Maxim személy

Julia Lewis Thomson: Többek által
Julia Lewis Thomson: Többek szerint
Julia Lewis Thomson: Többek között
!

Egy genetikus Maximról

Maximiliánnak genetikailag szőke a haja, mert a szülei is ilyen színű hajjal rendelkeztek. Oroszok.
Továbbá megjegyzem, orvosi értelemben genetikai mutáció nem következett be, így ez az istenverte hímringyó kölök (Mindenkitől elnézést kérek! Régről ismerem.) szőkének született. Megállapítható, hogy szuper képességekkel nem rendelkezik, tehát nem golyóálló, és a szifiliszt is gyakorta elkapja.
Orvosi javaslat: Nőzzön kevesebbet, és találjon állandó párt

(Írói utóirat: Anna ezt a cetlit hagyta Maxim párnáján Húsvét reggelén, miután nála aludt)

1 hozzászólás

Idézetek

Viktória_Erdei P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Itt van az okostelefonod előttem. Ráadásul ez a legújabb iPhone! – mutatott rá feldúltan az alig pár napja kapható csúcsszuper játékszeremre. […]
– Ja, telefon! De azon csak hívni szoktam az embereket. Nem mondod, hogy írni is lehet vele!
– De egy mocsokházi vagy! Akkor ne írj! De ne is hívj fel! Sőt, már most elhúzhatsz a fenébe! – El akart lökni magától, de gyorsan felkaptam, az ágyra dobtam, és teljes testemmel ráfeküdtem, hogy esélye sem legyen megszökni.
– Csak szívattalak, bébi – mondta. – Persze hogy tudom, mire való az okosteló, a Facebook vagy a Skype. Fel foglak hívni, és írni is fogok.

49. oldal, 9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Maxim
Viktória_Erdei P>!

– Csak nem elhanyagolva érzed magad? – mormogtam, a tekintetét kutatva.
– De igen! Itt ülsz egész nap, vagy a lőtéren. Pedig te egy rohadt jó zenész vagy! Neked a bandádban lenne a helyed – hadarta. – Te nem egy kicseszett Amerika Kapitány vagy, és nem is valami béna Vasember. Te…
– Mit szeretnél? – vágtam gyorsan a szavába, mielőtt alkalma lett volna a szájára venni az összes kedvenc szuperhősömet.
– Fontossági sorrendben kéred?
– Azt hiszem, azt megbánnám. Úgyhogy valami olyat kérj, ami teljesíteni is tudok!
– Gyere velem motorozni!
– Hm… Legyen, bár ha őszinte akarok lenni, akkor jobb, ha tudod, hogy másra számítottam – kacsintottam rá, remélve, hogy veszi a lapot.
– Piszkos a fantáziád! Menj átöltözni! A garázsban várlak – és ezzel elmasírozott, mint aki jól végezte dolgát. Elkényeztetett, akaratos hercegnő volt, és én csak megerősítettem ebben a viselkedésében azzal, hogy szinte mindig teljesítettem a kívánságait. De egyszerűen képtelen voltam nemet mondani neki.

102. oldal, 20. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Maxim · Nastya
>!

– Ha mindenki megbocsátott neki, lesmárolhatom?

156. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Maxim
AniTiger P>!

    – Ha ezt ilyen jól megdumáltuk, menjünk, rúgjunk be! – kiáltotta el magát Maxim. – Pár csajt még nem szereztem meg. Muszáj pótolnom a hiányosságokat, mielőtt nagyobb vadakra lövök.
    – Gusztustalan egy fráter vagy, de szeretünk – vágta hátba Fecó az én majdani legjobb barátomat.

91. oldal, II. rész, VII. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Maxim
Viktória_Erdei P>!

– Miért rontja el mindenki a bulit? – hisztizett összefont karokkal Maxim.
– Foxi Maxi, a koncert után sorban állnak majd a csajok nálad. Ne durcizz! – vágta hátba Fecó.
– Nem vagyok kutya!
– Ja, ja, tudjuk, mindjárt kijön belőled a gyilkos ruszki – szólt Csabi, amin mindenki jót nevetett.
Istenem, mennyire szeretem őket.

157. oldal, 12. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Bodnár Csaba · Maxim
Gorkie P>!

Akarom én ezt az újabb színjátékot?
Amióta a szüleim meghaltak, mást sem csinálok, csak szerepeket játszom: a vér szerinti gyereket, a laza, gondtalan nőcsábászt, a sztárt és a nem tudom még mi egyebet.

Kapcsolódó szócikkek: Maxim
EditVagyok>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Elengedem, még ha belepusztulok akkor is. Ezt akarta, hát megkapja!

126. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Maxim
Viktória_Erdei P>!

– Tudom, és szerintem legalább olyan jól célzok, mint te – villantotta rám jégkék szemeit, akár egy vadmacska a zsákmányára, és akkor, ott tényleg zsákmány voltam, az ő áldozata. Teljesen kész voltam tőle! Imádtam a zabolátlan, eszement nőt, a kislányt, aki régen nálam keresett védelmet, az aggódó barátot. Már gyerekként az ujja köré csavart. Esélyem sem volt küzdeni ellene.

85. oldal, 17. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Maxim
Viktória_Erdei P>!

– Jesszom, ezt a marhaságot honnan szeded? Ennyire károsította az agyad az a sok valósgshow, amivel tömöd a szürkeállományodat?
– Azok kultúrműsorok – védte határozottan azt a szennyet.
– Menthetetlen vagy. Na gyere! – ragadtam meg a kezét. – Megmutatom, hol találod a könyveket.
– A könyvtárról jut eszembe, hogy ott van az a sok minden, és annyi helyen lehet olyan sok mindent csinálni – ecsetelte burkoltan a pajzán ötleteit.
– Mondtam már, hogy reménytelen vagy? – búgtam, majd berántottam a könyvek közé, és kulcsra zártam magunk mögött az ajtót.

100. oldal, 19. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár · Maxim · Nastya
Viktória_Erdei P>!

A fiúk folyton azzal cukkolták Maximot, hogy Léna lágyabban énekelt volna egy-egy dalt, Léna biztos minit vett volna fel, Léna kisminkelte volna magát. Mindezt megelégelve egy este Maxim úgy jelent meg a színpadon, hogy állig érő szőke haját két copfba fogta, kirúzsozta magát, és miniszoknyát vett fel, acélbetétes bakanccsal, szűk pólóval, ami alatt kitömött melltartó volt. Mindenki dőlt a röhögéstől, ő pedig így nyomta végig a műsort.
– Gyerekek, Budán egyszer volt kutyavásár, többé nem láttok ilyen szerelésben, de most nőt akarok! – Ezekkel a szavakkal leugrott a színpadról, és elindult a megszokott vadászatára, ami annyira nem lehetett kimerítő, mert már Budapesten is komoly rajongótáborra tett szert.

94. oldal, 7. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Maxim