Meredith Gentry személy

– Tudom, hogy néz ki a sátán – feleltem –, és nem rajzfilmszerű álarcot és vigyort visel. Az ördög azok alakjában jön, akiknek szeretniük kellene, gondoskodniuk rólad, de nem teszik.

91. oldal

Nagyon sokféleképpen meg lehet halni anélkül, hogy tényleg meghalnál.

22. oldal

– Vártunk rád, vetélytársnőnk – mondta az egyik köpönyeges alak. Egy nő hangja volt.
– Vetélytársnő?
– Ringyó – szólt egy másik hang.
– Irigykedsz? – kérdeztem.

123. oldal

A tündérmesék egy szempontból igazak. Mielőtt a mese végére érnél, rossz dolgokat élsz át, nehéz döntéseket kell hoznod. Ha úgy vesszük, én megkaptam a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” mesevégződést, de a tündérmesékkel ellentétben a való életben nincsen vég, sem boldog, sem boldogtalan. A történeted, az életed folytatódik. Az egyik percben azt hiszed, nagyjából kézben tartod az életedet, aztán a következő pillanatban már látod: ez csak egy illúzió volt.

193-194. oldal

Hogyan kérdezel meg egy férfit, akit szeretned kellene, a gyermeked apja, hogy ráadásnak kannibál-e néha.

245. oldal

A pletykalapok még mindig a tündérmesei befejezésről cikkeznek, de közben emberek halnak meg, néhányuk az én kezem által, és ahogy a legtöbb tündérmese esetében, ez is inkább vérről és az önmagunkhoz való hűségről, mintsem a szerelemről szólt. A szerelem csupán az az érzelem volt, ami végül elvezetett oda, mit is akarok valójában, igazából ki vagyok. Azt hiszem, vannak ennél rosszabb érzések is, amiket követhetnék.

15-16. oldal

– Rhys, nem te vagy a hercegnő, hanem én- ingattam a fejem.
– Nem is tudom- mosolyodott el, bár még mindig sápadt volt.- Szerintem jól néznék ki tiarával a fejemen.

47. oldal

– Az emberek dúdolnak, énekelnek, vagy rossz vicceket mesélnek a testek mellett, azért, hogy ne féljenek – próbálom Rhysnek megvilágítani a dolgokat. – Te azért dúdolsz, mert örülsz, és nem zavarnak a halottak.
– Őt már nem érdekli – nézett le a lábánál heverő halott nőre. – Halott. Akár egy Wagner-operát is előadhatnánk rajta, az sem zavarná.

174. oldal

[…] néha a csend két férfi között sokkal többet elmond, mint bármely szó. Az egyik legnagyobb különbség a férfiak és a nők között ez a bizonyos csönd, amit a nők nem értenek, és a férfiak nem tudnak megmagyarázni.

106. oldal (Agave, 2011.)

– Ha arra van szükséged, hogy valaki átöleljen, akkor gyere nyugodtan át hozzám.
– Már majdnem elfelejtettem – mondta elgondolkodva.
– Mit?
– Hogy rendben van, ha a barátod úgy ölel át, amit az emberek már szexuális közeledésnek neveznek. Hogy nem bánnád, ha megjelennék nálad, és alvás közben hozzád simulnék.
– Ha erre van szükséged.