Merkúr (bolygó) helyszín

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei
Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár
Richard Panek: 4% univerzum
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Edward Rutherfurd: London
!

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik, magnitúdója −2,0 és 5,5 között változik, azonban nehéz észlelni, mert a Földről nézve a Naptól mérhető legnagyobb szögtávolsága csak 28,3°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni.

A Merkúr sok tekintetben hasonlít a Holdra: felszínét számos kráter borítja, nincs természetes holdja, és nincs állandó légköre. Azonban a Holddal ellentétben nagy, vasat tartalmazó magja van, melynek következtében rendelkezik mágneses mezővel, melynek erőssége a földinek körülbelül 1%-a. Magjának relatív mérete miatt kivételesen nagy a bolygó sűrűsége. Felszíni hőmérséklete 90 és 700 K (-183 és 427 °C) között változik, Ahol a Nap éppen merőlegesen éri a felszínt, ott van a legmelegebb, és a sarkokhoz közeli kráterek mélyén mérik a leghidegebbet.

A Merkúr megfigyeléséről szóló feljegyzések legalább az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A 4. század előtt a görög csillagászok két bolygónak gondolták aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható. Előbbi az Apollón, utóbbi a Hermész nevet kapta. A későbbiekben Püthagorasz ismerte föl, hogy a két bolygó egy és ugyanaz. A bolygó magyar neve a rómaiakig nyúlik vissza, akik a bolygót Mercurius római istenről nevezték el, aki a görög Hermész római megfelelője. A Merkúr asztronómiai jele a kör egy kereszt függőleges szárán, a kör tetején egy félkörrel (Unicode: ☿), ami Hermész caduceusának stilizált változata.
/Wikipédia/

!

Merkúr mitológiai/asztrológiai értelemben

A Merkúr hideg, száraz (=Föld elemű) és semleges nemű bolygó Ez azt jelenti, hogy mindig alkalmazkodik ahhoz az égitesthez, amelyikkel kapcsolódik, pld. Nappal férfias, Holddal nőiesebb lehet. Megjeleníti esszenciálisan az értelmet, a racionális gondolkodást, a szülött intellektusát (a Nappal és Holddal együtt). A kommunikációs készséget, a beszéd-és kifejezőkészséget, az értelmi képességeket, a józan gondolkodást. A Merkúr a közvetítés elve a horoszkópban, hozzátartozik a nyelv, az írás, a gondolatok. Tágabb értelemben a kereskedelem, a szállítás, a közlekedés, a mozgás maga, a mozgékonyság. A kamaszoknak a jelölője, a híreké, a kommunikációs eszközöké, hivataloké, rövidebb utazásoké, ügyintézésé, kereskedelemé. A Merkúr a közvetítők bolygója is: a postások, futárok, hírvivők, pizzafutárok, üzletemberek, írók, rádió-és tévébemondók, riporterek, újságírók, rikkancsok stb. tartoznak hozzá.
Ha retrográd, akkor általában a hétköznapi ügyeink is nehezebben mennek, mint az ügyintézés, reklamáció, közlekedés, kereskedelem. Ha pedig Hold–Merkúr oppozíciót, vagy kvadrátot látunk az égen, ami kb. 1-2 napig tart, fokozottabbak a mindennapi bosszúságok, téves információk, késések, hazugságok, felejtések fordulnak elő.

Napi átlagsebessége: Merkúr 0°59’08”

/Kálmán Eszter: Kérdezd a csillagokat/

!

A Merkúr jelképe

!

A Mariner 10 felvétele a Merkúr másik oldaláról


Idézetek

adrica P>!

