Mary Shelley személy

Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd
Mary Shelley – Bram Stoker – Robert Louis Stevenson: Három klasszikus rémtörténet
Yuval Noah Harari: Sapiens
John Corey Whaley: Kobak
!

Mary Wollstonecraft Shelley (London, 1797. augusztus 30. – London, 1851. február 1.) angol romantikus író, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz mű szerzője. A romantikus költő Percy Bysshe Shelley felesége volt.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mary_Shelley


Idézetek

Deidra_Nicthea IP>!

A Frankenstein, a három regény közül a legismertebb, talán a legrosszabbul is van megírva. Mary Wollestonecraft Shelley vetette papírra tizenkilenc éves korában, tele van egy fiatal leány tágra nyílt szemű bölcselkedésével és naivitásával; gyakori kitérőivel, melyekkel próbálja feltárni a Nagy Filozófiai Eszméket, inkább hasonlít valami kollégiumi hálóterem kanmuriján előadott meséhez, mint gótikus horrortörténethez.

10. oldal (Stephen King bevezetője)

Kapcsolódó szócikkek: Mary Shelley
6 hozzászólás
nagytimi85>!

1818-ban Mary Shelley kiadta a Frankensteint, amely egy tudósról szól, aki mesterséges lényt hoz létre, ám elveszíti felette az uralmat, és a lény ámokfutásba kezd. Az azóta eltelt 2 évszázadban számtalan változatban mondták el újra és újra ugyanezt a történetet. Új, tudományos mitológiánk egyik alappillérévé vált. (…)
A Frankenstein-mítosz azzal szembesíti a Homo sapienst, hogy sebesen közelednek az utolsó napok. Ha csak be nem következik addig valamiféle nukleáris vagy ökológiai katasztrófa, a technológia fejlődése gyors üteme végül odáig vezet, hogy a Homo sapiens helyét egészen másféle lények veszik át, akik nem csupán fizikumukban, de kognitív és érzelmi világukban is gyökeresen különböznek tőle. A legtöbb sapiens ezt rendkívül nyugtalanítónak találja. Szeretjük azt hinni, hogy a jövőben olyan emberek fognak bolygóról bolygóra röpködni gyors űrhajóikon, mint amilyenek mi is vagyunk. Nem szívesen fontolgatjuk annak lehetőségét, hogy a jövőben nem léteznek majd a mienkhez hasonló érzelmekkel és öntudattal bíró lények, és a helyünket idegen létformák veszik át, akiknek képességei mellett eltörpülnek a mieink.
Valahogy megnyugtat minket a gondolat, hogy Frankenstein doktor egy rémséges szörnyeteget hozott létre, akit el kellett pusztítanunk, hogy mentsük magunkat. Azért szeretjük a történetet így mesélni, mert így azt sugallja, hogy mi vagyunk minden lények legjobbikai, és hogy sosem volt, és soha nem is lesz nálunk jobb. (…)
Nehéz megemésztenünk a lehetőséget, hogy a tudósok pszichét ugyanúgy tudnak tervezni, mint testeket, és hogy a jövő Frankenstein doktorai így képesek lehetnek létrehozni valamit, ami valóban felsőbbrendű nálunk, ami ugyanolyan leereszkedően néz majd ránk, ahogy mi nézünk a Neander-völgyiekre.

366. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: 1818 · Mary Shelley · Victor Frankenstein
julicsenge IP>!

Mary Shelley rémtörténete valósággá vált egy denveri kórházban.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mary Shelley · Travis Ray Coates
Hirdetés
szibolya>!

A regény rendelkezésre álló magyar kiadásai (Mary Shelley: Frankenstein. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1977 és Mary Shelley Frankenstein. Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtörténetei. Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete, Budapest: Glória Kiadó, é. n., Szeged: Szukits, é. n.), amelyek Göncz Árpád fordításában jelentek meg, minden valószínűség szerint nem hiteles szöveget vettek alapul (Almat Pulishing Corporation: Pyramid Books, 1957). Két magyar kiadásból elmarad ugyanis a regény alcíme (avagy a modern Prometheusz), mindháromból hiányzik a John Milton Elveszett Paradicsomából vett mottó ("Kértelek, Teremtő. / hogy sárból emberré gyúrj? Esdekeltem, / hogy a sötétből hívj elő?" X. könyv, 743-45. sor, ford. Jánosy István), s ezáltal a regény sokat veszít metafizikai és intertextuális jellegéből. Ezenkívül a szöveg több helyen csonkolt – úgyannyira, hogy bizonyos részek kihagyása miatt azt sem volt könnyű megállapítani, vajon a regény 1818-as vagy 1831-es változatának
fordítása áll-e a magyar olvasó rendelkezésére. Véleményem szerint – kihagyásokkal bár, de – inkább az 1831-esé, ezért elemzésemben én is ezt a szöveget használom, bár a két szövegváltozatról folyó kritikai vita újabb álláspontja szerint az 1818-as szöveg hitelesebb és sok szempontból radikálisabb (I. Anne K. Mellor: „Choosing a Text of Frankenstein to Teach"). A rendelkezésre álló magyar szöveg – illetve a fordítás alapjául szolgáló angol eredeti – további furcsasága, hogy ugyan inkább az 183l-es változatnak tekinthető, Mary Shelley előszava azonban kimaradt belőle, pedig ez szerves része az összes hitelesnek tekinthető 1831-es szövegnek, olvasható viszont az 1818-as kiadáshoz Percy Bysshe Shelley által írt, név nélkül megjelenő előszó, amelyet megtartott az összes kiadás. Így azonban, hogy a magyar szöveggel csak ez utóbbi előszót olvashatjuk, a szöveggondozás érdekes és …

81. oldal lábjegyzet

Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd 19. századi angol írónők

Kapcsolódó szócikkek: Mary Shelley