Mary Sheffield személy

Julia Quinn: A vikomt, aki engem szeretett

Idézetek

R>!

Lady Whistledown mindig értesült a legújabb híresztelésekről, és más pletykalapokkal ellentétben, nem tétovázott teljes nevükön nevezni azokat, akikről írt. Múlt héten például úgy találta, hogy Kate-nek nem áll jól a sárga és a napnál világosabban le is írta: „A sárga színtől a sötét hajú Miss Katharine Sheffield úgy néz ki, mint egy megperzselődött nárcisz."

– Mit ír még? – kérdezte, érdeklődéssel előrehajolva. – Nem is volt alkalmam látni a második oldalt.
Kate mosolygott húga megjegyzésén.
– Nem sokat. Egy kicsit valami Hastings hercegről és hercegnéről, akik a hét elején érkeztek a városba, és felsorolja, milyen ételeket szolgáltak fel Lady Danbury bálján, amiket „meglepően ízletesnek" talált, és van egy meglehetősen kedvezőtlen leírás arról, hogy Mrs. Featherington milyen ruhát viselt múlt hétfőn.
Edwina elfintorodott.
– Úgy tűnik, eléggé pikkel a Featherington családra.
– Ezt nem is csodálom – mondta Mary, azzal letette hímzését és felállt. – Az a nő akkor sem tudna megfelelő színű ruhát választani a lányainak, ha szivárvány vetülne a nyakukra.
– Anya! – kiáltott fel Edwina.
Kate a szájához kapta a kezét, igyekezett nem nevetni. Mary ritkán fejezte ki véleményét, de amikor megtette, mindig nagyon találóak voltak a megjegyzései.
– így van. A legkisebb lányát folyton narancssárgába öltözteti. Pedig mindenki látja, hogy szegény kislánynak a kék vagy a mentazöld állna jól.
– Rám sárga ruhát adtál – emlékeztette Kate.
– Sajnálom. Ebből megtanultam, hogy hallgassak az eladólányokra. Sosem kételkedtem volna a saját véleményemben. Azt a ruhát átalakíttatjuk Edwinának.
Mivel Edwina egy fejjel alacsonyabb volt, mint Kate, és lényegesen vékonyabb, ez nem lehetett probléma.
– Ha átalakíttatod – mondta Kate húgához fordulva –, feltétlenül vetesd ki az ujj fodrot. Szörnyen zavaró. És csiklandoz. Az Ashbourne-bálon egész idő alatt az járt az eszemben, hogy letépem.
Mary ferde szemmel nézett rájuk.
– Meglep, és hálás vagyok, hogy végül mégiscsak sikerült türtőztetned magadat.
– Engem is meglep, de nem vagyok hálás – szólt Edwina pajkos mosollyal. – Gondolj csak bele, milyen szép kis írást kerekített volna belőle Lady Whistledown!
– Képzelem – mondta Kate szintén hamiskásan mosolyogva. – Már látom is: „A kókadt nárcisz letépi szirmait".

23., 25.-26. oldal, 1. fejezet (GABO - 2010)

Ercsusz>!

– Remek – jegyezte meg Mary gyorsan. – Akkor legalább az ajtóig hadd kísérjem… – Newton lelkes ugatása hallatán hozzátette: – Illetve, ez talán mégsem jó ötlet. Nem igazán akarok tíz lépésnél közelebb kerülni ahhoz a kutyához. De majd integetek.
– Ó, hová lennék ha nem integetnél nekem? – kérdezte Kate, miközben elhaladt Mary mellett.

Kapcsolódó szócikkek: Kate Sheffield · Mary Sheffield