A bolygók holdjait hagyományosan a szülőbolygójuknak nevet adó római isten görög megfelelőjének környezetéből ismert mitikus személyekről nevezik el. Ezeknek az ókori isteneknek komplikált volt a magánéletük, így a névválaszték bőséges. Az egyetlen kivétel az Uránusz, amelynek holdjait az angol irodalom hőseiről nevezték el. Az angol Sir William Herschel fedezett fel először szabad szemmel nem látható bolygót, és ha rajta múlik, jó alattvalóként arról a királyról nevezi el, akit szolgált. Ha Sir William sikerrel jár, akkor a bolygókat ma így ismernénk: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz és George. Szerencsére éltek a korban higgadtabb gondolkodók is, így néhány év múlva a bolygót átkeresztelték a sokkal konvencionálisabb Uránuszra. De a holdak William Shakespeare hőseiről és Alexander Pope költeményének szereplőiről való elnevezésének hagyományát Herschel nyomán máig megtartottuk. A bolygó 27 holdja között szerepel Ariel, Cordelia, Desdemona, Juliet, Ophelia, Portia, Puck, Umbriel és Miranda is.

148-149. oldal, 10. A bolygók között (Kossuth, 2018)

SDániel P>!

A középkor világában az alkímia művészete vagy tudománya nagyon egyszerű elven alapult. Ahogyan az égi szférák rendben emelkedtek a mennybolt felé, ahogyan megvolt az angyalok rendje az egyszerű, szárnyas hírnököktől az Istenség oldalán lakozó tündökletes szeráfokig, ugyanúgy sorakoztak isteni rendben a természeti világ elemei is a legdurvábbtól a legfinomabbig.
És ez vonatkozott a fémekre is. A bölcsek hét fémet ismertek el, mindegyik valamelyik bolygónak felelt meg: az ólom a Szaturnusznak, az ón a Jupiternek, a réz a Vénusznak, a vas a Marsnak, a higany a Merkúrnak, az ezüst a Holdnak, és a mindennél tisztább, a fényt árasztó Nap az aranynak.
De ebben rejlett éppen a csodálatos titok: az idő múltával, és senki sem tudta, milyen hosszú idő alatt, a Föld melege fokozatosan megfinomítja ezeknek a fémeknek mindegyikét, fokról fokra juttatja tisztább alakjába: a vasat higannyá változtatja, a higanyt ezüstté, míg végül, az idők végezetén, mind a legtisztább arannyá kell, hogy változzanak, vagyis eljutnak a végső és tökéletes állapotukba.
– De mi van akkor – kérdezték a bölcsek –, ha megtalálhatjuk a módját annak, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsuk, hogy valamelyik közönséges fémet a maga durva állapotából a legtisztább arany állapotába finomítsuk? – És így nem is volt meglepő, hogy amiként egyesek úgy kerestek gyógyulást bajaikra, hogy kegyhelyekre zarándokoltak, vagy ahogyan a történetek lovagjai a Szent Grált keresték, ugyanúgy kutatták az alkimista néven ismert tudósok azt az anyagot, amelytől fémek az egyszerű megjelenési formájukból a legtisztább alakjukba jutnak át. Ez a varázsanyag, bármi legyen is az, feltétlenül magában kell hogy foglalja a világegyetem titkát. Ezt nevezték Elixírnek, vagy a Bölcsek Kövének.

429-430. oldal, 9. fejezet - A London híd

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

1 hozzászólás
Arianrhod P>!

A fekete kakas (szoláris istenek, illetőleg Merkúr madara) lélekvezető; a halott napisten csillaglelkét röpíti egyik világból a másikba.

Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár Hét év tizenkét tanulmánya

Arianrhod P>!

Egy példa a Merkúrra: legkisebb királyfi éjjel fa tetején világló gyertyát pillant meg, mely megszólítja, s arra kéri, hogy a hajnalt és az éjfélt kösse a fához, és nyújtson fel egy nyárfavesszőt. A királyfi így tesz; a gyertya kígyóleánnyá válik, lesiklik a vesszőn, és a királyfi nyakára csavarodva mutatja az alvilágba vezető utat. (A varga-gyerek és az Olemburisz király fia).

Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár Hét év tizenkét tanulmánya

Kapcsolódó szócikkek: Merkúr (bolygó)
1 hozzászólás
Arianrhod P>!

