Mérei Ferenc személy

Ahol untatnak, onnan menekülj!

23. oldal, Ahol untatnak, onnan menekülj!

Popper Péter gyakran idézte Mérei Ferenctől azt a mondatot, hogy a hiteles élet és a belső szabadság kulcsa az, ha az ember el tudja fogadni: nem kell mindig, minden helyzetben jól járnia.

200. oldal, Mit kezdjünk az irigységgel?

Azt pedig már Mérei Ferenc is megmondta, hogy az inkább egészséges ember (persze senki sem teljesen az) többé-kevésbé jó kompromisszumokat köt, míg az inkább neurotikus (persze senki sem teljesen az) inkább rossz kompromisszumokat. Aki nem köt kompromisszumokat, az elmebeteg. (Az elmebeteg az, aki tudja az egyedül üdvözítő igazságot.)

32. oldal

A pszichológusnak nincs önérzete, mondta mindig Mérei – vagy ha van, hát ne legyen.

46. oldal

Saját megítélésem szerint a gyűlölet fellobbanása elsősorban azokat fenyegeti, akik az élet minden helyzetét kizárólag győzelem és vereség, nyereség és veszteség szempontjából élik át és ítélik meg. […]
A gyűlöletnek ebből a hálójából csak az menekülhet ki, aki feladja azt a törekvését, hogy neki az élet minden helyzetéből győztesen és nyertesen kell kikerülnie – Mérei Ferenc gondolata –, és elfogadja, hogy az életben van vereség és bukás is, ez is az élet gazdagodása, a megismerés horizontjának tágulása, ami nélkül nem lehet megélni az újrakezdés csakazértis gyönyörűségét, az erő érzését. […] Akiből a sors szociális idiótát akar formálni, azt sokáig fürdeti az örök győzelem, siker objektív vagy csak szubjektíven illuzionált dicsőségében.

302. oldal

Mérei viselkedésével mindig a bohócra, a mindent kifigurázó és kiforgató szarkasztikus tréfamesterre játszott. Ha nem lenne anakronisztikus, akkor azt mondanám, hogy a magyar szellemi élet Woody Allenje volt.

130. oldal

Mérei Ferenc szerint, amiben nincs személyesség, az perverzió. Akármilyen „természetes” formában jelenik is meg.

23. oldal

Mi a szeretet? A szeretet nem az a bizonyos nyálas ömlengés, hogy elmondom, hogy így meg úgy szeretlek kisfiam. A szeretet egy megismerő erő. Mérei Ferencet idézve: a szeretet decentrál. Az ember úgy éli át a világot, hogy: Én vagyok a világ közepe. Ilyenek vagyunk, magunkhoz viszonyítunk mindent. De amikor a centrumot, a középpontot kihelyezem magamból, akkor a világot és magamat a másik ember szemével nézem.

84. oldal (Vekerdy Tamás)

Egyszer a villamoson összetalálkoztam azzal a bíróval, aki Nagy Imrééket halálra ítélte, és a mi perünkben – Mérei Ferenc és társai értelmiségi perében – ugyancsak ítéletet hozott, de bíráskodott Déry Tibor perében is. Szóval a legtöbbjét ezeknek az úgynevezett revizionista pereknek reá bízták. Ezt az úriembert Vida Ferencnek hívták. Régi illegális kommunista volt. Akkor ott megszólítottam a villamoson. Mondtam, hogy egy régi páciense vagyok, és örülök, hogy épp most találkozunk. Ez huszonöt évvel Nagy Imréék kivégzése után történt. Megkérdeztem tőle, hogy érzi magát a nagy mű negyedszázados évfordulóján. Akkor megértette, hogy miről beszélek, és elkezdett artikulátlanul kiabálni. Egy tehetséges író, Kertész Imre volt ott a villamoson, és hangosan odaszóltam neki – ez még a 80-as évek elején volt –, hogy ez az úr ítélte halálra Nagy Imrééket. Ilyesmikben, mondjuk, kielégült az én bosszúvágyam.

41. oldal, Történész a történelemben - Litván György (Új Világ, 1996)

[…] Szigethy Attila győri képviselő, aki a legnehezebb napokban is kiállt a törvényes Nagy Imre-kormány mellett és Nyugat-Magyarország elszakadása ellen, letartóztatása után önkezével vetett véget életének. Az új hatalom letartóztatta Bibó István és Tildy Zoltán államminisztert, Mérei Ferencet, a kiváló kommunista pedagógusprofesszort, Kardos Lászlót, a népi kollégista mozgalom egykori vezetőjét, dr. Radó Györgyöt, a Honvédkórház főorvosát, Darvas Ivánt, az ország egyik legnevesebb színészét, megbeszélés ürügyével tőrbe csalta és letartóztatta a budapesti Munkástanács két vezetőjét, Bali Sándort és Rácz Sándort, az ismert kommunista írók közül Déry Tibort, Háy Gyulát, Zelk Zoltánt, Tardos Tibort, Varga Domonkost, Fekete Gyulát, Molnár Zoltánt, az újságírók közül Fekete Sándort, Gimes Miklóst, Lőcsei Pált, Ádám Györgyöt, Novobáczky Sándort, Tóbiás Áront.

21. oldal, Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála (Bibliotéka, 1989)