Mary Luce személy

– Micsoda manipulátor vagy!
– Jobban szeretem magamat végeredmény szervezőnek tekinteni.

320. oldal

Az ősi nyelven azt suttogta.
– Nem találok szavakat, kedvesem, mert egyetlen kiejtett szavam sem méltó arra, hogy meghalld.
– Milyen nyelv ez?
– Az anyanyelvem. Születésemkor ezt tanultam.
Mary félrehajtotta a fejét,és úgy nézett rá.
– Majdnem olyan, mint a francia, de nem teljesen. Van benne valami szlávos beütés is. Magyar vagy valami hasonló?
Rhage bólintott.
– Igen, gyakorlatilag az.
– És mit mondtál?
– Azt, hogy szeretek itt lenni veled.

– Nem szerethetek beléd! – mondta. – Nem engedhetem. Nem fogom!
– Nem baj. Én szeretlek annyira, amely elég lesz mindkettőnknek.

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

-— Mit nézel?
—- Téged. Mary hátrasimította a haját és elnevette magát.
-— Szóval visszatért a látásod.
-— Igen, és nemcsak az. Gyere ide, szeretnélek megcsókolni!-
-— Aha. Szóval azzal akarod jóvátenni az erőszakosságodat, hogy beveted a tested?
-— Minden eszközt felhasználok, amim csak van.
Ledobta magáról a takarót, és végigsimított a mellkasán. A hasán. Lejjebb. Mary elkerekedett szemmel figyelte, amikor kezébe fogta merev férfiasságát. Miközben simogatta magát, vágyának illata betöltötte a szobát.
-— Gyere ide, Mary! — Megmozdította a csípőjét. -— Azt hiszem, nem jól csinálom. Sokkal jobb érzés, amikor te érintesz meg.
-— Javíthatatlan vagy.
-— Dehogy! Csak segítségre van szükségem.
—- Na persze, mintha rászorulnál! -— mormolta a lány, és levette a kardigánját.

– Mi a neved? – kérdezte.
A férfi hátrafordult, és felvonta a szemöldökét, aztán visszanézett az ágyra.
– Én vagyok a gonosz testvér, ha még nem vetted volna észre.
– A nevedet kérdeztem, nem a tulajdonságodat.
– A rosszfiú szerep inkább már kényszer. Egyébként a nevem Zsadist. Én vagyok Zsadist.
– Nos… örülök, hogy megismertelek, Zsadist.
– Milyen udvarias vagy – gúnyolódott.
– Rendben. Akkor ehhez mit szólsz? Köszönöm, hogy nem öltél meg minket most az előbb. Ez elég életszerűnek tűnik?

— Mindig… ilyen sokat eszel?
— Az az igazság, hogy most egy kicsit elrontottam a gyomrom, ezért visszafogtam magam.

O… Istenem! A lány a szerelemhez öltözött, legalábbis Rhage így érzékelte. Flanelpizsama alsót viselt, amelyen csillagok és holdak voltak, felül egy kis fehér pólót, lábán pedig antilopmamuszt.
Mary megfogta a pólója alját, és megpróbálta kicsit lejjebb húzni.
— Először arra gondoltam, felveszek egy farmert, de fáradt vagyok, és ezt szoktam viselni, ha lefekszem… vagyis, ha pihenek. Semmi extrát, csak ilyen egyszerűt.
— Tetszel benne — mondta halkan Rhage. — Kényelmesnek tűnik.
Az Ördögbe is! Ennivalónak tűnt!

19. fejezet