A planéták útján járó hőst útba igazító égitestek tárgyszerű megjelenítései az őt vezető rózsák, aranygolyók, almák, gombolyagok. Ezek leginkább a Merkúr bolygó jelképei. E planéta istene az egyiptomi és görög-római túlvilághitben egyaránt a „lélek vezetője” volt. De lehetnek a Vénuszé is:

Ifjabbik fivér bátyja hervadt rózsabokráról egy virágot tép és a szélbe dobja. A rózsa előtte repül, és halott bátyjához vezeti, hogy föltámaszthassa. A szél, a rózsa a Vénuszra utal, bár naprózsa is van (Aranyfogú testvérek). Napos, holdas, csillagos jegyű, aranyhajú királyfi öregemberrel találkozik, aki aranyalmát ad neki. Az előtte gurul és célba vezeti (A kővel berakott kirájné). Vogul mesében a fejedelem népe minden reggel eltűnik (a nép a csillagok?). A fejedelem fia keresésükre indul, útján cérnagombolyag vezeti, amit a házából varázsol (ahogy Fehérlófia-meséink váraiból almák lesznek. A kis fejedelemfi).

Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár Hét év tizenkét tanulmánya

Kapcsolódó szócikkek: Merkúr (bolygó) · Vénusz (bolygó)
>!

Rubin és Ford pontosan ezt a görbét várták, amikor elkezdték grafikonon ábrázolni az Androméda különböző részeinek egymáshoz való viszonyát: minél messzebb vannak a csillagok a galaxis középpontjától, annál kisebb lesz a sebességük. A csillagászok ezt csinálták, mióta világ a világ – feltették, hogy a görbe lefelé tart, mintha a központi dudor csillaghalmazának roppant tömege pontosan úgy hatna a spirálgalaxis még leghaloványabb kis karjára is, ahogy a Nap roppant tömege még naprendszerünk legapróbb bolygójára is hatással van. De eddig egyetlen csillagász sem végezte el a feltételezést igazoló konkrét méréseket, mivel Ford továbbfejlesztett műszere nélkül erre nem volt lehetőségük. Beérték azzal, hogy feltételezett görbéiket kipontozott vonalakkal jelöljék. Rubin és Ford azonban kihozta a képerősítő csőből, amit csak lehetett, és minden eddiginél messzebb, a spirál legtávolabbi csücskén kutakodtak. Rögtön feltűnt nekik, hogy a galaxis legkülső csillagai és gázai mintha ugyanolyan nyaktörő sebességgel száguldoznának körbe, mint a galaxis legbelső csillagai és gázai. Olyan ez, mintha a Plútó a Merkúr sebességével keringene. Az Androméda forgási sebességének vonala nem görbült lefelé.
Talán a gáz lép reakcióba valamilyen – Rubin számára elképzelhetetlen – módon a külső csillagokkal? Vagy az Androméda ilyen zizi galaxis, és kész. Esetleg egy elméleti csillagász logikus magyarázattal tudna szolgálni a jelenségre. Rubin és Ford az Astrophysical Journalnek 1969 nyarán elküldött dolgozatukban ezt írták: „ezen a távolságon túl mindenki ízlése szerint extrapolálhatja az adatokat”.
Viszont Rubin magánvéleménye szerint nem létező adatokat grafikonon ábrázolni „ízléstelenség”. Forddal megegyeztek, hogy csak olyan adatot ábrázolnak, amit észleltek is.
És amit kaptak: egy vízszintes vonal.

I. A láthatónál több - Ami odaát van

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Kapcsolódó szócikkek: Androméda-galaxis · Merkúr (bolygó) · Nap
1 hozzászólás
lzoltán IP>!

     Amióta a Merkúrra kerültek, nem borotválkozott. Amikor a hosszúra nőtt haja, szakálla már útjában volt, nekiesett a bozontnak egy hentesbárddal.
     Boaz naponta borotválkozott. Boaz minden földi héten kétszer megnyiratkozott az űrhajó borbélyszerszámaival.

Kilencedik fejezet (Helikon, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Merkúr (bolygó)
1 hozzászólás