Mary Shelley személy
Mary Wollstonecraft Shelley (London, 1797. augusztus 30. – London, 1851. február 1.) angol romantikus író, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz mű szerzője. A romantikus költő Percy Bysshe Shelley felesége volt.
Idézetek
A genetikus barkácsolás eredményeképp létrejövő DNS végül olyan lényt határoz meg, amely valaha ember volt, de többé már nem az. Kellőképpen inhumán ahhoz, hogy ha pedánsan végigfutna az egyedfejlődésén, még szellemi keresztanyja, Mary Wollstonecraft Shelley is kitérne a hitéből.
53. oldal (Agave Könyvek, Budapest, 2013.)
Smith a kupachoz hajolt, és a poros borítók címeit böngészte.
– Edgar Allan Poe: Rejtelmes történetek. Bram Stoker: Drakula. Mary Shelley: Frankenstein. Henry James: A csavar fordul egyet. Washington Iving: Az Álmosvölgy legendája. Nathaniel Hawthorne: Rapaccini lánya. Ambrose Bierce: A Bagoly-folyó. Lewis Carroll: Alice Csodaországban. Algernon Blackwood: A fűzfák. L. Frank Baum: Óz, a nagy varázsló. H. P. Lovecraft: Árnyak Innsmouth felett. És mennyi más! Walter de la Mare, Wakefield, Harvey, Wells, Asquith, Huxley… csupa betiltott szerző. Ugyanabban az évben égették el a műveiket, amikor törvényen kívül helyezték a halloweent és a karácsonyt.
A száműzöttek
| → |
|---|
A Frankenstein, a három regény közül a legismertebb, talán a legrosszabbul is van megírva. Mary Wollestonecraft Shelley vetette papírra tizenkilenc éves korában, tele van egy fiatal leány tágra nyílt szemű bölcselkedésével és naivitásával; gyakori kitérőivel, melyekkel próbálja feltárni a Nagy Filozófiai Eszméket, inkább hasonlít valami kollégiumi hálóterem kanmuriján előadott meséhez, mint gótikus horrortörténethez.
10. oldal (Stephen King bevezetője) · Stephen King
Mary Wollstonecraft (1759-1797), brit író, filozófus és feminista, az újkori nőmozgalmak előfutára. A Vindication of the Rights of Woman ('A nők jogainak érvényesítése', 1792) című könyvét az újori nőmozgalmak elindítójának takintik. Szintén Mary nevű lánya írta a Frankenstein című regényt mint Mrs. Shelley (Percy Bysshe Shelley költő felesége).
89. oldal
1818-ban Mary Shelley kiadta a Frankensteint, amely egy tudósról szól, aki mesterséges lényt hoz létre, ám elveszíti felette az uralmat, és a lény ámokfutásba kezd. Az azóta eltelt 2 évszázadban számtalan változatban mondták el újra és újra ugyanezt a történetet. Új, tudományos mitológiánk egyik alappillérévé vált. […]
A Frankenstein-mítosz azzal szembesíti a Homo sapienst, hogy sebesen közelednek az utolsó napok. Ha csak be nem következik addig valamiféle nukleáris vagy ökológiai katasztrófa, a technológia fejlődése gyors üteme végül odáig vezet, hogy a Homo sapiens helyét egészen másféle lények veszik át, akik nem csupán fizikumukban, de kognitív és érzelmi világukban is gyökeresen különböznek tőle. A legtöbb sapiens ezt rendkívül nyugtalanítónak találja. Szeretjük azt hinni, hogy a jövőben olyan emberek fognak bolygóról bolygóra röpködni gyors űrhajóikon, mint amilyenek mi is vagyunk. Nem szívesen fontolgatjuk annak lehetőségét, hogy a jövőben nem léteznek majd a mienkhez hasonló érzelmekkel és öntudattal bíró lények, és a helyünket idegen létformák veszik át, akiknek képességei mellett eltörpülnek a mieink.
Valahogy megnyugtat minket a gondolat, hogy Frankenstein doktor egy rémséges szörnyeteget hozott létre, akit el kellett pusztítanunk, hogy mentsük magunkat. Azért szeretjük a történetet így mesélni, mert így azt sugallja, hogy mi vagyunk minden lények legjobbikai, és hogy sosem volt, és soha nem is lesz nálunk jobb. […]
Nehéz megemésztenünk a lehetőséget, hogy a tudósok pszichét ugyanúgy tudnak tervezni, mint testeket, és hogy a jövő Frankenstein doktorai így képesek lehetnek létrehozni valamit, ami valóban felsőbbrendű nálunk, ami ugyanolyan leereszkedően néz majd ránk, ahogy mi nézünk a Neander-völgyiekre.
366. oldal
Yuval Noah Harari: Sapiens 91% Az emberiség rövid története
| → |
|---|
– […] Egyikünknek egy időutazásról kellene írnia, másikunknak egy űrutazásról.
Tolkien emlékezteti barátját, hogy egy évszázadal korábban egy elég hasonló kihívás hangzott el, 1816-ban a Genfi-tónál, amikor Lord Byron versenyre hívta Percy és Mary Shelley-t, hogy írjanak egy kísértethistóriát. És Mary, aki akkor még csak fiatal lány volt, megírta a Frankensteint.
122. oldal
Colin Duriez: Tolkien és C. S. Lewis 81% Egy híres barátság története
| → |
|---|
Miután nézelődtem egy kicsit a falu könyvesboltjában, és postára adtam a leveleket, elmentem a Galamblakba. Először a szomszédos múzeum időszaki kiállítását néztem meg az örökké író Shelley házaspárról, és láttam egy kis méretű, összemaszatolt könyvcsonkot, amelyről kiderült, hogy a Journal of Sorrow, az a gyásznapló, amit Mary Shelley, a szörnyetg kiötlője írt a férje halála után, és hogy a könyv egyszer vízbe esett. Ezenkívül láttam még néhány szép tárgyat, ami Dorothy és William közeli barátja, Coleridge tulajdona volt.
125. oldal
Luigi Galvani olasz anatómus a neuronok vagy idegsejtek által gerjesztett áramok révén fedezte fel az elektromosságot. Galvani rájött, hogyha a békák lábába elektromosságot vezetünk, összerándulnak, s így népszerű elképzeléssé vált, hogy az állati mozgást az elektromosság okozza. Ez azonban legfeljebb részleges igazság… …ezeket az impulzusokat az agy gerjeszti.
Alig néhány évtizeddel Galvani után történt, hogy angol irodalmárok egy kis csoportját az Alpokban elvágta a világtól a rossz időjárás, mire versenyre keltek egymással, ki tudja közülük a legrémisztőbb irodalmi művet írni. Egyikük, Mary Wollstonecraft Shelly, megírta híressé vált meséjét dr. Frankenstein szörnyetegéről, akit erős elektromos áram alkalmazásával keltenek életre. Az elektromos eszközök azóta is a rémregények és a horrorfilmek fő kellékei. Hiába téves Galvani alapeszméje, a fogalom számos nyugati nyelvben gyökeret eresztett (például én is galvanizálódtam ennek a könyvnek a megírására).
55-56. oldal
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
– […] Eszembe jutott Mary Shelley rémisztő története Frankenstein szörnyének születéséről.
38. oldal, A gólem
| → |
|---|
