Merete Lynggaard személy

Jussi Adler-Olsen: Nyomtalanul

Idézetek

Smurfettereads>!

A padlón feküdt, és könyvekre gondolt, amiket olvasott, mert nem akart megint arra gondolni, hogy milyen lehetne az élete, ha másképp alakul. Ha könyvekre gondolt, hirtelen egy másik világban találta magát. Maga volt a boldogság, ha elképzelte a papír szárazságát, zizegését, a cellulóz illatát, a súlyát. Ismét belépett virtuális könyvtárába, hogy kihozzon egy könyvet, az egyetlent az összes közül, amelynek minden részletére emlékezett. És a jókedvre emlékezett, amit a könyv keltett benne.

124. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Merete Lynggaard
Judit_56 P>!

A pletykalapok imádták Merete Lynggaardot, a demokraták második emberét. Szerették éles hangú parlamenti felszólalásait és hogy semmiféle tiszteletet nem mutatott a miniszterelnök és bábjai iránt. Szerették nőies külsejét, kihívó pillantását és arcán az apró gödröcskéket, amikor mosolygott. Szerették fiatalságáért és sikeréért, de leginkább azért, hogy újra és újra feltehették a kérdést, hogy egy ilyen tehetséges és gyönyörű nő miért nem mutatkozik soha nyilvánosan férfi társaságában

Kapcsolódó szócikkek: Merete Lynggaard
2 hozzászólás
Smurfettereads>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Itt van. Hallod? Tudtam, hogy itt van! – mondta a nő, majd egy kattanás hallatszott. – Gyere elő, hogy láthassunk! – hallatszott megint a nő visszataszító hangja.
Akkor már ők is sejtették, hogy valami nincs rendben.
– Beragadt a kapcsoló! – kiabálta.
[…]
– Hallottál mindent, te kis ribanc! – ordította. Nyers és kegyetlen volt a hangja.
– Majd Lasse elintézi, ha visszatért – mondta a férfi.
[…]
– Hogy nézel ki, te ribanc! – hallatszott kintről az állatias hang, majd hangosan nevetni kezdett. – Begyulladt a fogad, ribanc? Te szerencsétlen!
Merete az ablak felé fordult. Önmagában ez a mozdulat is iszonyatos fájdalmat okozott neki.
– Ne aggódj, még utolér a bosszúm! – mondta a nő, és az üveghez szorította az arcát. – Nem fogod megúszni – rikácsolta. – Ha nem eszel, hamarabb elpatkolsz, mint gondolnád – tette még hozzá.
A puszta gyűlöleten kívül azonban más is volt a hangjában. Akár a macska az egérrel, úgy játszott Meretével. És a macska még nem fejezte be a játékot. Áldozatának még élnie kellett.
– Nem fogok enni – sóhajtotta Merete.
– Begyulladt a fogad? – kérdezte a férfi.
Merete bólintott.
– Nem segíthetünk – mondta hidegen a férfihang.

162-163. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Merete Lynggaard
Smurfettereads>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

[…] Ne légy már ilyen álszent! Te hány embernek oltottad ki az életét?
– Miért nem végeztél velem már réges-rég, te aljas állat? […] – Hiszen megfigyeltél minket, ledöfhettél volna bármikor, amikor kiléptem a kertbe!
[…]
– Ó, úgy túl egyszerű lett volna. Látni akartuk a szenvedésedet, ami nem tarthatott rövidebb ideig, mint amit nekünk át kellett élnünk. […] Ha tudnád, milyen jó érzés volt…
– Te háborodott!
– Igen? Háborodott? […] Gondolhatod mennyire gyűlöl téged, te rohadt kurva!

238-239. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Merete Lynggaard
Smurfettereads>!

Akkor halj meg velem együtt, te boszorkány!

268. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Merete Lynggaard