Mátrix film

– Szóval teljességgel képtelen vagy hatni rá? – kérdezi végül.
– Ez az igazság. Olyan, mintha valaki összegyúrta volna Bruce Leet, Hulkot és Neót a Mátrixból.

163. oldal

Az algoritmusok szemmel tartanak. Figyelik, hová mész, mit vásárolsz, és kivel találkozol. Hamarosan minden lépésedet, lélegzetvételedet és szívverésedet monitorozni fogják. A big data és a gépi tanulás segítségével igyekeznek egyre jobban megismerni. És ha egyszer majd ismernek téged, mint te magadat, képesek lesznek irányítani, és manipulálni téged, te pedig nem sokat tehetsz majd ez ellen. A mátrixban vagy a Truman-showban fogsz élni. Tulajdonképpen egyszerű a képlet: ha az algoritmusok jobban értik nálad, mi zajlik benned, akkor átszáll rájuk a hatalom.

234. oldal

Az emberiség, úgy tűnik, elhagyja emberi mivoltát azáltal, hogy a technológia kezébe helyezi jövőjét. A Mátrix és a hozzá hasonló filmek hamarosan dokumentumfilmek lesznek sci-fi szórakoztatás helyett.

Nem meglepő, hogy akadnak olyan nézők is, akik szerint a Mátrix cselekményszövésében egyértelműen kimutatható a gnosztikus szál. Nos, amikor a Wachowski testvéreknek feltették a kérdést, miszerint »mondták már önöknek, hogy a Mátrixnak van némi gnosztikus mellékzöngéje?«, akkor elég burkoltan így válaszoltak: »És ezt ön jó dolognak tartja?« Mindenesetre a párhuzam tényleg szemmel látható. Neót nem a hit, hanem az a titkos tudás „menti meg”, amely felszabadítja a tudatát és felfedi előtte az igazi realitást – amit addig csupán csak gyanított. Mielőtt Neo meghozná a döntést, hogy lerázza magáról a Mátrix béklyóit, Morpheus arra inti őt, hogy »szabadítsd fel a tudatod!«. Még Neo mátrixbeli nevének – Thomas Anderson – is van gnosztikus felhangja. Az „Anderson” a görög andros, azaz „férfiből” származik, és ilyenformán Neo az „ember fia”. A keresztneve Thomas, vagyis Tamás. Nem nehéz kitalálni, hogy ez Tamás apostolra utal, aki az összes tanítvány közül a legközelebb állt a gnózishoz.

Másrészt viszont vannak bizonyos egyértelmű eltérések is. A gnosztikus megvilágosodás egy olyan világra nyit kaput, ahol nincs szenvedés, se fájdalom. Neo igazi valósága viszont sokkal gyászosabb képet fest, mint az a XX. század végi illuzórikus világ, amelyet a Mátrix hozott létre. Ehhez járul még az is, amit a témához kapcsolódóan egy internetes hozzászóló így fogalmazott meg:

Elég ironikus, de éppen Smith ügynök az egyetlen szereplő a filmben, aki valami olyasmit fejez ki, ami közel áll a gnoszticizmushoz. Smith ügynök puszta, testetlen értelem, akinek fizikai formát kell öltenie ahhoz, hogy beléphessen a Mátrix által szimulált valóságba. Ahogyan Morpheusnak mondja: »Érzem a bűzét, és valahányszor megérzem, félek, hogy engem is megfertőz«. Smith ügynök mindenre elszánt, csak hogy visszatérhessen a testetlen lét tiszta állapotába, mintha egy igazi gnosztikus volna. Pedig Smith ügynök képviseli az ellenséget.

Mindent egybevetve valószínűleg akkor járunk el a leghelyesebben, ha azt mondjuk, a Mátrix számos témából építkezik – gnosztikus, buddhista, keresztény, egzisztencialista, marxista stb. –, amiket egybegyúrva egy hamisítatlanul egyedi, komplett világot hív életre. A filmben mindamellett felszínre tör egy olyan gondolat, ami a gnoszticizmust és más irányzatokat is erősen foglalkoztatott: miért kell a démiurgosznak és az arkhónoknak azzal bajlódniuk, hogy rabságban tartsák az emberiséget?

A Mátrix erre világos választ ad: a megújuló energia miatt. A film egyik jelenetében Morpheus ezt mondja: »Mi a Mátrix? Uralom. A Mátrix számítógéppel generált álomvilág. Feladata ellenőrzés alatt tartani minket, hogy az emberből végül ez legyen« – és felmutat egy rézfejű Duracell elemet. Korábban egy másik szereplő „Rézfejűként” szólította Neót. [A film magyar szövegében Duracellnek nevezik Neót – a ford.]

Meghökkentő, hogy ugyanez a gondolat több régi gnosztikus tanításában is helyet kapott. Epiphaniosz, az eretnekségek egyik ókori szakavatottja így fogalmaz: »[a gnosztikusok] azt mondják, hogy a lélek az arkhónok és a hatalmasságok eledele, amely nélkül nem tudnának élni, mert a lélek az ég harmatjából való, és ők ebből nyerik az erejüket.«

283-285. oldal, 9. fejezet - A gnózis a modern korban

– De ennyire szörnyű, ha az ember rosszul érzi magát? – folytatja Anna. – Ez tisztára olyan, mint a Mátrixban, csak beveszünk egy kék tablettát, és elfelejtjük az egészet!

87. oldal

Neo is Platón barlangjából indította a Mátrix elleni forradalmat.

114. oldal, Huber Zoltán: Társadalmi kérdések a cyberpunkban

Csak az a forradalmi kiáltvány lehet nyilvános, amit nem vesznek komolyan elegen. Akár ezt, akár a Mátrix című filmet, a Harcosok Klubját vagy a Waldent, akármelyiket vennék elég sokan komolyan, biztosan betiltanák, mert meghackelnék a rendszert. Így, hogy csak egy sztori, hát maradhat, érdekes…

16-17. oldal

Amikor a Mátrix 1999-ben megjelent a mozikban, filozófusok kezdtek egymással az egyetem folyosóin, meg tudományos konferenciákon beszélgetni róla, és mindenki ugyanazt fújta. Ha bármelyik elsőéves filozófia órán megemlítettük véletlenül mondjuk Platón barlanghasonlatát vagy Descartes Elmélkedésekjét, a hallgatók vagy még az órán szóltak, vagy az óra után jöttek oda, és akkor mondták el, hogy: „Ez pont olyan, mint a Mátrixban.” Számos filozófiai vonatkozást találunk a Mátrixban. És ezek a kérdések elég általánosak ahhoz, hogy egy sor filozófiai értelmezésre és spekulációra adjanak okot.

16. esszé

Mi folyik itt, Julius, elmondanád? Mert én már semmit sem értek.
– Nem csodálom, John. A világot úgy találták ki, hogy semmit se érts belőle. A látszat nem a valóság. Ez a lényege.
– Most a Mátrixról beszélsz?
– Dehogy – mosolyodott el Andan.

229. oldal

Jé, egy polihisztor. A legutolsó. Az utolsó magyar polihisztor Herman Ottó volt. Szintén miskolci.
– Ó. És még egy vacak hobbid sincs? – kérdeztem mégis nyeglén.
– Fotózok. Meg néha programozgatok. Én csináltam az együttesünk weblapját.
Mégsem polihisztor. Ez itt maga Neo a Mátrixból. Csak nagyobb, szőrösebb, és na mondd már, a falon nem tud futkározni. De akkor is. Magyar Neo nem szarral gurigázik.

252. oldal