Matthew Watkins (Matt) személy

– Mesteri szerető vagy?
– Na, itt ér véget a kis esti csevejünk.
– Fogadok, hogy mesteri szerető lehetnék. Nagyon energikus vagyok. És gyorsan tanulok.
– Most már tényleg le kéne feküdnöd.

– Van fogalmad róla, hányszor szóltál ma rám, hogy fogjam be?
– Van fogalmad róla, hányszor szólhattam volna még rád?

198. oldal

Ui. Nincs is rajtam „hülye, gyík póló”.

Julie odamasírozott Matthez. Megállt előtte, és karba tette a kezét.
– Húzd fel a pulcsidat!
Matt grimaszolt.
– Öcsém, te aztán tudod, hogy indíts be egy srácot!
Julie nem tágított.
– Ha be akarnálak indítani, jobb módszerem is volna. Most pedig húzd fel a pulcsidat!
Matt felnézett rá, és igyekezett komolynak tűnni.
– Julie, borzalmasan megsért, hogy ilyen kevés hitelt adsz a szavaimnak. Azt hittem, a barátságunk eljutott arra a pontra, hogy legalább…
– Kelj fel! – Julie fölébe hajolt, és lecsukta a laptopját. – Kelj fel! – utasította ismét.
– Nevetséges vagy- mondta Matt nevetve, de felállt. – Fenntartás nélkül megbízom benned, nem halnál bele, ha te is ugyanilyen bizalmat tanúsítanál az irányomba.
– Muti!
Matt a fotel felé sasszézott, és elhátrált pár lépést.
– Nem vagy ma valami jó hangulatban. Gyanakvón és gorombán viselkedsz.
Julie feléje lépett, így Matt tovább hátrált.
– Húzd fel a pulcsid!
– Figyelj, bejönnek nekem az agresszív csajok, de ez kezd nagyon fura lenni.
Julie megragadta Matt pulcsijának a derekát, és fél kézzel felrántotta, míg a másikkal lefelé húzta a fiú pólójának szegélyét. Matt megfogta a kezét, enyhe tiltakozásként, de a lány nem volt hajlandó elengedni a ruhát.
– Aha! – A pólóra hunyorgott. – Na jó, gőzöm sincs, mi ez, de tuti gyík.
Matt még mindig fogta a kezét, de már nem próbálta eltakarni a pólóját.
– Egy koffeinmolekulát ábrázol. Imádnod kéne, tekintve, hogy betegesen rajongsz azokért a borzalmas löttyökért, a függőjük vagy. Bár igaz, ami igaz, nem is lehet őket valódi kávénak tekinteni.

– Kétszakos vagy? Fizikás és matekos? Jesszusom…
– Tudom. Kockafej. – Matt vállat vont.
– Nem, ez igazán lenyűgöző. Csak meglep, hogy elfér az agyad a koponyádban.
– Különleges tömörítőprogrammal láttak el, amely lehetővé teszi, hogy a rengeteg tárolt információ csak akkor kerüljön elő, ha épp szükségem van rá. Egyelőre csupán a bétaverziót futtatom, úgyhogy elnézésedet kérem bármilyen felmerülő problémáért. Igazán nem állhatok jót magamért.

A fiú elnevette magát.
– Szeretem, ha Mattynek hívsz. Olyan… édi.
– Édi? Ennél jobb szó nem jutott eszedbe? Azt hinné az ember, hogy az abnormálisan nagy agyaddal jobbat is ki tudsz találni az édinél.
– A gyertyaillat kiszívta belőlem az okosságot.

– Figyu, Julie, nagyon örülök, hogy törődsz a védekezéssel, de…
– Jaj, ne! Nem jókat vettem?
– Ööö, nem az a gond. Hány gumi van itt, hetven? Nyolcvan? Nem tudom, mit hallottál, de még a legkanosabbakat is kötik bizonyos korlátok.

151. oldal Ne hagyd abba!

Csöppet se érdekeljen, mit gondol „mindenki”!

60. oldal

Szeress belém, Julie, ahogy én is beléd szerettem – szugerálta. Szeress belém, szeress belém, szeress belém…

128. oldal Ottalvós buli

Amikor a lány átkarolta, és nevetve magához szorította, Matt elmosolyodott.
Néhány röpke pillanatra a karjában tarthatta Julie-t. És ez olyan ajándék, ami egy életre az övé marad.

85. oldal A karácsonyfa alatt

Matt Watkins: A kórház elhagyása után legalább egy évig tartott, mire sikerült lábra állnom. De kezdettől fogva hittem magamban már kisdedként is.

98. oldal