Maya Whitely személy
Idézetek
Ő az én lelki társam, az éltető oxigén, az egyetlen ok, ami miatt reggelente érdemes felkelnem.
128. oldal
– Még mindig szingli?
– Már ezerszer elmondtam: nem szereti az embereket – válaszolom tömören.
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Felkapja a gombócba gyűrt lepedőt az ágy végéből, és maga köré tekeri. A fehér anyag megmosolyogtatóan hullámzik a bokája körül. Felveszem az alsógatyámat, az ablakhoz lépek, és puszit nyomok az arcára.
– Igen.
Maya kérdőn néz rám, majd a lepedőre sandít, és kuncogásban tör ki.
– Egészségben, betegségben? – kérdezi. – Míg a halál el nem választ?
– Még azon is túl – rázom meg a fejem. – Örökké.
289. oldal
Semmi sem enyhítheti a fájdalmat. Sem a sírás, sem a nevetés, sem a tombolás, sem a fohászkodás. Semmi sem változtathatja meg a múltat.
378. oldal
‘You don’t understand.’ He turns to me almost angrily, his voice beginning to shake. ‘Seeing you, being with you every day but not being able to do anything – it’s like cancer, it’s like this cancer growing inside my body, inside my mind!’
Csupán az a bökkenő, hogy ha egyszer belekóstolsz a földöntúli boldogságba, és felsejlik előtted a Paradicsom, megrészegülten hajszolod tovább. És már semmi sem lehet olyan, mint azelőtt. Beszürkül az életed. A világ unalmas, egysíkú hellyé válik, ahol többé semminek sincs értelme.
173. oldal