorpió · természet
Kek P>!

Annemarie gondolatban folytatta a mesét:
„Amint Piroska ment, mendegélt az erdőben, hirtelen zajt hallott. Megzörrentek a bokrok. Egy farkas! – mondja ilyenkor a szereposztás szerint Kirsti, és megremeg az izgatott örömtől. – Tudom, hogy a farkas jön!”
     Annemarie mindig megpróbálta ezt a részt elnyújtani, hogy kishúga jobban élvezze a mese feszültségét.
„Nem tudta, hogy mi az. Megállt az ösvényen, és hallgatózott. Valami követte őt a bokrok között. Piroska bizony megijedt.”
     Itt megállna, és szünetet tartana egy pillanatra, miközben Kirsti az ágyban még a lélegzetét is visszafojtja.
     Annemarie hirtelen megállt, és hallgatózni kezdett. Túlzottan beleélte magát a mesébe? Vagy…

113-114. oldal

Kapcsolódó szócikkek: farkas · mese · Piroska
Véda P>!

A mese az epikai költészet azon műfaja, amely az eposzban is jogosultan szereplő csodálatos elemet nemcsak megtűri, de annyira megköveteli, hogy ilyen csodálatos elem nélkül nem is képzelhető, sőt tovább menve, a csodálatost, a természet tapasztalati úton megismert rendjén kívül állót nem is mint ilyent, hanem mint egészen természetest tünteti fel. A mese ebből következőleg mindenütt otthonosnak tételezhető fel, ahol a dolgok természetes rendjének, ok- és okozati összefüggésének ismerete nem a legszilárdabb alapon áll, tehát minden nép gyermekeinél s a gyermekekhez sok tekintetben hasonló, velök majdnem ugyanazon értelmi fokon lévő, többé-kevésbé fejletlen és műveletlen népeknél, sőt a művelt népek kebelén belül is az alsóbb, tehát értelmileg elmaradottabb néposztályoknál.

Kapcsolódó szócikkek: mese
2 hozzászólás
KingucK P>!

A mese, mint sok más mese, Falvában kezdődik. Falva falu ma ugyanott áll, ahogy hatszáz éve már: egy gránitplatón egy kis erdő közepén. Falva házai szürke kőből készült, szögletes és vén építmények, a sötét palatetőkön magas kémények meredeznek; a házak a köves talaj minden centijét kihasználva dőlnek egymáshoz, úgy is építették őket, egyiket a másikhoz, s némelyik oldalában bozót vagy fa nő.
Falvából egyetlen út vezet ki, egy kacskaringós, meredek ösvény, melyet az erdőben kisebbnagyobb sziklák szegélyeznek. Ha elég messzire követjük, egész ki az erdőből, a csapás igazi úttá öblösödik, aszfaltozott úttá; még tovább követve pedig még tovább szélesedik, autók és teherautók töltik meg, melyek szakadatlan folyamban áramlanak egyik városból a másikba. Végül aztán az út Londonig is elvisz, de az már egy egész éjszakai kocsiút.

Egy

Kapcsolódó szócikkek: Falva falva · London · mese
loci93 I>!

A legjobb, ha videózás helyett gyermekünket ölbe vesszük, és olvasunk nekik. A könyvekkel való találkozás fejleszti a gyermek szókincsét. A jó olvasóvá válás a mesehallgatással kezdődik, érdemes tehát gyakran olvasnunk gyermekünknek.

19. oldal (Harmat, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: gyermek · mese · olvasás · szókincs · szülő
Inimma>!

Modern mese

Megy, megy Piroska az autósztrádán. Reméli, hogy utoléri egy Jaguár.

242. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mese